6p

A magyar kormányfő nem egyeztetett moszkvai útja a béke megteremtéséhez aligha vitt közelebb. Maximum megint reflektorfénybe állította őt, és tovább izolálta az EU-n belül. Az orosz és ukrán háborús célok között akkora az ellentét, hogy a közvetítés per pillanat reménytelennek tűnik – még ha mindez sajnos tragikus következményekkel is jár. Nagyító alatt ezúttal a sokat vitatott moszkvai út.  

Érdekes betekintést nyújtott a magyar miniszterelnök életének „titkaiba” az a YouTube-on is elérhető, hétvégén közzétett interjú, amit egy svájci konzervatív lap, a Weltwoche készített Orbán Viktorral a Moszkvából Azerbajdzsánba tartó repülőgépen.

Békebróker a fedélzeten

Nagy titkokat persze nem tudtunk meg, már csak azért sem, mert a riporter, Roger Köppel úgymond udvarias vendég volt, és kerülte a kényes kérdéseket. Azonban még így is figyelemre méltó részletek derültek ki a múlt pénteki, Moszkvában lezajlott Putyin-Orbán találkozóról és létrejöttének hátteréről. Eközben még azt is láthattuk, hogy milyen az élet egy kormányzati repülőn, és hogyan dolgozik Szijjártó Péter laptopjába mélyedve a szomszéd ülésen.

Orbán Viktor, aki a Türk Államok Szervezetének csúcstalálkozójára repült, kötetlen keretek között, feltűrt ingujjban magyarázta a baráti riporternek, hogy miért járt az orosz fővárosban és mit tapasztalt ott.

Egyfajta békebrókerként láttatta magát, aki – az uniós tagállamok vezetői közül egyedüliként – még most is hajlandó és képes tárgyalni Zelenszkijjel és Putyinnal, és a béke érdekében nyakába veszi Kelet-Európát: kedden Kijevben, pénteken már Moszkvában jattol az ukrán, illetve az orosz elnökkel.

Putyin most legalább a rövid asztalhoz ültette Orbán Viktort
Putyin most legalább a rövid asztalhoz ültette Orbán Viktort
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A magyar miniszterelnök nem csinált titkot abból, hogy az útját egyetlen uniós vezetővel sem egyeztette előzetesen (csak Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt informálta).

Sőt, elégedetten, csibész mosollyal az arcán beszélt arról, hogy a találkozót „teljesen titkos módon” szerveztette meg Szijjártó Péterrel a kijevi vizit után, „titkos üzenetben" utasította miniszterét, mivel „a telekommunikáció teljes egészében más nagy fiúk megfigyelése alatt áll”, és próbálta tervét a lehető legjobban „szőnyeg alatt tartani”. Magyarul: nyugati szövetségesei elől is szándékosan eltitkolta az utat. (Hétfőn pedig, előzetesen szintén titokban tartva a látogatást, Kínában folytatta "békemisszióját".)

És ezzel el is érkeztünk a pénteki vizit legnagyobb tanulságaihoz.

1. A titkolózás rossz üzenet

Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöként egy uniós ország miniszterelnöke is – ráadásul 2024. július elseje és december 31-e között egy olyan országé, amely az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét látja el. Emiatt alapvető elvárás, hogy egy ilyen fajsúlyos látogatás előtt egyeztessen az uniós vezetőkkel – különösen abban az esetben, ha nem csak kétoldalú, hanem az egész EU-t érintő kérdésekről tárgyal. Márpedig az orosz-ukrán háború és az ahhoz fűződő uniós viszony nyilvánvalóan ilyen kérdés.

Ráadásul – ha, akarja, ha nem – az ilyen típusú viziteknél az EU képviselőjeként is azonosítják. Az orosz elnök köszöntőjét például rögtön azzal kezdte, hogy a magyar kormányfő ezúttal „nem csak hosszútávú partnerünkként”, hanem „az Európai Unió Tanácsának elnökeként” érkezett Moszkvába.

Az egyeztetés hiánya ilyen fajsúlyos esetben, rögtön az uniós elnökség elején azt üzeni, hogy Orbán Viktor semmibe veszi, figyelmen kívül hagyja az EU centrista vezetését és egyben saját nyugati szövetségeseit. Vagy – ami még rosszabb – hülyének nézi és szándékosan provokálja őket.

2. Brüsszel visszaszúrhat

Az egyeztetés nélküli moszkvai vizit növeli a magyar kormány izoláltságát az EU-ban, és ezzel még nehezebb helyzetbe hozza az országot. Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak ugyanis megvannak az eszközeik arra, hogy megbüntessenek minket – például azáltal, hogy továbbra is visszatartják a Magyarországnak járó, de még befagyasztott uniós pénzeket, mintegy 20 milliárd eurót.

Bár ezeknek a pénzügyi forrásoknak a sorsa hivatalosan szakmai szempontokhoz kötött, azért ne legyünk naivak! Tavaszi brüsszeli háttérbeszélgetéseink során az a benyomásunk támadt, hogy bonyolult és bizonyos fokig rugalmas kritériumokról van szó, az értékelésnél pedig nagyon sok múlhat a legfelsőbb szintű döntéshozók politikai jóindulatán.

Márpedig a mostani úttal a magyar kormányfő alighanem elrúgta náluk a lasztit.

3. Jelenleg nincs miről közvetíteni

Azzal nincs baj, ha valaki a béke reményében közvetíteni akar, de vannak helyzetek, amikor olyan távol vannak egymástól az álláspontok, hogy ennek aligha lehet haszna. Sajnos a mostani helyzet is ilyennek tűnik.

Putyin idén júniusban elmondta, hogy milyen fő feltételek teljesítése után hajlandó béketárgyalásokat kezdeni: az ukrán csapatok teljes kivonulása négy megyéből (Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon, amelyeket Oroszország 2022 szeptemberében illegálisan elcsatolt Ukrajnától), valamint a hivatalos lemondás a NATO-csatlakozási tervekről. Azt pedig már természetesnek veszi a Kreml, hogy a Krím Oroszországé marad.

Ezeket a feltételeket mind Ukrajna, mind a nyugati országok egyértelműen elutasítják – az ukrán kormány szerint a „függetlenség, a szuverenitás vagy a területi integritás” nem lehet kompromisszum tárgya.   

„A legfontosabb kérdést a most zajló háborúban megszerzett területek jelentik. Ezekről Oroszország szerintem nem fog kivonulni, mert az vereséget jelentene számára, az ukránok pedig nem fognak belenyugodni az elvesztésükbe. Én tehát nem látok kedvező forgatókönyvet rövid időn belül (…) nem látok olyan kompromisszumot, amit mindkét fél elfogadna,” mondta lapunknak Bendarzsevszkij Anton posztszovjet térségi szakértő még tavaly. A katonai megoldás azóta is tart – az elmúlt fél évben inkább orosz sikerekkel –, a politikai megoldás továbbra is távolinak tűnik.

Mindez persze tragikus következményekkel jár: épp a napokban látott napvilágot egy tanulmány, amely szerint mintegy 120 ezer orosz katona halt meg eddig a háborúban. És korábbi becslések alapján feltételezhető, hogy az ukrán veszteségek is ebben a nagyságrendben vannak vagy még nagyobbak. 

A fenti okok miatt azonban a vérontás megállítására jelenleg sajnos minimális az esély.  És még ha valami csoda folytán bármelyik fél jelentős kompromisszumot is fontolgatna, nyilván megvannak a csatornái arra, hogy ezt tudassa a másikkal.

Összegezve: Orbán Viktor kijevi vizitje jó üzenet, önmagában még moszkvai útja is védhető lenne, az előzetes egyeztetés hiánya viszont nagyon aggályos. Utóbbi út a béke megteremtéséhez aligha vitt közelebb (persze örülnénk, ha az élet a közeljövőben ránk cáfolna), Magyarországot viszont tovább izolálta az EU-n belül.

A kormányfő persze aligha bánta, hogy ismét nemzetközi reflektorfénybe került – és úgy pozicionálhatta magát, mint a meg nem értett béketábor állhatatos békebrókere.

A Nagyító korábbi cikkeit itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív Olajbiznisz: csak az oroszoknak hisz a kormány, a horvátoknak nem – Ez Viszont Privát
Gáspár András – Havas Gábor – Izsó Márton – Vég Márton – Wéber Balázs | 2025. október 10. 18:31
Az Orbán Viktor által ígért repülőrajt helyett a magyar gazdaság továbbra is a kifutópályán vesztegel: a héten újabb kínos adat látott napvilágot az iparról, és a fogyasztás sem pörgeti a gazdaságot. Hogyan lesz ebből gazdasági növekedés? Miből finanszírozzák majd az újabb választási osztogatást? Miért ragaszkodik a kormány az orosz olajhoz? Miért bízik jobban egy „háborús vezetékben”, mint a horvátban? Miért tudta növelni előnyét a Tisza az ellenkampány ellenére is? És mit jelent a „cseh Fidesz” győzelme Magyarországra nézve? Erről is vitatkozott hangsúlyozottan szubjektív műsorunkban, az Ez Viszont Privátban Gáspár András lapigazgató, Wéber Balázs vezető szerkesztő és Vég Márton újságíró.
Szubjektív „Hát ez már most, enyhén fogalmazva, gusztustalan… ”– az utca embere a választási kampányról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. október 4. 16:51
Beindult a 2026-os tavaszi parlamenti választási kampány. Az utca emberét arról kérdeztük, hogy mit gondol, melyik párt nyer majd, milyen lesz az addig vezető kampány, és lesz-e Orbán Viktor-Magyar Péter vita.
Szubjektív A legírebb sziget, ahol több a whisky, mint az ivóvíz
Durucz Dávid | 2025. október 4. 06:01
„Van itt három templom, három iskola, hat kocsma és egy bolt, szóval rendben vannak a prioritások” – mondta kísérőnk Európa egyik legkülönlegesebb szigetén, Inishmore-on, ahová körülményes eljutni, de ahonnan lélekben hazatérni sokkal nehezebb. A Világjáró ezúttal Írország ősi részéről jelentkezik.
Szubjektív Miért kap adókedvezményt, akinek több Birkin táskája van, mint gyereke? Ez Viszont Privát
Csabai Károly – Havas Gábor – Herman Bernadett – Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2025. október 3. 19:11
A héten ismertté váltak a kormány és a Tisza Párt egyaránt 5-5 pontból álló azon kérdései, amelyekre várják a választópolgárok reakcióit. Az Ez Viszont Privát legújabb adásában ezek mentén beszélgetett Csabai Károly főszerkesztő, Herman Bernadett főmunkatárs és Imre Lőrinc újságíró. Például az édesanyák és a fiatalok adómentességéről, a társasági adóról, valamint arról, hogy Magyar Péter már az egymilliárd forint feletti vagyonokat is megadóztatná. 
Szubjektív Dübörög az orosz befolyásolási gépezet – Magyarországra is gyakorolnak Csehországban és Moldovában?
Litván Dániel | 2025. szeptember 28. 18:16
Álhírek öntik el Csehországot és Moldovát, de valós erőszakba is át-átcsap már az orosz hibrid és információs hadviselés szerte Európában. Felkészül: Magyarország? Jegyzet.
Szubjektív A tömegturizmus tépázza, de még állja a sarat a világ egyik legeredetibb városa
László Éva Lilla | 2025. szeptember 27. 06:01
Aki térre, tisztaságra és andalgós városnézésre vágyik, ne Velencét válassza egy hosszabb vakáció színhelyéül. Aki viszont imádja a pezsgést, nem rettenti el a szelfiző turistatömegek nyomakodása, és szívesen barangol a csatornák mentén, jól teszi, ha előre felkészül: mit hol tud megvenni, megenni és megtenni. Főleg, ha gyerekekkel érkezik. A Világjáró e heti állomása Velence, ahol pár napos gasztronómiai és kulturális „ámokfutás” során legalább egy hónapra való impulzust gyűjtöttünk. 
Szubjektív A királyság nukleáris védőernyő alá húzódik
Káncz Csaba | 2025. szeptember 22. 10:07
Szaúd-Arábia új védelmi paktuma Pakisztánnal jelzi a kapcsolatok történelmi mélyülését, és jól mutatja, hogyan alakítják át a változó közel-keleti törésvonalak, az USA habozása és Irán árnyéka a Perzsa-öböl menti térség biztonságát. Jelenleg arra utalnak a jelek, hogy több ország is szeretne hasonló mechanizmusokat létrehozni Iszlámábáddal. Káncz Csaba jegyzete.
Szubjektív „Maximum a saját hazánkat kell megvédenünk” – az utca embere a lengyelországi dróntámadásról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. szeptember 20. 10:21
Egyre fokozódik a feszültség a NATO és Oroszország között, miután múlt héten orosz drónok hatoltak be Lengyelországba. Ennek apropóján kérdeztünk járókelőket arról, hogy legyen-e ismét kötelező a katonai szolgálat itthon, mi a véleményük a hadikiadások a NATO által elvárt növeléséről, illetve küldjünk-e katonákat a NATO keretében Lengyelországba egy orosz támadás esetén, ha Varsó erre kérne minket?
Szubjektív Vulkánok, szakadékok, keselyűk földjén – poroszkálás Peruban
Eidenpenz József | 2025. szeptember 20. 06:01
A négy kilométer mély kanyontól a hat kilométer magas, havas tetejű vulkánokig, a múmiáktól a kondorkeselyűkig, a spanyol építészettől a teraszos földművelésig számos érdekességet rejt Arequipa tartomány. A Világjáró ezúttal Peru kevésbé ismert, déli részén járt.
Szubjektív Lefegyverző kampány: a Tisza nyakában lohol a Fidesz – Ez Viszont Privát
Bózsó Péter – Havas Gábor – Izsó Márton – Vég Márton – Wéber Balázs | 2025. szeptember 19. 19:01
A héten írtuk meg, hogy az első félévben 80 milliárdba került nekünk az a közmédia, amelynek híradója egy friss kutatás szerint is a kormánypárt kommunikációs céljainak van alárendelve. De mire lesz elég a fideszes médiahenger? Miért közelít a kormánypárt népszerűsége a Tiszáéhoz? Mire gyúrnak a Harcosok klubja edzőtáborában? Mennyire közügy Gyurcsány Ferenc magánélete? Mit mutatnak a friss KSH-s béradatok, és mi a valóság? Mi köze Hajdú B.-nek a NER-hez? És kik azok a dolgozó szegények? Erről is vitatkozott az Ez Viszont Privát e heti adásában Wéber Balázs vezető szerkesztő, valamint Bózsó Péter és Vég Márton újságíró.   
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG