Az új alkotmányt előkészítő eseti bizottság december 10. és 15. között vitatja meg az alaptörvény koncepcióját - erről döntött a bizottság a keddi ülésén
Az új alkotmányt előkészítő eseti bizottság december 10. és 15. között vitatja meg az alaptörvény koncepcióját, az arról szóló határozati javaslatot azt követően nyújtja be az Országgyűlésnek - erről döntött a bizottság a keddi ülésén.
A döntést a kormánypártok támogatták, az ellenzék nem, mert szerintük három és fél hónap alatt nem lehet érdemi munkát végezni.
Az alkotmányt előkészítő eseti bizottság - kormánypárti többséggel - elfogadta a Salamon László (KDNP) elnök által előterjesztett menetrendet. E szerint a testület szeptember 30-ig várja az alapvető hatalmi ágak, az alkotmányban és a törvényekben nevesített állami szervek képviselői, illetve az alkotmányjog tudomány művelőknek felkérésre készített koncepcionális javaslatait.
A bizottság szeptember 7-ig létrehoz hét munkacsoportot, amelyek a javaslatok alapján megkezdik és október 20-ig elő is készítik a feladatkörükbe tartozó részkoncepciókat; ezeket a bizottság november 2. és 15. között tárgyalja meg. Az összegző munkacsoport november 30-ig alakítja ki a koncepció egységes szövegét, ezt tárja majd az Országgyűlés elé december 15-e után a bizottság.
A hét munkacsoport közül egy-egy foglalkozik az alkotmányos alapértékekkel; az alapvető jogokkal és kötelességekkel; a kormányzati rendszerrel és a hatalomgyakorlás formáival; az igazságszolgáltatás, az alkotmány- és jogvédelemmel; a helyi önkormányzatokkal; a közpénzügyekkel; egy pedig összegzi az eredményeket.
A bizottság kormánypárti többsége - amely ügyrendi javaslattal a vitát is lezárta - csupán egy ellenzéki módosító indítványt fogadott el: az LMP-s Szilágyi Péterét, miszerint a frakciók megjelölhetnek öt-öt társadalmi szervezetet, amelyek véleményét kikérik. Elutasította a többség a Jobbik minden javaslatát, közte azt, hogy az "elcsatolt területeken élők" szervezeteit, képviselőit is hívják meg a munkába.
Nem támogatta a kormányoldal a szocialista Bárándy Péter javaslatát arról, hogy a bizottság hosszabbítsa meg saját mandátumát. A szocialista képviselő - Lamperth Mónikával egyetértésben - jelezte: három és fél hónap alatt nem lehet minőségi munkát végezni, ha csak nem létezik már kész koncepció. Kérte a Fideszt, hogy ha van ilyen, tegyék le az asztalra, és mellőzzék a színházat. Szilágyi Péter is jelezte: ennyi idő alatt nem lehet megalapozott koncepciót létrehozni.
Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) úgy vélekedett: sok alapkérdés nyitott, és kérte, hogy először azt vitassák meg, milyen irányú lesz az "alaptörvényalkotás".
Schmitt Pál, aki beszédet mondott a bizottsági ülés kezdetén - az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: mint házelnök köszöntötte az eseti bizottság tagjait. Kifejezte azon meggyőződését, hogy a bizottság összetétele alkalmas arra, hogy ezt a történelmi munkát elvégezze.
Schmitt Pál kiemelte: felhívta a bizottság figyelmét az alkotmány szerkezetének, preambulumának és nyelvezetének fontosságára is, és arra, hogy a magyar ember értse a saját alkotmányát, abban eligazodjon.
Elmondta még, hogy köztársasági elnökként érzékenyebbnek kell lennie az alkotmány bármilyen módosítása iránt, hiszen a köztársaság elnöke az államszervezet demokratikus működésének az őre, a nemzet egyszemélyes megtestesítője. A felelősségem is nagy, hogy olyan alkotmány szülessen, amely majd hosszú távon kiállja az idő próbáját - fűzte hozzá azzal, hogy felhívta a testület tagjainak figyelmét a kollektív bölcsességre, és arra, hogy széles körű társadalmi egyeztetést tartsanak, tanulmányozzák azokat az alkotmányokat, amelyek már kiállták az idő próbáját. Az alkotmány nem csupán jogi alaptörvény, a társadalom értékrendszerének foglalata, egy nemzet fő erkölcsi normája is - hangsúlyozta Schmitt Pál.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Az új alkotmányt előkészítő eseti bizottság december 10. és 15. között vitatja meg az alaptörvény koncepcióját - erről döntött a bizottság a keddi ülésén .jpg)
.jpg)
18 évesen öngyilkosságot követett el Oleksandr Jakuscsenko, egy ukrán tinédzser, akit a háború során Oroszországba deportáltak, és nevelőcsaládhoz került. 
