Uniós pénzek, utolsó lehetőségek

Az uniós támogatáspolitika változása már idén új helyzetet teremt a nagyvállalatok számára - eltűnnek a társfinanszírozott kiírások.

Az uniós támogatáspolitika változása már idén új helyzetet teremt a nagyvállalatok számára. A kifejezetten ennek a vállalati körnek szóló pályázatok nagy része, így például a kapacitásbővítést támogató társfinanszírozott kiírások 2010 második felétől a jelenleg ismert tervek szerint teljesen eltűnnek, a kutatásfejlesztést ösztönző kiírások keretrendszere pedig jelentősen átalakul. Közeleg továbbá egy másik fontos dátum is: 2011. január 1-jétől az uniós előírásoknak megfelelően jelentősen csökken a beruházások támogatási intenzitásának maximuma Budapesten.

Dr. Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának igazgatója elmondta: a jelenleg ismert elképzelések szerint június 21-től, vagyis jövő hétfőtől mindössze öt – a nyári szabadságolások idejére eső - héten keresztül áll majd nyitva az egyik legnépszerűbb EU-társfinanszírozott nagyvállalati kapacitásbővítő pályázat, amelynek célja a komplex vállalati technológiafejlesztés támogatása. A támogatás Budapest és Pest megye területén kívül megvalósított beruházások számára lesz elérhető, többek között az eszközbeszerzés, infrastrukturális és ingatlan-beruházások, ingatlan bérleti díj, vagy például marketing és HR fejlesztések címén elszámolható költségek maximum 35 százalékáig. Az elérhető támogatás mértéke 150 millió forinttól akár 400 millió forintig is terjedhet.

A pályázat várható népszerűsége és az eleve rövid - 2010 augusztusáig nyitva álló - határidő mind gyors döntésre sarkallják a vállalatokat, lépni pedig azért is érdemes, mert ezek a pályázatok jó eséllyel az utolsók lesznek a maguk nemében: az év második felétől az ilyen típusú kiírások már az előző kormány támogatáspolitikai céljainak változása miatt várhatóan teljesen el fognak tűnni.


K+F - a kiaknázatlan lehetőség

Dr. Márkus Csaba kiemelte: saját kutatásfejlesztési tevékenységüket, és az ezzel összefüggő költségeket a cégek jellemzően alulbecslik, sokszor pedig nincsenek a tudatában annak, hogy adott projektjeik megvalósításához uniós forrásokat is igénybe vehetnének. Ezeknél a vállalatoknál – szektortól függetlenül - a tevékenységek és a tervek pontos felmérésével sok esetben lehetőség nyílik az adóoptimalizálásra, illetve K+F pályázati források bevonására is.

A kutatásfejlesztési projektekhez nyújtott társfinanszírozott és hazai pályázati források jövőbeli elérhetőségére vonatkozóan ugyan egyelőre nem áll rendelkezésre egyértelmű információ, a jelenleg biztosnak tekinthető lehetőségek közé tartoznak a következő hetekben megnyíló „Vállalati innováció támogatása”, illetve a „Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása” elnevezésű pályázatok. Előbbi az új, vagy jelentősen javított piacképes szolgáltatások, technológiák kidolgozását és az így létrejött termékek-szolgáltatások piaci bevezetését, míg utóbbi a saját kutatási eredményekre támaszkodó, magas innovációs értéket képviselő prototípusoknak a létrejöttét hivatott támogatni. Pályázni a vállalati innováció esetében 15-500 millió forint közötti összegre, piacorientált K+F esetén pedig 50-1000 millió forintra lehet - a kiíró ugyanakkor mindkét esetben korlátozza a pályázat terhére elszámolható költségek mértékét.

A fentiekkel ellentétben a Budapesten és Pest megyében megvalósuló projektek számára is elérhető a 2010 júliusáig még nyitva álló „Vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás erősítése” program. A pályázat célja a korszerű vállalati munkahelyek létesítése, illetve bővítése a K+F infrastruktúra fejlesztésének és új K+F munkahelyek létrehozásának a támogatásával. Elszámolható költségnek számítanak az alapkutatásban, ipari kutatásban és a kísérleti fejlesztésben részt vevő új alkalmazottak munkabére és járulékai, az anyagköltség és harmadik féltől megrendelt K+F szolgáltatás költségei, harmadik féltől megvásárolt immateriális javak költségei, illetve a technológiai korszerűsítést eredményező új eszközök beszerzése, infrastrukturális beruházások költségei is.

Ráadásul a pályázat keretében elnyerhető összeg igen magas, 250-1500 millió forintig terjedhet, nem haladhatja meg azonban – a projekt megvalósulásának helyszínétől függően – az elszámolható költségek 25-50 százalékát – tette hozzá a Deloitte Zrt. szakértője.


Érdemes még idén dönteni a budapesti helyszínű fejlesztésekről

A vállalatoknak már most célszerű készülniük arra, hogy az uniós támogatási politikával összhangban 2011. január 1-jétől a budapesti helyszínű beruházásoknál jelentősen csökken a támogatási intenzitás egy évekkel ezelőtti döntésből adódóan, amikor azt feltételezték, hogy 2011-től kezdődően Budapest átlagos GDP-je a korábbi évekhez képest kevésbé lesz elmaradva az Európai Unió átlagos GDP-jétől.

Dr. Márkus Csaba elmondta: mindez természetesen azon vállalatok számára lehet fontos, amelyek jövőre induló, budapesti helyszínű fejlesztésen gondolkodnak, de a végleges döntésig még nem jutottak el. Így amennyiben a vállalkozás például a fejlesztési adókedvezményre vonatkozó bejelentését 2010. december 31-ét követően nyújtja be, a beruházó (jelenértéken számolva) az általa megvalósított beruházásnak már csak legfeljebb a 10 százalékát kaphatja meg állami támogatásként, szemben a jelenlegi 25 százalékkal.

Komoly érvek szólnak tehát amellett, hogy amennyiben az elvi döntés a 2010-es év hátralévő részében megszületik a beruházásról, az adott társaság még idén be is jelentse azt. Fontos az is, hogy az idén még elérhető, magasabb támogatásintenzitás érdekében elegendő bejelenteni a fejlesztést - a beruházás tényleges megkezdésének időpontja már eshet 2011-re is.

Privátbankár - Valentínyi Katalin