Az idén júliusban hivatalba lépett brit munkáspárti kormány hétfőn bejelentette, hogy felfüggeszti az izraeli fegyverexport-engedélyeinek egy részét - adta hírül a The Guardian.
„Egyértelműen fennáll a veszélye” ugyanis annak, hogy a fegyvereket a zsidó állam a "nemzetközi emberi jogok súlyos megsértésére" használja, vagy megkönnyíti általuk ilyen tettek elkövetését.
A brit külügyminisztérium közleménye szerint a döntést két hónapos vizsgálat előzte meg. Ennek során "aggodalmak merültek fel" azzal kapcsolatban, hogy "miként járt el Izrael" a gázai konfliktusban. A döntés különösen „a palesztin foglyokkal való bánásmóddal és a gázai segélyek bejutásával” kapcsolatos aggodalmakat tükrözi. (Emberi jogvédő szervezetek szerint az izraeli hatóságok sok esetben kínozzák a palesztin rabokat, nemzetközi segélyszervezetek szerint pedig Izrael akadályozta a segélyek bejutását a Gázai övezetbe. Az izraeli vezetés vitatja a vádakat.)
Fotó: MTI/EPA/Mohamed Szaber
A brit külügyminisztérium azzal kapcsolatban nem jutott dűlőre, hogy hozzájárult-e a brit fegyverexport a gázai pusztításhoz. Annak mértéke és a civil áldozatok száma ugyanakkor jelentős aggodalmakra ad okot a tárca szerint.
David Lammy brit külügyminiszter szerint a felfüggesztés a meglévő 350 engedély közül 30-at érint, például a repülőgépekhez, a helikopterekhez, a drónokhoz és a célzóberendezésekhez szükséges alkatrészeket.
A korlátozás várhatóan feszültségeket okoz majd a brit-amerikai viszonyban, hiszen Washington – bár Joe Biden korábban tett erre utaló jelzéseket – továbbra sem hajlandó korlátozni az izraeli fegyverexportot.
Izrael külügyminisztere, Israel Katz csalódottságának adott hangot a brit döntés miatt, amely szerinte „nagyon problémás üzenetet küld a Hamász terrorista szervezetnek és támogatójának, Iránnak.”
Mindeközben Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőre egyre nagyobb nyomás nehezedik hazájában annak érdekében, hogy kössön túszalkut a szélsőséges iszlamistákkal, és így szabadítsa ki a még fogságban lévő izraeli túszokat (a Hamász múlt héten kivégzett hat izraeli túszt). A túszalku érdekében hétfőn általános sztrájkot tartottak a zsidó államban.
Az Amnesty International (AI) jogvédő szervezet viszont azért bírálta a brit döntést, mert az szerinte elégtelen, nem terjed ki például az F35-ös vadászgép programra.
Ugyanakkor az AI dicsérte is a brit kormányt amiatt, mert az – mint a szervezet fogalmazott – döntésével elfogadta azokat „a nyilvánvaló és aggasztó” bizonyítékokat, amelyek „a Gázában elkövetett izraeli háborús bűnökről” tanúskodnak.
A Hamász tavaly október 7-i terrortámadása csaknem 1200 áldozatot követelt, mintegy 250 izraelit foglyul ejtettek a terroristák. Az ezt követően indult izraeli ellencsapásokban több mint 40 ezer palesztin halt meg a Gázai övezetben helyi közlések szerint. Az ENSZ emberi jogi hivatala szerint a gázai áldozatok többsége nő és gyerek.
Az izraeli hadsereg hadműveleteivel kapcsolatos súlyos aggályokról itt írtunk:
Szakértői interjúnkat a témában pedig itt olvashatják el, nézhetik meg:
Szombat délután háromkor kezdődött a betiltott budapesti Pride. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
