Vesztett népszerűségéből a Balaton

A vizsgált időszakban 3 millió 386 ezer külföldi vendég 9 millió 358 ezer vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken; a vendégek és az éjszakák száma egyaránt nőtt (5; illetve 1 százalékkal). A külföldivendég-forgalom szerkezete továbbra is átalakulóban van. A legjelentősebb küldő országok közül a Németországból, Lengyelországból és az Egyesült Királyságból érkező vendégek éjszakáinak száma csökkent, miközben az Ausztriából, Olaszországból, Csehországból és az Egyesült Államokból érkezők esetében nőtt.

A külföldivendég-forgalom jelentős részét realizáló szállodákban, a magasabb kategóriákban (öt-, négycsillagos egységek) jelentős növekedést jelentettek a szálláshelyek, a vendégek száma mintegy hatodával, a vendégéjszakáké 9–17 százalékkal bővült. Az alacsonyabb kategóriákban (három-, két-, egycsillagos egységek) 220 ezerrel kevesebb éjszakát töltöttek el a külföldiek 2009 azonos időszakához viszonyítva. A külföldi vendégek számának kismértékű emelkedése a Dél-, Nyugat-Dunántúl és a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régiókban tapasztalható fellendülésnek köszönhető.

Hét turisztikai régióban növekedés, kettőben pedig visszaesés volt tapasztalható

Az időszak folyamán a kereskedelmi szálláshelyeken 3 millió 918 ezer belföldi vendég 9 millió 672 ezer vendégéjszakát töltött el, a vendégek száma lényegében nem változott, miközben a vendégéjszakák száma 2 százalékal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten. A belföldivendég-forgalom több mint hattizedét fogadó szállodákban 6 százalékos növekedés figyelhető meg az éjszakák számában. A vendégek körében szintén közkedvelt panzióknál 9 százalékos csökkenés következett be. A belföldivendég-forgalom visszaesése a kilenc turisztikai régióból kettőt érintett, és a szintje az ország egésze tekintetében a 2006. évben volt hasonló.

A Balatonon eltöltött éjszakák száma 2010-ben a külföldiek és a belföldiek esetében 8, illetve 5 százalékkal esett vissza. A népszerű gyógy-, illetve wellness-szállodák látogatottsága eltérő képet mutatott. A megfigyelt időszakban a balatoni gyógyszállodák vendégforgalma (leginkább a külföldivendég-éjszakák visszaesésének köszönhetően) 7 százalékkal csökkent, míg a wellness-szállodákban – részben a kapacitásnövekedés következtében – másfélszeresére nőtt az éjszakák száma az egy évvel korábbi időszakhoz képest.

Budapesten – a balatoni üdülőkörzettel ellentétben – zömében a visszatérőben lévő külföldi vendégeknek köszönhetően 5 százalékkal emelkedett a vendégéjszakák száma.

Európa kulturális fővárosa vitte a prímet

2010-ben az Európa Kulturális Fővárosa címet viselő Pécsett mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma jelentősen nőtt (26, valamint 28 százalékkal). Bár csupán minden negyedik vendég volt külföldi a pécsi szálláshelyeken, számuk a dinamikus emelkedést követően közel háromnegyedével bővült az egy évvel ezelőttihez képest.

Január–decemberben a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 45 százalékos volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák működtek a legmagasabb, 60 százalékos szobakihasználtsági aránnyal; a négycsillagos házak 50 százalékos foglaltságot értek el, a foglaltság 1,5 százalékponttal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A gyógyszállodák szobáinak igénybevétele is átlagon felüli volt: 56%. A magasabb igényeket kielégítő, saját magukat kastélyszállodaként azonosító házak az átlagosnál alacsonyabb, 30 százalékos kihasználtsággal működtek.

A szálláshelyek összes árbevétele 4 százalékkal emelkedett 2009-hez képest. A kereskedelmi szálláshelyek 2010. január–decemberben összesen 234 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 127 milliárd forint volt. A magas külföldivendég-forgalmi részesedés miatt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a forint az euróhoz képest az év során kb. 2 százalékkal volt erősebb, mint egy évvel korábban. 2010-ben a kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 14 223, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) 6375 forint volt.

A májusban elkezdődött kedvező folyamatok decemberben is folytatódtak az ötcsillagos kategóriában, a 46 százalékos foglaltság a (bruttó) REVPAR-mutató 15 százalékos emelkedését eredményezte. Budapesten a három–öt csillagos kategóriákban a szobák átlagára 9000 és 31 000, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 4000 és 18 000 forint körül alakult (ami körülbelül 32–112, illetve 14–65 eurónak felel meg). Az európai összehasonlításban is alacsony szállodai átlagárak 5 százalékos mérséklődése is hozzájárult a belföldi szállásdíjbevételek visszaeséséhez.

Kevéssel nőtt a foglalkoztatottság az ágazatban

A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány előzetes adatai alapján a 2010-ben értékesített üdülési csekkek értéke meghaladta a 46 milliárd forintot, amelynek 68 százalékát a belföldi felhasználók a szálláshely-szolgáltatás, utazásszervezés és étkezés keretein belül használtak fel. A működő kereskedelmi szálláshelyek jelentése alapján novemberben 1454 egység fogadott el fizetőeszközként üdülési csekket. A belföldi vendégek az év során 17,1 milliárd forint értékben fizettek a szálláshelyi szolgáltatásokért üdülési csekkel, ez az összes bevétel 7,3, illetve a belföldi szállásdíjak 35 százalékával volt egyenértékű.

Kínálati oldalon 2010. december 31-én a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 1893 volt, ezen belül a 758 szálloda 46 ezer szobával, a 836 panzió 15 ezer szobával működött. Némi szerkezeti átalakulásra utal, hogy a kapacitás a négycsillagos házaknál 2009-hez viszonyítva 6 ezer férőhellyel gyarapodott, a többi kategóriában összességében kismértékben kevesebb volt. Az egyéb szálláshelyek (turistaszálló, ifjúsági szálló, üdülőház és kemping) száma 299-et tett ki. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó – több, különböző ágazatban működő – vállalkozások a szálláshelyeken decemberben közvetlenül közel 26 ezer főt foglalkoztattak, ami éppen hogy meghaladja az előző év azonos időszaki adatot - jelentette a KSH.

Privátbankár