Németország előrehozott, váratlan parlamenti választások előtt áll. Frank-Walter Steinmeier német elnök decemberben feloszlatta a jelenlegi kormányt, hogy lehetővé tegye a február 23-i választást.

Kiélezett kampány

A volt keletnémet tartományokban a tavaly őszi tartományi választásokon a nagy, centrista pártok jelentős veresége a populista Alternatíva Németországért (AfD) és a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) pártokkal szemben arra utal, hogy szövetségi szinten is jelentős átrendeződés várható. Mivel kevés idő áll rendelkezésre a választásig, a német politikai pártok az elmúlt heteket intenzív kampánnyal töltötték.

Miközben a kampány középpontjában a bevándorlás, a megélhetési költségek és az energiaárak állnak, Németország külpolitikájában továbbra is központi szerepet játszik Oroszország ukrajnai inváziója, a Közel-Kelet, Kína és az Európai Unió. Az, hogy a nagy pártok – a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a Szociáldemokrata Párt (SPD), a Szabad Demokrata Párt (FDP) és a Zöldek, valamint az ellenzéki AfD – hogyan tervezik kezelni ezeket a kérdéseket, rávilágít az átfogó geopolitikai kilátásokra és Németország szerepére ebben 2025-re, és azon túl.

A Taurus kérdésköre

Ukrajna továbbra is kulcsfontosságú kérdés minden párt számára. A nagyobb pártok teljes támogatást ígérnek Ukrajnának és az Oroszország elleni szankciók kiterjesztését mindaddig, amíg a béketárgyalások egyenlő feltételek mellett le nem zajlanak. Elviekben támogatják Ukrajna EU-ba való belépését és a NATO szerepvállalását is.

A megosztottság egyik pontja a Taurus cirkálórakéták szállítása, amelyek vadászgépekről indítva, akár 500 kilométeres hatótávolsággal bővítenék Ukrajna Oroszország elleni csapásmérési lehetőségeit. A CDU és az FDP vállalja e rakéták leszállítását, és a Zöldek is támogatják őket. Az SPD támogatja Olaf Scholz kancellár döntését, hogy nem szállítanak, és kijelentette, hogy „diszkréciót és óvatosságot” kell alkalmazni a fegyverek rendelkezésre bocsátásakor, hogy elkerüljék a háborúba való belekeveredést.

Az AfD és a BSW, amelyek Moszkvával szemben barátságosabb álláspontot képviselnek, azonnali béketárgyalásokat és az Oroszországgal szembeni szankciók visszavonását szorgalmazzák. Ez valószínűleg nem jár valódi politikai következményekkel, ugyanakkor rávilágít arra, hogy a lakosság egy része – különösen a korábbi kelet-német területeken – továbbra is szimpatizálnak Oroszországgal.

Izrael és az EU

A Közel-Kelettel kapcsolatban a nagyobb pártok túlnyomórészt Izraelt támogatják, miközben tárgyalásokra szólítanak fel a palesztinokkal a kétállami megoldásról – a Zöldek esetében „az 1967-es határok alapján”. A CDU és az FDP egyértelműen támogatja Izrael önvédelemhez való jogát. Az SPD és a Zöldek szintén a humanitárius helyzet javítása és a tűzszünet mellett érvelnek. Az AfD-t a bevándorlási kérdésekre összpontosító muszlimellenes érzelmek hatják át, de a közel-keleti konfliktusokkal kapcsolatban nem foglal hivatalosan állást.

Az Európai Unió szerepe sokkal nagyobb hangsúlyt kap. Az AfD és a BSW eltér a többi nagy párttól, amelyek mind egyértelműen támogatják az EU-t mint a béke és a jólét mechanizmusát. A Zöldek odáig mennek, hogy egy jövőbeli, saját alkotmánnyal rendelkező, tagállamokból álló Európai Szövetségi Köztársaságot képzelnek el. Ez szöges ellentétben áll az EU-ellenességre alapított AfD-vel, amely az EU-ból és az eurózónából való kilépés mellett száll síkra.

Kína és Tajvan ügye

A 2023-ban bejelentett első német Kína-stratégia alapján a korábbi koalíciós partnerek, az SPD, a Zöldek és az FDP továbbra is támogatják annak végrehajtását és kiterjesztését, hogy ellensúlyozzák az „évek óta tartó Kína-naivitást”, és minimalizálják Kína befolyását ott, ahol az német és európai stratégiai érdekeket érint. A CDU ugyanilyen határozottan áll ki Kína befolyásának csökkentése mellett, és olyan autonóm uniós politikát támogat, amely szorosan tükrözi az Egyesült Államok által képviselt álláspontot.

Bár a nagyobb pártok felületesen említik Tajvant, csak az FDP jelzi, hogy jobban támogatja a kétoldalú kapcsolatokat és Tajvan nagyobb jelenlétét a nemzetközi szervezetekben. A CDU, az SPD, a Zöldek és az FDP az indo-csendes-óceáni partnerekkel való szorosabb együttműködésre szólítanak fel a térség biztonságának fokozása érdekében.

Trump árnya

Minden párt támogatja az Egyesült Államokkal való kapcsolat megerősítését. Az AfD azonban arra szólítja fel Németországot, hogy ne hagyja magát befolyásolni az Északi Áramlat gázvezeték elleni amerikai pozíció által, és kifejezetten ellenzi a nagy hatótávolságú fegyverrendszerek Németországban történő állomásoztatását.

A Zöldek és az SPD továbbra is határozottan támogatják a „feminista külpolitikát”, amelynek középpontjában az egyenlő jogok és szabadságok állnak – nemtől és szexualitástól függetlenül. Nem meglepő, hogy a Zöldek programjukban az éghajlat-politikára is nagy hangsúlyt fektetnek.

Jelenleg a CDU a kancellári szék várományosa. A kormányalakításhoz a várakozások szerint az SPD, a Zöldek és/vagy az FDP kombinációjával kellene koalícióra lépnie. Az AfD, amelyet Elon Musk technológiai mágnás és Trump támogatója a preferált pártjának tekint, jelenleg a második legerősebb pártként szerepel Németországban – azonban minden nagyobb párt kategorikusan kizárta a velük, vagy a BSW-vel való együttműködést.

Mindezek ellenére az AfD népszerűsége aláhúzza a német társadalom mély megosztottságát, többek között a külpolitikában is. Németország vezető szerepe az EU-n belül és globálisan azt jelenti, hogy politikájának és döntéseinek kézzelfogható következményei lesznek.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)