Balos harcosok klubja? – az új európai balszél felvenné a harcot Orbán Viktorral is

Könnyen érthető, ha valaki lemaradt az Európai Baloldali Szövetség (ELA) tavaly év végi megalakulásáról. A hét pártból – az Engedetlen Franciaország, a spanyol Podemos, a Portugál Baloldali Blokk, a Finn Baloldali Szövetség, a Svéd Baloldali Párt és a Dán Zöld-Baloldali Szövetség alapító pártokból, valamint a lengyel Razem pártból – álló ELA a radikális baloldal második európai pártja lett a 2004-ben alapított Európai Baloldal (EL) mellett. Összesen 18 képviselőjük van az Európai Parlamentben, akiknek a felét a francia párt adja.

Az új pártszövetség megalakulása, céljai és relatív jelentéktelensége azonban rávilágíthat néhány fő problémára, amely a hazai politikaformálók előtt áll.

A 2024-es európai parlamenti választások után alapított új európai párt, „hatékonyabban akar fellépni a kapitalizmus és a szélsőjobb ellen” azáltal, hogy a társadalmi kérdésekre, a vagyonelosztásra és az ökológiai átalakulásra összpontosít.

„Az egyik oldalon a szélsőjobboldalon ott van Bardella, Orbán, Salvini – a legrosszabbak, akiket Európa kínálhat. A másikon van egy koalíciónk von der Leyennel, amely egyre inkább a deregulációs politika útra lép, és egyre inkább hajlandó a szélsőjobboldalhoz igazodni” – mondta Manon Aubry, az Engedetlen Franciaország párt EP-képviselője, az új koalíció egyik alapító pártjának tagja az Euractivnak. „A kérdés az, hogyan vágunk vissza” – érvelt az EP-képviselő.

Kampány az emberi jogok érvényesítéséért

A tagpártjainak alapértékeire való összpontosítás mellett a koalíció „közös kampányokat” is kíván folytatni – tette hozzá Aubry, aki jelenleg az Európai Parlament baloldali csoportjának társelnöke.

A csoport június 15-én indította el első európai polgári kezdeményezés kampányát, amely a gázai mészárlásokra reagálva az EU-Izrael Társulási Megállapodás megszüntetését indítványozza. Ahhoz, hogy az Európai Bizottság megvitassa, legalább egymillió aláírást kell gyűjteniük az unióban. „Az EU-Izrael társulási megállapodás … hozzájárul a háború finanszírozásához” – mondta Aubry.

Hosszú távon a szövetség arra akarja ösztönözni az EU-t, hogy fogadjon el egy kötelező érvényű emberi jogi feltételrendszert, amely az unió minden kereskedelmi megállapodásához kapcsolódik.

A politikusi tárgyalások korlátai

Az új baloldali pártszövetség kiválása a már létező Európai Baloldalból talán meglepő lehet, de valójában egy hosszabb, legalább 2015–2016-os időszakra visszanyúló széttartás csúcspontja, amely a görögországi Syriza-kormány trojkával szembeni megadását követően jelentős átrendeződéseket hozott az európai baloldalon – összegzi Vladimir Bortun az Oxfordi Egyetem posztdoktor kutatója.

Ez a görög kormány meghajlása és az EU-vezetéshez való alkalmazkodás bizonyította a felülről lefelé irányuló tárgyalásokra és kompromisszumokra, nem pedig a tömeges mozgósításra és konfrontációra összpontosító reformista megközelítés strukturális korlátait az EU-val szemben – érvel a kutató.

Ennek nyomán új, az EU-val szemben harcosabb álláspontot képviselő transznacionális kezdeményezések jelentek meg, mint például Jánisz Varufakisz Demokrácia Európában (DiEM25) mozgalma.

Azonban az EU gazdasági és politikai integrációjának szintjét tekintve a nemzeti politikát nem lehet érdemi módon alakítani anélkül, hogy transznacionális szinten is tegyük, és fordítva.

Ha az előző évtized radikális baloldala végül nem tudta jelentősen megváltoztatni a neoliberális rendet saját országaiban, az azért is volt, mert ezt az EU szintjén sem sikerült megtennie. A Syrizának talán jobb esélyei lettek volna a kapituláció elkerülésére, ha egy európai szintű tömeges mozgósítási és engedetlenségi kampány támogatta volna.

Ahhoz azonban, hogy ez megtörténjen, a transznacionális együttműködésnek sokkal többet kellett volna jelentenie, mint langyos koordinációt az EP-ben – véli Bortun.

Valós mozgalmak

Röviden, a radikális baloldal pártjainak ismét mozgalmi pártokká kell válniuk – és annak kell maradniuk, még akkor is, sőt, különösen akkor, ha választási sikert aratnak – javasolja a kutató.

Visszatekintve az európai radikális baloldal történetére, a kapitalista berendezkedés kihívásában és jelentős engedmények elnyerésében a leghatékonyabb pártok – a huszadik század első felében a Brit Munkáspárttól a másodikban az Olasz Kommunista Pártig – azok voltak, amelyek egyszerű harcos szervezetekre és egy szélesebb társadalmi infrastruktúrára épültek, amely erősítette az osztálytudatot és ugyanakkor toborozta az embereket a mozgalomba.

A Ryanair pilótáinak 2017-es sztrájkja vagy a Make Amazon Pay kampány – hogy csak két viszonylag friss példát említsünk – a transznacionális mozgósítás potenciális erejét bizonyítják, különösen egy olyan összekapcsolódó piacon, mint az EU.

A radikális baloldalnak merész, transzformatív európai víziót kell előterjesztenie, amely inspirálhatja az ilyen típusú transznacionális mozgósítást, és amely szembeszáll mind a neoliberális közép, mind a populista szélsőjobboldal csődbe jutott politikáival – javasolja Bortun.

A hazai ellenzék történetét szemlélve, talán párhuzamosságot láthatunk abban, hogy a tömegmozgalmi támogatás nélküli politizálás ritkán ért el sikereket. Továbbá talán abban is, hogy a tömegesebb mozgalmak kellő szervezet háttér nélkül nem igazán tudtak megmaradni. A megfelelő szervezettség hiánya ahhoz is vezethet, hogy a mozgalmak hangadói nagy szerepet töltenek be, és kiesésük vagy „kikapcsolásuk” után a mozgalom szétesik.

Úgy tűnik, hogy a lelkes tömegszervezet kiépítését nem spórolhatják meg hazánkban sem a sikerre törekvő szerveződések.

Az ELA pártszövetség fő programpontjai

Lássuk, melyek azok a kérdések, amelyeket az új szélsőbaloldali formáció honlapján is fontosnak tart megemlíteni. Lehet, hogy többel találkozhatunk, vagy találkozni fogunk a hazai politikában is.

Az ELA szövetség tagpártjai egy alternatív európai gazdasági és társadalmi igazságosságra irányuló projektet szeretnének megvalósítani, amelyhez mindenki a jövedelme szerint járulna hozzá, és ahol a vagyon újraelosztásra kerül. Ez egy olyan projekt, amely valóban küzd a globális felmelegedés és annak súlyos következményei ellen, védi a természetet, miközben támogatja a munkavállalókat az átmenetben. Egy olyan projekt, amelyben a megszorítási politikák már nem akadályozzák a beruházásokat az ökológiai átmenetbe, valamint a közszolgáltatásokba, amelyeket meg kell védeni a versenytől és a piaci logikától.

1. A szövetség a gazdagok és a rendkívüli vállalati profitok magasabb megadóztatását szorgalmazza, hogy ebből forrásokat teremtsen a szegénység csökkentésére és a jóléti újraelosztásra.

2. Az ELA ambiciózus klímacélokat és zöld infrastrukturális beruházásokat sürget (pl. megújuló energia, vasút), úgy, hogy a társadalmi igazságosság érvényesüljön és a legnagyobb szennyezők viseljék a költségeket.

3. Erősebb munkavállalói jogokat, szakszervezeti mozgásteret, tisztességes béreket, biztonságos munkakörülményeket és a platformgazdaság dolgozóinak védelmét támogatják a kizsákmányolás ellen.

4. Elutasítják a neoliberális megszorításokat és privatizációt, ehelyett jelentős közberuházásokat sürgetnek az egészségügybe, oktatásba, és a közüzemek (pl. víz, energia) közösségi kézben tartását támogatják.

5. Nagy volumenű állami és szövetkezeti bérlakásépítést, lakbérszabályozást, és lakhatási reformokat javasolnak, hogy a lakás ne áru, hanem alapvető emberi jog legyen.

6. Méltányos kereskedelmet javasolnak a szabadkereskedelem helyett. Olyan kereskedelmi megállapodásokat szorgalmaznak, amelyek garantálják a munkaügyi és környezetvédelmi normákat, elutasítják a befektető-állam vitarendezési mechanizmusokat, és védik a közérdeket a globális versenyben.

7. Szolidaritást, nem pedig erőd-Európát szeretnének. Emberi jogokon alapuló menekültpolitikát követelnek, támogatják a tengeri mentéseket, elutasítják a határok militarizálását és az EU-n kívülre tolt menekültügyi eljárásokat, valamint szolidaritást hirdetnek a globális Déllel.

8. A feminista és LMBTQ+ jogokat az uniós értékek közé emelnék, beleértve az abortuszhoz való jog és egyéb alapvető jogok beemelését az Európai Unió Alapjogi Chartájába.

9. Elítélik az orosz agressziót Ukrajnában és az izraeli megszállást Palesztinában, támogatják a nemzetközi jog alapján történő szankciókat, és az igazságosságon és tiszteleten alapuló tartós békét sürgetnek.

10. Az EU döntéshozatalának demokratizálását, a vállalati lobbik korlátozását, valamint az uniós szerződések reformját követelik, amelyek középpontjában a klímaigazságosság, biodiverzitás, emberi jogok és munkavállalói méltányosság áll.

11. Támogatják az igazságosabb bővítési politikát, amely a csatlakozni kívánó országokat szociális, demokratikus és környezetvédelmi normák megerősítésére ösztönzi ahelyett, hogy lefelé nyomná a közös színvonalat.