Ursula von der Leyen, akit az EP múlt héten erősített meg az EB elnöki posztján, hamarosan szabadságra vonul (augusztusban hagyományosan leáll az élet Brüsszelben), előtte azonban még egy fontos feladat vár rá: hivatalosan meg kell kérdeznie az uniós tagállamok kormányait, hogy a saját részükről kit javasolnak biztosnak a következő öt évre.
Leosztott pozíciók
Minden tagállam egy biztost delegálhat, így összesen 27 fős lesz a néppárti von der Leyen csapata. Ami biztos, hogy Németország természetesen von der Leyent, Észtország pedig Kaja Kallast adja majd a teambe – az észt liberális politikus az elmúlt három és fél évben a balti állam miniszterelnöke volt, ezt a posztot „cseréli majd be” az EU külügyi főképviselője tisztségre.
Erről egy deal keretében már korábban megállapodtak a tagállami és uniós vezetők, mint ahogy arról is, hogy az Európai Tanács új elnöke a volt portugál miniszterelnök, a szociáldemokrata António Costa lesz – azaz a baloldal, a néppártiak és a liberálisok is egy-egy kulcspozíciót kaptak.
Costát egyébként még Orbán Viktor miniszterelnök is támogatta, von der Leyent viszont nem.
Fotó: EPA/RONALD WITTEK
Régi és új nevek
Ami a von der Leyen-csapat többi tagját illeti, számos tagállam az eddigi biztosát delegálja majd. Így megspórolja az otthoni pozícióharcot, és reménykedhet abban, hogy jelöltje tapasztalata és a Bizottság elnökével már kiépített kapcsolata miatt akár az eddiginél rangosabb portfólió is juthat neki.
Az általában jól értesült Politico úgy tudja, hogy Szlovákia ezúttal is Maros Sefcovicot, Litvánia pedig Valdis Dombrovskist jelöli biztosnak, és valószínűleg Horvátország is kitart Dubravka Suica mellett. A holland Wopke Hoekstra, aki tavaly októberben váltotta a Bizottságban a holland vállasztásokon induló Frans Timmermanst, szintén marad Brüsszelben, még ha a pártja nem is tagja az új holland kormánynak.
Az még bizonytalan, hogy Franciaország és Görögország is kitart-e az eddigi biztosai mellett (Thierry Breton, illetve Margaritis Schinas).
Más országok viszont új neveket dobtak be már azelőtt, hogy von der Leyen hivatalosan megkérte volna őket erre.
Spanyolország, amely az elmúlt öt évben a külügyi főképviselőt adta Josep Borrell személyében, most a szintén fajsúlyos energia- és klímaügyi portfóliót happolná el, és az ökológiai átmenetért felelős miniszterét, Teresa Riberát jelöli – ezzel ő lehet a legnagyobb hatalmú szocialista politikus a következő Bizottságban.
Svédország az EU-ügyi miniszterét, Jessika Roswallt, Finnország Henna Virkkunen EP-képviselőt, Szlovénia Tomaz Veselt, az ottani számvevőszék korábbi elnökét, Írország Michael McGrath pénzügyminisztert, a Cseh Köztársaság pedig Jozef Síkela kereskedelmi minisztert szeretné Brüsszelbe küldeni, a következő hetekben pedig egyre több ország rukkol majd elő a saját jelöltjével.
A brüsszeli lap szerint egyes országokkal a kulisszák mögött kell egyeztetni a jelöltekről és a portfóliókról, így esetükben – annak érdekében, hogy az esetleges elutasításuk ne hozza kellemetlen helyzetbe a jelölteket – hivatalosan nem került nyilvánosságra semmilyen név.
Más esetekben pedig belpolitikai konfliktust okoz a döntés: Litvániában a kormányfő és az elnök nyíltan vitatkozik a jelöltről, Lengyelországban a kulisszák mögött megy a vita, Belgium és Bulgária pedig kormányalakítás közben van, ezért születik meg nehezen a döntés.
Ami a portfóliókat illeti, Franciaország állítólag a fajsúlyos kereskedelmi biztosi pozíciót szeretné magának, de Olaszországnak is hasonló tervei vannak.
Az egyik legnagyobb kérdés az, hogy von der Leyen tesz-e gesztust majd a Meloni-kormánynak (Giorgia Meloni olasz kormányfő tartózkodott az Európai Tanácsban von der Leyen megválasztásánál, pártja, az Olaszország Fivérei pedig ellene szavazott az EP-ben), vagy inkább a szimbolikus jelentőségűnek tekintett Mediterrán-térség portfóliót osztja le neki.
Lefokozhatják Magyarországot
Szintén kiemelt jelentőségű és „politikailag az egyik legkényesebb poszt” lesz a szomszédságpolitika és bővítési biztosi tisztség, főleg Ukrajna tervezett EU-csatlakozása miatt. Ezt a pozíciót eddig Várhelyi Olivér töltötte be, az új Bizottságban viszont már aligha kapja meg ezt a posztot Magyarország.
Három, a kérdésre rálátó diplomata május végén a Politicónak azt mondta: az uniós vezetők azzal akarják büntetni Orbán Viktort az Ukrajnával szembeni politikai ellenállása miatt, hogy csak egy kevésbé fajsúlyos biztosi posztot adnak Magyarországnak az új Bizottságban.
Azóta pedig – tesszük hozzá – csak romlott a kormány helyzete amiatt, hogy Orbán Viktor július elején, a magyar uniós elnökség nyitányaként nemcsak Kijevbe, hanem Moszkvába is elutazott, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt egy úgynevezett békemisszió keretében.
Az előzetes uniós egyeztetés és felhatalmazás nélküli út nagyon rossz visszhangra talált uniós körökben, ezért most már szinte kizártnak tűnik, hogy Magyarország megtartja ezt a portfóliót.
Azt, hogy melyik országnak milyen biztosi poszt jut majd, végeredményben von der Leyen dönti majd el, figyelve a nemi, a politikai és a földrajzi kiegyenlítettségre is.
Az uniós országoknak legkésőbb augusztus végéig kell beterjeszteniük a jelöltjeiket, von der Leyen pedig augusztus közepén kezdi meghallgatni őket. A biztosjelölteknek még az EP előtt is be kell számolniuk a terveikről, amely visszadobhatja a neki nem tetszőket, és a Bizottság egészéről szavaz majd. Az új von der Leyen-csapat november elsején kezdi meg működését.
Nemcsak nálunk mérséklődött az ipari termelés csökkenése márciusban, hanem a dél-európaiaiknál is. 
