Hatalmas pofon készül Izrael számára, amit eddig el tudtak kerülni

A Palesztin Hatóság azt szeretné, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa még ebben a hónapban szavazzásra bocsátaná, és megerősítené Palesztina azon kérelmét, hogy a Palesztin állam a világszervezet teljes jogú tagja lehessen – mondta a palesztin ENSZ-megbízott hétfőn a Reutersnek. Azonban ezt a lépést Izrael szövetségese, az Egyesült Államok még megakadályozhatja, tette hozzá Rijád Manszúr, akinek hazája állandó megfigyelői státusszal rendelkezik az ENSZ-ben. Manszúr szerint a Biztonsági Tanács a Közel-Keletről szóló április 18-i miniszteri ülésén hozhatna döntést, de a szavazást még nem tűzték napirendre. Elmondta, hogy a 2011-es teljes jogú tagság iránti palesztin kérelem még mindig függőben van, mert a 15-tagú Biztonsági Tanács még egyáltalán nem hozott hivatalos döntést a kérdésben. A Biztonsági Tanácsot áprilisban Málta elnökli. Vanessa Frazier, Málta ENSZ-nagykövete pedig elmondta, hogy még nem kapott hivatalos kérelmet a palesztinoktól.

A gázai háború befejezésére irányuló törekvés mellett, a globális nyomás is nőtt a kétállami megoldás megteremtésére irányuló tárgyalások újraindítására – jegyzi meg a Reuters. Ez azzal is együttjár - tehetjük hozzá - hogy Palesztina teljes jogú ENSZ-tagállamként való elismerése is növekvő támogatottságot élvez az eddig ellenző országok közvéleményében. Amit eddig Izrael sikeresen blokkolt, az kézzelfogható közelségbe került.

Az Obama-adminisztráció 2011-ben elszabotálta a Biztonsági Tanácsban

2011. szeptember 23-án a Palesztin Hatóság és a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) elnöke, Mahmúd Abbász hivatalosan is benyújtotta a „Palesztin Állam kérelmét az ENSZ-tagságra” egyidejűleg átadva azt a Biztonsági Tanácsnak és az ENSZ Közgyűlésnek is. A palesztinok ENSZ-tagsági kérelmét - a kérelmezők szerint - alátámasztották a palesztin nép „természetes, jogi és történelmi jogai”; az ENSZ Közgyűlésének 1947. november 29-i 181. számú határozata („az ENSZ Palesztina-felosztási terve”) és a Palesztin Állam 1988. november 15-én kihirdetett Függetlenségi Nyilatkozata, amit az ENSZ Közgyűlése egy hónap múlva elismert - idézi fel a European Institute of the Mediterranean (EuroMed) tanulmánya.

Ahhoz, hogy egy állam tagságot nyerjen a ENSZ-ben, kérelmét a tagállamok kétharmadának támogatnia szükséges, amit a Biztonsági Tanács előzetes felvételi ajánlása kell hogy megelőzzön. Ehhez az szükséges, hogy a kérelmet a Biztonsági  Tanács 15 tagja közül legalább kilenc megszavazza és az öt állandó tagja közül egyik se vétózza meg. Míg a Közgyűlés szavaz a javasolt új tagok felvételéről, a Biztonsági Tanács dönt arról, hogy mely jelölteket veszik fel a szavazási listára.

Az akkori Biztonsági Tanács-tagok többsége – köztük Kína, Oroszország és Brazília – kifejezte szándékát, hogy megszavazza palesztin kérelmet, de az Egyesült Államok hevesen ellenezte azt, és azzal fenyegetőzött, hogy vétójogával blokkolja a megszavazását.

Barack Obama amerikai elnök azzal utasította vissza a kérelmet, hogy az „szimbolikus akció Izrael ENSZ-ben való elszigetelésére”, míg az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, Susan Rice a hivatalos izraeli állásponttal megegyezően a kérelmet „veszélyes eltávolodásnak” nevezte a Palesztin Hatóság és Izrael között folyó kétoldalú „tárgyalási folyamattól.”

Az Egyesült Államok mintegy 34 alkalommal használta fel a Biztonsági Tanácsban meglévő vétójogát az Izraellel szemben kritikus állásfoglalások blokkolására.

Az amerikai ellenszavazat ellenére az ENSZ Közgyűlése megfigyelői státuszt adott

Az Egyesült Államok vétójának kilátásba helyezése után a palesztin vezetők úgy döntöttek, hogy ehelyett inkább a „nem tagországi” státusz korlátozottabb lehetőségével is megelégszenek, amihez a teljes jogú tagsággal ellentétben elég volt az egyszerű többség a Közgyűlésben. 2012-ben a Közgyűlés többsége megszavazta Palesztina nem-tag, megfigyelői státuszát - idézi fel az Aljazeera. Az ENSZ Közgyűlésének 193 tagjából összesen 138-an szavaztak igennel, kilencen nemmel, 46-an pedig tartózkodtak vagy nem szavaztak. A nemmel szavazó országok között volt az Egyesült Államok, Izrael és Kanada, valamint csendes-óceáni szigetországok, köztük Nauru és Palau. Ezt valamennyire enyhítendő, 2019-ben az ENSZ Közgyűlése azt is megszavazta, hogy Palesztina ideiglenesen további korlátozott jogosítványokat gyakorolhasson.

Izrael elutasítja a friss kérelmet

Izrael ENSZ-nagykövete, Gilad Erdan kijelentette, hogy a Palesztin Hatóság már 2011-ben sem teljesítette az államiság megszerzéséhez szükséges feltételeket a teljes jogú ENSZ-tagság iránti kérelmében, és „azóta csak tovább távolodott azoktól a céloktól, amelyeket el kellene érnie” - idézi a friss kérelemre adott izraeli reakciót a Times of Israel.

"Aki most támogatja egy palesztin állam elismerését, az nemcsak a terrorizmust díjazza, hanem támogatja azokat az egyoldalú lépéseket is, amelyek ellentmondanak a - korábban lefektetett - közvetlen tárgyalások elvének" - érvelt Erdan.

Kína nyiltan támogatja az ügyet

Palesztína teljes jogú ENSZ-tagsága mellett több ország vezetése is kiállt a közelmúltban, többek között Indonézia, Malájzia és az ENSZ Biztonságii Tanács-tag Kína. Utóbbi támogatja Palesztinát abban, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) teljes jogú tagjává váljon – jelentette ki március 7-én Vang Ji kínai külügyminiszter a Xinhua hírügynökség beszámolója szerint. A palesztin nép igazságszolgáltatásának helyreállítása és a két állam megoldásának maradéktalan megvalósítása az egyetlen módja annak, hogy megtörjük a palesztin-izraeli konfliktusok ördögi körét – mondta Wang.

„Támogatjuk Palesztina teljes jogú tagságát az ENSZ-ben, és sürgetjünk az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyes tagjait, hogy hagyják abba az e cél elérését meghiúsító akadályok emelését" - jelentette ki Wang Ji kínai külügyminiszer. 

A kínai külügyminiszter hozzátette, hogy Kína egy szélesebb körű, nagyobb hatáskörrel felruházott és hatékonyabb nemzetközi békekonferenciát javasol, ami kidolgozná a menetrendet és az ütemtervet a kétállami megoldáshoz.

Palesztina Európai Uniós elismerése

Az EU-tagállamoknak mindössze egyharmada ismeri el Palesztinát államként: huszonhétből alig kilenc, és nemsokára talán tíz - írja az EU News. Bulgária, Ciprus, Málta, Lengyelország, Csehország, Románia, Szlovákia, Svédország és Magyarország elismeri Palesztinát államként az 1967-es határok szerint, ami magában foglalja Ciszjordániát, a Gázai övezetet és Kelet-Jeruzsálemet. Egyedül Svédország  ismerte el a palesztin államot EU-tagként, míg a többiek még az unióhoz való csatlakozás előtt tették ezt. A közelmúltban Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök bejelentette, hogy kész megtenni az elismerést, mégpedig a Hamász Izraelt ért példátlan nagyszabású támadása után, amely válaszreakcióként elindította a jelenlegi gázai háborút. Spanyolországgal így tízre nőne azon EU-tagállamok száma, amelyek elismerik Palesztinát.

„Az Uniónak új álláspontot kell felvennie, és el kell ismernie Palesztina államát” – sürgeti Ana Miranda spanyol zöld EP-képviselő. De ahhoz, hogy ez lehetséges legyen, mind a 27 tagállamnak el kell ismernie Palesztinát államként. Ellenkező esetben az uniós állásfoglalások megalapozatlanok és hiteltelenek maradnak. A Palesztin Hatóság támogatása önmagában nem elég - tette hozzá.

A helyzet rávilágít az EU-ban tapasztalható feszültségekre és ellentmondásokra. A „palesztin kérdésben” intézményközi huzavona folyik, amely legalább egy évtizede húzódik. Az Európai Parlament már 2014-ben határozatban sürgette a palesztin állam elismerését, a két állami megoldás alapján, az 1967-es határokkal. Az Európai Bizottság - ahogy azt az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének Joseph Borrell megnyilatkozásai is kifejezik - most hasonlót szorgalmaz, de az igazi probléma az Európai Tanács egyetértésével van - állapítja meg az EU News.

Borrell január 22-én Brüsszelben kijelentette, hogy Izrael nem engedheti meg magának, hogy a gázai háború után egyoldalúan megakadályozza a palesztin állam létrehozását.

„Egy dolog világos: Izraelnek nem lehet vétójoga a palesztin nép önrendelkezésében… Az Egyesült Nemzetek Szervezete elismeri és többször elismerte a palesztin nép önrendelkezési jogát. Ezt senki sem vétózhatja meg” – tette hozzá Borrell.

E kijelentések azután hangzottak el, hogy Borrell találkozott az EU 27 külügyminiszterével, valamint Izrael, a Palesztin Hatóság és a legfontosabb arab államok vezető diplomatával. Borrell egy olyan ütemtervet is előterjesztett, amely magában foglalja egy, a két állami megoldásról szóló nemzetközi békekonferencia megszervezését. Korábban azt is mondta, hogy a békét rá kell „kényszeríteni” Izraelre az ország beleegyezése nélkül is.

Mik lehetnek a további fejlemények?

A Biztonsági Tanács szavazását az Egyesült Államok valószínűleg ismét megpróbálja elszabotálni, hogy ezzel elkerülje, hogy a számára egyre kínosabbá váló kérdésben nyíltan színt kelljen vallania. Itt nem tűzszüneti felhívásról van szó, hanem szimbolikus értelemben a palesztinok egyenjogú nemzetként, államként való elismeréséről. Ennek elutasítása a gázai palesztinok jelenlegi szenvedése miatt, továbbá azért, mert nem a Hamász, hanem az iszlamista szervezet alternatívájának számító, Ciszjordániában székelő Palesztin Hatóság nyújtotta be, egyre nehezebb  a közvélemény nyomása és a potenciális szavazók elvesztése miatt.

Ha a Biztonsági Tanács mégis szavazásra bocsátja a kérdést, akkor egy amerikai vétó Joe Biden amerikai elnök fogyatkozó népszerűségét még inkább alááshatja. Valószínűleg Franciaország és az Egyesült Királyság sem engedheti meg a népszerűtlen vétót. A Nyugattal szembenálló Kína és Oroszország sem fog a teljes jogú Palesztin tagság ellen szavazni. Az Egyesült Államok tartózkodása pedig a Palesztin állam ENSZ tagfelvételét jelentheti majd. Az Európai Unióban, Spanyolország, Írország, Szlovénia és Málta készülnek a Palesztin állam elismerésére, ami tovább fokozhatja a nyomást a vonakodó Egyesült Államokon.

Összegzésképp, úgy tűnik, hogy Palesztina teljes jogú ENSZ-tagsága egyre valószínűbb, és a felvétel talán még ebben az évben megtörténhet.