A brit miniszterelnök szerint a közel-keleti konfliktus egyetlen életképes rendezési módja a kétállami megoldás, mert csak ez törheti meg az erőszak ördögi körét.
Sir Keir Starmer a Gázai övezetet uraló Hamász tavaly október 7-i izraeli támadásának első évfordulója alkalmából írt cikkében – amely a The Sunday Times című konzervatív brit lapban jelent meg, és amelyet az MTI idézett – leszögezi: a kétállami megoldásra azért is szükség van, mert ez teremtheti meg a lehetőséget arra, hogy Izrael végre biztonságban élhessen a "régóta ígérgetett palesztin állam" szomszédságában. (Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő ugyanakkor határozottan elutasítja a palesztin állam létrejöttét.)
Fotó: EPA / ANDY RAIN
A Hamász tavaly október 7-én Izrael déli térségében terrortámadást hajtott végre, amelyben csaknem 1200 ember meghalt. A csoport fegyveresei Gázába hurcoltak 240 túszt, akik közül sokan még mindig fogságban vannak. Izrael ezután átfogó hadműveleteket kezdett a Gázai övezetben a palesztin terrorszervezet elleni harcra hivatkozva.
Starmer ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a helyzet még nagyobb mértékű destabilizációjától nem remélhető a biztonság megteremtése.
"A jövőt nem egy újabb nemzedék lelki megnyomorításával, árvává és hajléktalanná tételével lehet jobbá tenni", fogalmazott a munkáspárti brit miniszterelnök a gázai civil áldozatok óriási számára utalva.
Mint írta, csak Gázában több mint 40 ezer ember – köztük sok nő és gyerek – halt meg, nagyon sokan maradtak árván, a térségben éhezés és a higiénia hiánya miatt betegségek is pusztítanak.
A brit kormányfő szerint az Izrael ellen minap végrehajtott iráni rakétatámadás veszélyes fordulópontot jelent. Irán hosszú ideje fenyegeti az egész Közel-Keletet a terrorizmus és különböző fegyveres csoportok támogatásával, és ki kell állni Izrael mellett az iráni agresszió nyomán", tette hozzá a brit miniszterelnök.
Ha azonban Izrael és Irán közvetlen konfrontációba keveredik egymással, annak pusztító következményei lennének a közel-keleti népek és az egész világ számára, éppen ezért az összes érintettnek minden tőle telhetőt meg kell tennie ennek megakadályozásáért”, figyelmeztetett.
London a múlt hónap végén 700 fős brit katonai kontingenst vezényelt a brit királyi légierő (RAF) ciprusi támaszpontjára. A brit külügyminisztérium akkori tájékoztatása szerint a kontingens parancsnoksága készenléti terveket állít össze "lehetséges forgatókönyvek egész sorának megvalósulása esetére".
Az idén nyáron hivatalba lépett brit munkáspárti kormány elődjénél, a konzervatív Sunak-kormánynál érezhetően kritikusabb a Netanjahu-kormánnyal szemben. Júliusban például bejelentette, hogy felfüggeszti az izraeli fegyverexport-engedélyeinek egy részét. Ezt azzal indokolta, hogy „egyértelműen fennáll a veszélye” ugyanis annak, hogy a fegyvereket a zsidó állam a "nemzetközi emberi jogok súlyos megsértésére" használja, vagy megkönnyíti általuk ilyen tettek elkövetését.
