A Financial Times cikke szerint egyre komolyabban készülnek Brüsszelben arra, hogy megkerüljék a magyar kormány vétóját az Oroszország elleni szankciók ügyében. Ugyan egyelőre még az a terv, hogy Orbán Viktorékat valamilyen módon ráveszik a szankciók következő, július végén esedékes, újabb hat hónapra meghosszabbításának megszavazására, a háttérben komolyan formálódik egy „B terv” is.
Mint emlékezhetünk, a magyar kormány az év elején, az előző hosszabbítás idején is vétóval fenyegetőzött, végül azonban – egy Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Szijjártó Péter közti telefonbeszélgetés után – megszavazta a hosszabbítást. Igaz, a döntés feltételéül szabták, hogy az uniós intézmények tegyenek meg mindent „Magyarország energiabiztonsága”, illetve az uniós tagországokba vezető földgáz- és kőolajvezetékek védelme érdekében.
Mivel azóta több – tisztázatlan körülmények között bekövetkezett – támadás is érte az orosz olaj- és gázvezetékeket, az Európai Bizottság pedig a következő években teljesen meg is tiltaná az orosz energia behozatalát az uniós tagállamoknak, akár azt is mondhatnánk, a magyar kormány joggal vetheti fel ismét a vétó lehetőségét.
Szankciók helyett vámok?
Csakhogy lehet, hiába. Ugyanis a tervek szerint az uniós tisztviselők arra készülnek, hogy a tagállamok egyhangú döntését igénylő szankciók helyett más intézkedésekbe „csomagolva” tartanák fenn a szankciókat. Belgium például – ahol az uniós területen befagyasztott mintegy 200 milliárd euróra tehető orosz vagyon nagy része pihen – saját törvényekkel tilthatná meg az orosz pénzügyi eszközök kivitelét az országból.
Hasonló módszer lehet a szankciók hatásainak vámszabályozásokkal való elérése. Erre már van is precedens: januárban az Európai Bizottság 15 százalékos vám kivetését javasolta több orosz és belorusz mezőgazdasági termékre, valamint az ebből az országokból származó műtrágyára is.
Fotó: Európai Tanács
Valami ilyesmi lehet a megoldás egyébként az orosz energiahordozók teljes uniós kivezetésére is. A bizottság egyértelműen kijelentette, hogy az intézkedések nem szankciók formájában valósulnának meg, tehát valószínű, hogy valamilyen kereskedelmi szabályozással, illetve vámok bevezetésével oldanák meg, hogy az uniós tagállamok ne vegyenek több orosz energiahordozót. A dúsított uránnal kapcsolatban például vámok bevezetéséről beszéltek.
E módszerekben az a közös, hogy ilyen szabályozások bevezetéséhez nincs szükség egyhangú döntésre, hanem elég a tagállamok minősített többségének egyetértése is. Ez azért is különösen aggasztó az Orbán-kormány számára, mert ez azt jelenti, hogy még az ezekben az ügyekben Magyarország szövetségesének számító szlovák Fico-kormány, de még egy esetleges George Simion elnökválasztási győzelem utáni Románia támogatása (az Európa Tanácsban államfőként az oroszpárti álláspontot képviselő Simion adná le a román szavazatot) is kevés lenne az intézkedések megakadályozásához.
Mindannyian az A tervre koncentrálunk. De megbeszélések folynak más lehetőségek jogi alapjairól is"
- mondta a Financial Timesnak egy uniós tisztviselő a készülőben lévő tervekről.
Szépen becsomagolják?
A Válasz Online pedig arról írt kedden, hogy az orosz olaj és gáz kitiltását a REPowerEU csomag kiegészítéseként fogadhatnák el. Ennek külön pikantériája, hogy a csomagot még 2022-2023-ban a magyar kormány is megszavazta, miközben a csomag egyik kimondott célja volt az orosz energiáról való leválás (a megújuló energiákra való átállás gyorsításával). Ráadásul ehhez a csomaghoz tartozik a Magyarország számára megítélt, de jogállamisági problémák miatt befagyasztott uniós támogatások egy jelentős, 10 milliárd eurót kitevő része is.
A lap értékelése szerint ez a brüsszeli eljárás
„nem túl elegáns, de jogilag tarthatónak tűnik”.
A REPowerEU részeként elfogadott intézkedéscsomag része lenne az is, hogy új gázszállítási szerződéseket már 2025 év végétől nem lehet kötni Oroszországgal – ez igen fájdalmasan érintené azokat az egyes feltételezések szerint a magyar kormányhoz közel álló magyar cégeket, amelyek az Ukrajnán keresztül történő orosz gázszállítás leállítása óta rendszeresen vesznek a nyugati tőzsdei áraknál olcsóbban, alkalmi szerződések alapján orosz gázt, hogy aztán azt busás haszonnal továbbértékesítsék.
E hírekből is az rajzolódik ki, hogy a korábbi bénultság és eseti alkudozás helyett az Európai Unió csúcsintézményei hajlandóak akár kétségbevonható, az unió saját szabályait is megkerülő módszerekkel fellépni a magyar kormány ellen. Ehhez azonban természetesen szükség van az uniós tagállamok többségének támogatására is. A közhangulat azonban jelenleg annyira az Orbán-kormány ellen fordult, hogy ez sem okoz problémát.
Minden eszközt be kell vetni
Az Euronews hétfőn Micheál Martin ír kormányfővel készített interjút, aki elmondta, hogy nem szabad megijedni a legkeményebb eszközök felhasználásától sem, ha a magyar kormány megrendszabályozásáról van szó.
„Úgy vélem, sok eszközünk van [Magyarország helyzetével kapcsolatban]. A 7-es cikkely szerinti eljárás az egyik, de szerintem az összes eszközt be kell vetni. Mindig is elfogadtuk az egyhangú szavazás intézményét bizonyos ügyekben. De ezt kihasználták. És az Európai Unió működésképtelenné válik, ha ez a kihasználás folytatódik. Így nem szabad félni használni ezeket az eszközöket”
– fogalmazott Martin, aki arról is beszélt, hogy Ukrajna uniós tagsága kapcsán is „felháborító, ami most történik”, azaz hogy a magyar kormány blokkolni tervezi a folyamatot.
„Az én meglátásom szerint geopolitikai okokból létfontosságú, hogy Ukrajna az Európai Unió tagjává váljon. És azt gondolom, Európa valószínűleg elmulasztott lehetőségeket az elmúlt egy-két évtizedben a Nyugat-Balkánon is”
– mondta a lapnak az ír miniszterelnök, aki azt is leszögezte, hogy az, amit a magyar kormány az LMBTQ közösséggel tesz, a Pride betiltása, az európai alapértékek ellen megy, és ezért az Európai Uniónak lépnie kell az ügyben.
