Veszteségesek a félkarúk
Fogyóban vannak Magyarországon a nyerőgépek, annak ellenére, hogy egészen mostanáig évről évre egyre nagyobb volt a pénznyerőpiac játékbevétele - írja a Világgazdaság keddi számában.
Míg 2004-ben még több mint 33 ezer játékgép volt az országban, ez a szám 2008 végére kicsit több mint 29 ezerre, 2009 harmadik negyedévére pedig 27 ezerre csökkent. Mindeközben a teljes pénznyerőpiac játékbevétele 70 milliárd forintról 94 milliárdra nőtt 2008-ig - írja a lap a Magyar Szerencsejáték Szövetség adatai alapján.
Az idei játékbevételről még nincs adat, de szakemberek szerint a válság miatt erős csökkenés következett be. Ezt megerősíti az APEH által közölt háromnegyed éves összesített érték, amely hozzávetőleg 60,5 milliárd forint volt. Időarányosan ez év végére körülbelül 80 milliárd forintot jelentene, alig többet a 2005-ös 77 milliárdnál.
A játékgép üzemeltetőknek gépenként havi százezer forint játékadót kell fizetniük, ennek mértéke az elmúlt években nem változott, ám az üzemeltetés járulékos költségei (engedélyezési díj, hitelesítési díj, ellenőrzési díj, helyi adók, rezsiköltség) folyamatosan nőnek. Sok helyen a gép már nem tudja kitermelni azt a minimális összeget, amivel nyereséges lehetne, ezért inkább kikapcsolják - mondta a lapnak Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke.
Iparűzési adót csinálnak a játékadóból?
Míg 2004-ben még több mint 33 ezer játékgép volt az országban, ez a szám 2008 végére kicsit több mint 29 ezerre, 2009 harmadik negyedévére pedig 27 ezerre csökkent. Mindeközben a teljes pénznyerőpiac játékbevétele 70 milliárd forintról 94 milliárdra nőtt 2008-ig - írja a lap a Magyar Szerencsejáték Szövetség adatai alapján.
Az idei játékbevételről még nincs adat, de szakemberek szerint a válság miatt erős csökkenés következett be. Ezt megerősíti az APEH által közölt háromnegyed éves összesített érték, amely hozzávetőleg 60,5 milliárd forint volt. Időarányosan ez év végére körülbelül 80 milliárd forintot jelentene, alig többet a 2005-ös 77 milliárdnál.
A játékgép üzemeltetőknek gépenként havi százezer forint játékadót kell fizetniük, ennek mértéke az elmúlt években nem változott, ám az üzemeltetés járulékos költségei (engedélyezési díj, hitelesítési díj, ellenőrzési díj, helyi adók, rezsiköltség) folyamatosan nőnek. Sok helyen a gép már nem tudja kitermelni azt a minimális összeget, amivel nyereséges lehetne, ezért inkább kikapcsolják - mondta a lapnak Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke.
Iparűzési adót csinálnak a játékadóból?
Világgazdaság
A Scotland Yard kizárta a terrortámadás lehetőségét. 
