Bombaként robbant kedd reggel a hír, hogy Orbán Viktor az ukrán fővárosba látogat. Az uniós és magyar ellenzéki körökben általában oroszbarátnak tekintett magyar kormányfő ugyanis – számos uniós kollégájával ellentétben – még nem járt az ukrán fővárosban azóta, hogy 2022. február 24-én Oroszország lerohanta Ukrajnát.
Orbán Viktor reggel érkezett meg Kijevbe, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt. Megtörtént tehát a szimbólumértékű kijevi kézfogás – igaz, erre több mint két év és négy hónapot kellett várni.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A két vezető eddig csak a brüsszeli EU-csúcsok peremén, illetve a messzi Argentínában, Javier Milei elnök beiktatásán találkozott egymással személyesen, ezek során azonban jellemzően csak rövid, informális beszélgetésekre került sor.
Miért pont most?
A látogatás – nyilván nem véletlenül – egy nappal azután történt, hogy Magyarország átvette az EU soros elnökségét, "A magyar elnökség célja, hogy hozzájáruljunk az Európai Unió előtt álló kihívások megoldásához. Első utam ezért Kijevbe vezetett", írta Orbán Viktor Facebook oldalán a tárgyalások előtt. Elmondása szerint a találkozóról múlt héten Brüsszelben állapodtak meg, ahol az EU-csúcs előtt beszéltek röviden.
A tárgyalás utáni tájékoztatón ugyanakkor arról is beszélt, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése érdekében érkezett Kijevbe – azaz a vizit célja kettős volt.
Egy budapesti forrás előzetesen a The Guardiannek azt mondta: a látogatás létrejöttének feltétele volt az is, hogy megállapodás szülessen a kárpátaljai magyar kisebbség jogairól, amelyről már régóta húzódnak a tárgyalások.
Szijjártó Péter idén márciusban a lapunknak adott interjúban szintén a magyar kisebbség jogainak garantálásához kötötte a találkozó létrejöttét.
„A felső szintű találkozóra azután kerülhet sor, hogy a magyarok visszakapták a jogaikat” – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter, aki idén februárban Ungváron már tárgyalt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével.
Szijjártó Péter lapunknak konkrétan fel is sorolta, hogy mit kérnek: ne csökkenjen a magyar nyelven oktatható tantárgyak száma a 2015-ös állapothoz képest, kapják vissza a működési engedélyüket a magyar nemzeti kisebbségi iskolák, lehessen nemzeti nyelven érettségizni, a tanórán kívüli aktivitás során a gyerekek és tanárok használhassák a saját anyanyelvüket, és az orvosnál is lehessen magyarul beszélni.
Miben állapodtak meg?
Mindezek ellenére Orbán Viktor ma nem jelentett be megállapodást ebben az ügyben. Az MTI tudósítása szerint csak annyit mondott: esélyt lát arra, hogy előrelépést érnek el.
Magyar oldalról annyit közölt, hogy Zelenszkij kezdeményezésére ukrán iskolát hoznak majd létre Magyarországon. Ennek a finanszírozását a magyar állam vállalja, és annyi iskolát fognak majd működtetni, „amennyire szükség van”. Emlékeztetett, hogy a Magyarroszágon élő ukránok száma a sok menekült miatt megnőtt.
Bár a magyar kormányfő összességében konstruktívnak értékelte a tárgyalásokat a kétoldalú kérdésekről, jelezte, hogy számos ügy továbbra is rendezést kíván.
Szeretné, ha a kapcsolatok a két ország között sokkal jobbak lennének, ezért átfogó együttműködési megállapodást kötne Ukrajnával, olyat, amilyet már a többi szomszédos országgal kötött.
Zelenszkij megerősítette, hogy kidolgoznak majd egy olyan kétoldalú megállapodást, amely megoldja a két ország közötti vitás kérdéseket. „Ez kapcsolatunk minden szegmensét szabályozni fogja, és kölcsönösen előnyös lesz mindkét országnak”, mondta.
Fagyos viszony
Az ukrán-magyar viszony az elmúlt bő két évben meglehetősen fagyos volt. A magyar kormány ugyanis nem hajlandó fegyvereket szállítani Ukrajnának, a tavaly év végi EU-csúcson nem szavazta meg Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését – a kormányfő ehelyett kivonult kávézni, így a többiek végül el tudták fogadni a határozatot –, szintén tavaly év végén megvétózta az Ukrajnának szánt újabb, 50 milliárd eurós uniós támogatási csomagot – idén februárban ugyanakkor már elállt a vétótól –, nem kíván részt venni a NATO ukrajnai koordinációs jellegű missziójában, és sort még lehetne folytatni. A magyar kormány eközben az ukrajnai magyar kisebbség jogainak csorbítását rója fel Kijevnek.
A német Kieli Világgazdasági Kutatóintézet folyamatosan frissülő kimutatása szerint Magyarország 54 millió euró értékű humanitárius segítséget nyújtott eddig Ukrajnának, ami a hazai GDP 0,032 százalékának felel meg. A statisztika szerint pénzügyi és katonai támogatást nem nyújt hazánk, és a teljes támogatás nagyságát tekintve a 34. helyen áll a rangsorolt 42 ország közül.
További konfliktusforrást jelent, hogy míg a magyar kormány azonnali tűzszünetet szeretne látni, addig azt az ukrán vezetés elfogadhatatlannak tartja. Az ugyanis szinte biztosan újabb jelentős ukrán területveszteségekkel járna, hiszen az orosz csapatok aligha adnák fel a már elfoglalt területeket. (Szijjártó Péter ezt ugyanakkor vitatta a lapunknak adott interjúban, szerinte ez a béketárgyalások függvénye.)
Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor a mai tárgyalás után azt mondta: határidőhöz kötött tűzszünet megfontolását kérte az ukrán elnöktől.
"A nemzetközi diplomácia szabályai lassúak és komplikáltak. Azt kértem az elnök úrtól, hogy fontoljuk meg, nem lehetne-e a sorrendet megfordítani és egy gyors tűzszünettel fölgyorsítani a béketárgyalásokat” – fogalmazott.
Mi van a gazdasággal?
A gazdaságot tekintve Magyarország továbbra is fenntartja a nemzeti hatáskörben bevezetett importtilalmat az ukrán mezőgazdasági termékek egy részére (az átszállításukat ugyanakkor engedélyezi).
Mindeközben a gazdasági kapcsolatok erősítésére is van példa. Év elején például újraindult a villamosenergia-importunk Ukrajnából, és folyamatban van a magyar-ukrán határszakasz legfontosabb térségének, Záhonynak a fejlesztése is.
A záhonyi körzetben készülő ipari-logisztikai fejlesztés előkészítésére és az épülő ipari park infrastruktúrájának a kialakítására négy milliárd forintot költött a kormány. A fejlesztés arra szolgál, hogy a Kínából Oroszországon (és Ukrajnán) keresztül érkező áru Záhonynál lépjen be Magyarországra és innen haladjon tovább Nyugat-Európa felé. Konténerterminált is építenek, a teljes beruházás értéke 100 milliárd forint.
A gazdasággal kapcsolatban Orbán Viktor ma annyit mondott: Magyarország erejéhez mérten szívesen vesz részt az ukrán gazdaság modernizálásában, és ehhez rendezett kereteket szeretne.
Összegezve: a fagyos magyar-ukrán kapcsolatokban talán enyhülés következhet, de az alapvető ellentétek nem tűntek el – az Orbán-Zelenszkij barátság továbbra is a sci-fi kategória.
A Nagyító korábbi cikkeit itt olvashatják.
Nem csak délelőttre hozták előre a szavazást a választópolgárok – úgy néz ki, tényleg óriási rekord lesz a részvétel. 
