Az Ukrajnát támogató úgynevezett Tettrekészek Koalíciójából eddig hat ország jelezte, hogy – amennyiben sikerül tűzszünetet kötni az ukrajnai háborúban – kész csapatokat küldeni Ukrajnába „biztonsági garanciaként”, adta hírül a Meduza orosz ellenzéki portál az AFP hírügynökség értesülésére hivatkozva.
Csapatküldés, feltételekkel
A szóban forgó országok: az Egyesült Királyság, Franciaország és a balti államok, azaz Észtország, Lettország és Litvánia.
A hatodik országot nem nevesítették, ugyanakkor a cikk ebben az összefüggésben megemlíti Svédországot is. A skandináv állam már korábban jelezte, hogy elképzelhetőnek tartja békefenntartók küldését egy „háború utáni” Ukrajnába, más ország katonáival együtt.
„Részt fogunk venni ezekben a vitákban, és ez természetesen egyértelműen lehetséges”, mondta Ulf Kristersson svéd miniszterelnök korábban. Hozzátette ugyanakkor, hogy ezeknek az erőknek nagyon egyértelmű mandátummal kell majd rendelkezniük. Ehhez meg kell várni, hogy milyen eredményre vezetnek majd a tűzszüneti tárgyalások.
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Pal Jonson svéd védelmi miniszter a napokban szintén arról beszélt, hogy „még számos kérdést tisztázni kell” bármilyen kötelezettségvállalás előtt. „Segítene, ha világos lenne, hogy mivel járna a misszió, és mi lenne a feladatunk – békefenntartás, elrettentés vagy biztosítás.”
A Tettrekészek Koalíciója Franciaország és Nagy-Britannia vezetésével jött létre, arra reagálva, hogy a Donald Trump vezette Egyesült Államok egyre inkább elfordul Európától, és egyre kevésbé hajlandó részt vállalni a kontinens biztonságának garantálásában. A koalíciónak jelenleg 30 ország a tagja – Magyarország nincs köztük.
Az AFP értesülései szerint a fent nem említett tagországok képviselői azt mondták, hogy egyelőre bizonytalanok a jövőbeni potenciális csapatküldés céljai, valamint azt sem lehet tudni, hogy a célok elérésében segítene-e az amerikai hadsereg.
„Mi a mandátum? Mit tennénk különböző forgatókönyvek megvalósulása esetén, például akkor, ha eszkalációra kerülne sor Oroszország vonatkozásában?”, tette fel a kérdést Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter.
Ukrán értesülések szerint ebben a tekintetben más országok számára ösztönzőleg hatna, ha Németország is hajlandó lenne katonákat küldeni Ukrajnába. Ez azonban nagyon valószínűtlennek tűnik „különböző politikai okok miatt”. (Németországban épp kormányváltás van: hamarosan egy jobbközép vezetésű, a szociáldemokratákkal közösen kormányzó koalíció veszi át az irányítást. A korábbi, szociáldemokrata vezetésű kormány elzárkózott a csapatküldéstől.)
A tervezést nehezíti az is, hogy az európai országok egyelőre alig látnak bele azokba a tárgyalásokba, amelyek az Egyesült Államok és Oroszország között folynak egy esetleges tűzszünetről.
A biztonsági garancia a fő kérdés
Az ukrajnai fegyverszünettel kapcsolatban Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő lapcsoportunk, a Klasszis Média műsorában, a Klasszis Podcastban a közelmúltban azt mondta: „A tartós fegyverszünet alapvető kérdése a biztonsági garanciák kérdése, és nem a terület.”
Azaz Ukrajna garanciákat szeretne kapni arra, hogy egy tűzszünetet követően Oroszország nem fog ismét katonai agressziót kezdeni ellene.
Gyarmati István szerint Ukrajna NATO-tagságát rövidtávon biztosan „el kell felejteni”, ugyanakkor sok más módon, például bilaterális egyezményekkel is lehet garantálni keleti szomszédunk biztonságát.
Az Ukrajnába küldendő katonák vonatkozásában felvetette, hogy főleg a Globális Dél országainak, valamint az oroszokkal jóban lévő NATO-tagállamoknak, tehát Szlovákiának, Bulgáriának és Magyarországnak kellene békefenntartókat küldenie keleti szomszédunkba.
Ezt Magyarország egy „szövetségi kötelékben”, Donald Trump és Vlagyimir Putyin orosz elnök kérésére tehetné meg, tette hozzá.
A magyar kormány ugyanakkor teljes egészében elzárkózik mind a fegyverek, mind a magyar katonák Ukrajnába küldésétől.
Százezres nagyságrendű a Romániában dolgozó, főként ázsiai és afrikai származású vendégmunkássereg. 
