Stoltenberg a The Economist című brit hetilap online kiadásán megjelent nyilatkozatában hangot adott ugyanakkor annak a véleményének is, hogy a NATO-országok enyhíthetnék azokat a korlátozásokat, amelyeket az általuk Ukrajnának szállított fegyverek orosz területen lévő célpontok elleni bevetésére szabtak.
A NATO-főtitkár szerint ez különösen most lenne időszerű, mivel számos összecsapás zajlik Harkiv körzetében, közel a határhoz, és ezért nagyon megnehezíti Ukrajna számára saját védelmét, ha megtagadják tőle azt a lehetőséget, hogy orosz területen lévő katonai célpontok ellen is bevethesse a NATO-országoktól kapott fegyvereket.
Hangsúlyozta ugyanakkor: el kell kerülni, hogy az ukrajnai háború a NATO és Oroszország közötti háborúvá fajuljon Európában. Stoltenberg kijelentette: a NATO kiképzést nyújt, fegyvereket és lőszert szállít Ukrajnának, de nem lesz közvetlenül részese az ukrajnai területen zajló hadműveleteknek.
A NATO-főtitkár - Emmanuel Macron francia elnök többször hangoztatott véleményének nyíltan ellentmondva - kijelentette azt is, hogy a NATO-nak nem áll szándékában szárazföldi alakulatok küldése Ukrajnába. "Nem ez a terv. Célunk kettős: egyrészt Ukrajna támogatása, ahogy jelenleg is tesszük, másrészt viszont annak biztosítása, hogy nem eszkaláljuk a háborút teljes körű konfliktussá" - mondta Stoltenberg az Economist-interjúban.
Macron nemrégiben, ugyancsak a The Economistnak nyilatkozva egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy kitart-e a nyugati szárazföldi alakulatok Ukrajnába küldéséről tett korábbi kijelentései mellett.
MTI
Az euró 398 forint feletti szinten kezdi ezt a hetet. 
Az amerikai recessziós forgatókönyv inkább már a múlté
Sávban mozoghat a forint, menedék maradhat a kötvényalap – interjú
Gyurcsik Attila: Ha úgy hozza a sors, akkor valami ellen is fogadhatok
