Huszonöt katonát halálra ítéltegy katonai törvényszék a Kongói Demokratikus Köztársaságban az M23 nevű lázadó csoport elleni harcokból való elmenekülés és lopás vádjával - közölte csütörtökön ügyvédjük és a kongói hadsereg szóvivője — számolt be róla a Reuters. Kedden a hadsereg 27 katonát vett őrizetbe, miután elhagyták pozícióikat Keseghe és Matembe falvakban Észak-Kivu tartományban. Reagan Mbuyi Kalonji hadsereg szóvivő elmondta, hogy a szökevényeket a közeli Alimbongo faluban áruk lopásán kapták rajta. Őket és feleségeik közül négyet, akik a faluban tartózkodtak és átvették a zsákmányolt árukat, őrizetbe vették.
Fotó: Depositphotos
A kongói hadsereg több mint két éve harcol a keleti szomszédja, Ruanda által támogatott M23 felkeléssel, valamint más milíciák erőszakával is szembesül. Az érintett Észak-Kivu tartományban körülbelül 2,7 millió ember kényszerült elhagyni otthonát. A lázadóknak a múlt héten sikerült előre nyomulniuk stratégiailag fontos területekre.
Szerdán katonai törvényszéket állítottak fel Alimbongóban, hogy elítéljék őket, és a bíró 25-öt halálra is ítélt lopás, az ellenség elől való menekülés és parancsmegszegés, valamint más vádak miatt. Egy katonát tíz év börtönbüntetésre ítéltek, míg a négy feleséget és egy másik katonát felmentettek.
A kongói hadsereg, amelyet hosszú ideje belső megosztottságok, elégtelen erőforrások, rossz logisztika és az ország endémiás korrupciója sújt, a válságban különösen működésképtelenné vált.
Májusban nyolc tisztet ítéltek halálra gyávaság és egyéb bűncselekmények miatt, ami rámutatott a kongói fegyveres erők káros széthúzására, amely akadályozza az M23 elleni harcot - mondták a Reutersnek a hadsereg tisztjei.
Kongó márciusban feloldotta a halálbüntetés moratóriumát, az ismétlődő fegyveres konfliktusokban elkövetett árulásra és kémkedésre hivatkozva. A közép-afrikai ország a 2000-es évek elején vezette be a halálbüntetés moratóriumát, de azt soha nem törölte el.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
