Versenyképesség: Magyarország erőre kapott

A VEX tényezői közül a makrogazdasági teljesítményt kifejező index értéke 2010 második negyedévéhez képest Csehországban igen erőteljesen, 4,4 százalékkal, Szlovákiában 2,5 százalékkal, Ausztriában 2,1 százalékkal, Magyarországon pedig 1 százalékkal nőtt, a  többi vizsgált országban csökkent. A makrogazdasági teljesítmény javulásának fő forrása Csehországban és Szlovákiában a beruházás és az export, Ausztriában és Magyarországon csak az export bővülése volt. A beruházások csökkenését a többi vizsgált országban a kiviteli expanzió, a külső kereslet élénkülése nem ellensúlyozta.

A munkatermelékenységi index 2010 harmadik negyedévében Lengyelországban 1,9 százalékkal, Szlovéniában 1,3 százalékkal, Ausztriában 1,2 százalékkal, Magyarországon 0,9 százalékkal javult. A többi vizsgált ország indexe az említetteknél kisebb mértékben nőtt.

A költség-versenyképesség 2010 harmadik negyedévében Magyarországon 3 százalékkal, Romániában 1,6 százalékkal, Lengyelországban 1,2 százalékkal javult, míg a többi vizsgált országban Szlovákia kivételével romlott. A javulás legfőbb forrása a nemzeti valuta euróval szembeni leértékelődése volt.

A magyar versenyképességi index 2010 harmadik negyedévi, regionális összehasonlításban jelentős javulásában a fő szerepet a külső kereslet megélénkülésének kihasználása, azaz az export bővülése, továbbá a gyengébb forintárfolyam játszotta.

Az állami magatartás kiszámíthatatlanságát a termelés bővítését akadályozó tényezőként említő vállalatok aránya a harmadik negyedévben csaknem 2 ponttal csökkent az egy negyedévvel korábbihoz képest, így e mutató aktuális értéke továbbra is a hosszú távú átlag alatti. E tényező megítélését illetően – a korábbiakkal ellentétben – a nagyvállalatok között nagyobb a bizonytalanság, mint a kisvállalkozások körében.

Az üzleti környezet bizonytalan voltának említési gyakorisága kismértékben, 1 ponttal csökkent, s így e mutató aktuális értéke is a hosszú távú átlag alatti. A kapott eredmények alapján tehát az üzleti életben érezhető kockázatok enyhén mérséklődtek. A bizonytalan gazdálkodási környezet a kisvállalkozásokat szignifikánsan erősebben zavarja, mint a közepeseket vagy a nagyokat.

A 10 éves magyar állampapírok kamatfelárának negyedéves átlaga 2008 elejétől 2009 első negyedévéig folyamatosan növekedett, utána fokozatosan csökkent. 2010 első és második negyedévében stagnált e mutató, míg a harmadik negyedévben érezhetően emelkedett. A kamatfelár jelentősen a hosszú távú átlag felett van, azaz a magyar gazdaság iránti külső befektetői bizalom még nem érte el az évtizedes átlagnak megfelelő értéket - derül ki az elemzésből.

Privátbankár