Oroszország, illetve az akkori Szovjetunió nem verte nagydobra az atomerőmű úttörő jellegű megnyitását. Bezzeg, ha az amerikaiak tették volna ezt meg, világszenzációt csinálnak belőle. Sőt, az erőmű léte is félig-meddig titkos volt, bár a szovjet állami hír- és fotóügynökség, a TASZSZ munkatársai tudósítottak a nyitásról és az épületről fotó is született.

Jellemző, hogy a „baráti, szocialista” Magyarországon szinte senki nem hallott erről a valóban világraszóló tudományos-technikai bravúrról. Arról sem volt fogalma a magyarok többségének, hogy merre is van a Kaluga megyei Obnyinszk. Az első atomerőmű 5 megawattja nemcsak a mai, de az akkori mércével mérve is kis teljesítménynek számított, az esemény mégis korszakos jelentőségű volt, miután először állították a világon az atomot az energiatermelés szolgálatába – idézi a Roszatom közleményét a greenfo.hu.

Ma bezzeg ünneplik

Eseménysorozat körítette a közelmúltban a jeles évfordulót, mely alkalmából Obnyinszkban nemzetközi szakmai ifjúsági fórum zajlott le, egyetemisták, doktoranduszok és az atomenergetikában tevékenykedő fiatal szakemberek részvételével. Száz ország képviseletében több mint 500 fiatal vett részt az angol nevű Obninsk NEW fórumon. A résztvevőket a helyszínen köszöntötte Dimitrij Csernyisenko orosz miniszterelnök-helyettes, valamint videóüzenetet intézett a fiatal atomenergetikai szakemberekhez Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója, és Sama Bilbao y León, a Nukleáris Világszövetség (WNA) főigazgatója.

Az esemény alkalmából megnyitotta kapuit a világ első atomerőművét bemutató, felújított múzeum. Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója beszédében hangsúlyozta: az Obnyinszki Atomerőmű 1954. június 26-ai üzembe helyezésével kezdetét vette az atomenergia békés célú felhasználása. Az akkori és a későbbi projektek alapozták meg a mai atomenergetikát, a nagy teljesítményű atomerőművek, illetve a kis teljesítményű társaik, a hajóreaktorok fejlesztését, az izotópgyártást és az új anyagok létrehozását.

Jön a fúziós reaktor

„Most, a hetvenéves évforduló idején az akkorihoz hasonló áttörés küszöbén áll az atomenergetika – zajlik az új generációs atomerőművek építése Oroszországban, amely a 2030-as évek elején lehetővé teszi a nukleárisüzemanyag-ciklus zárását. Ennek köszönhetően a földi uránkészletek rendelkezésre állásának időtartama megsokszorozódik” – mondta Alekszej Lihacsov, megemlítve a jövő fejlesztés alatt álló energiaforrását, a fúziós reaktort is.

Az évfordulós rendezvény alkalmából Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója és Grigorij Trubnyikov, az Egyesített Nukleáris Kutatóintézet igazgatója megállapodást kötött a perspektivikus atomenergetikai berendezések kifejlesztése, illetve a meglévő technológia modernizációja terén folytatott együttműködésről – áll a Roszatom sajtóközleményében.

A világ első atomerőművének építéséről 1949-ben született szovjet párt- és kormányhatározat, majd 1952-ben megkezdődött az építkezés. Az úgynevezett grafit moderálású, csatorna típusú, 100 atmoszféra nyomás alatti víz hűtőközeggel működő reaktort a korábban plutónium termelésére használt reaktorokkal szerzett tapasztalatok alapján tervezték meg. A projekt tudományos vezetője Igor Kurcsatov akadémikus, a szovjet atombomba atyja, főkonstruktőre Nyikolaj Dollezsal volt. 

Majd ötven évig működött

Az AM-1-es reaktor neve rövidítés, az orosz Békés Atom szóösszetételből származik. Mindössze 3,5 év alatt épült fel a B laboratóriumnak nevezett területen, ahol ma a Fizikai Energetikai Kutatóintézet működik. A világ első atomerőművét a reaktor beindítása után már másnap rákapcsolták a Szovjetunió elektromos hálózatára. Az energiatermelés mellett a működtetése során szerzett tapasztalatokat felhasználták a reaktorok következő generációinak kifejlesztéséhez. Az AM-1-es reaktort 2002-ben állították le, 48 év balesetmentes üzemelés után, ami 18 évvel haladta meg az eredetileg tervezett üzemidőt.

Mindez azonban feledésbe merült: ha orosz, és ha atomerőmű, akkor a világ ma Csernobilra gondol, ahol aztán az egekbe szökött az emberéletek ezreit követelő titkolózás, míg a svéd tudósok fel nem fedezték a tragédiát.