4p

Mi lesz a privát vagyonokkal?

Vagyonadó, bizalmi vagyonkezelés, alapítványok, magántőkealapok – 2026 fordulópontot hozhat.
Ne hozzon fontos döntéseket a legfrissebb információk nélkül!
Vegyen részt a Klasszis Investment & Wealth Management Summit 2026 konferencián, és hallgassa meg a legjobb szakértőket!

Részletek és Early Bird jelentkezés >>

A multinacionális cégek már most vakarhatják a fejüket. Évek óta tudni lehet, hogy Kína elképesztő bűncselekményeket hajt végre Hszincsiangban, az Egyesült Államok és az Európai Unió pedig importkorlátozásokkal reagál. Melyik ujjukba harapjanak a cégek? Precedensértékű vizsgálat indult.

A kínai Kereskedelmi Minisztérium a múlt héten bejelentette, hogy vizsgálatot indított a PVH vállalatcsoport, a Calvin Klein és Tommy Hilfiger márkák anyavállalata ellen. Az amerikai céget azzal vádolják, hogy „diszkriminatív intézkedéseket„ hozott a Hszincsiangból származó termékekkel szemben. Ez a nyugat-kínai régió a világ gyapottermelésének egyötödét adja, írta meg a New York Times. A kérdés az, hogy a PVH megsértette-e a kínai törvényeket azzal, hogy elállt a Hszincsiangból származó gyapot és ruházati termékek vásárlásától. Az ügy azonban ennél sokkal messzebbre, a globális gazdaság és az ellátási láncok problémájáig vezet.

2021 januárjában az Egyesült Államok Külügyminisztériuma egyértelműen kijelentette, hogy Kína népirtást és emberiség elleni bűncselekményeket követ el az ujgurok és más muszlim kisebbségek ellen Hszincsiangban. Azóta számos oknyomozás alátámasztotta, hogy a kínai kormány széles körben alkalmaz elnyomó intézkedéseket, beleértve a kényszermunkatáborokat és a kényszersterilizációt is. Mike Pompeo külügyminiszter már 2021-ben kijelentette:

„Ez egy folyamatban lévő népirtás, szemtanúi vagyunk a kínai pártállam az ujgurok megsemmisítésére irányuló kísérletének.” Joe Biden – még elnökjelöltként – már 2020-ban népirtásnak nevezte azt, ami Hszincsiangban történik. Kína azóta is folyamatosan tagadja a vádakat, és azt állítja, hogy intézkedéseik a terrorizmus elleni küzdelem részét képezik.

A Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület Kínán belüli elhelyezkedése
A Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület Kínán belüli elhelyezkedése
Fotó: Wikimedia Commons


2021-ben a H&M, a Nike és más márkák komoly kritikával szembesültek a kínai fogyasztók részéről, amikor a cégek bejelentették, hogy megszakítják kapcsolataikat Hszincsianggal. 2022-ben Washington betiltotta az ujgur fogolytáborokban kényszermunkával készült áruk importját, idén pedig az Európai Parlament Jogi Bizottsága  jóváhagyta az uniós kormányokkal egyeztetett törvényjavaslatot, amely betiltja a kényszermunkával készült termékek behozatalát, a célkeresztben Kínával és Hszincsianggal:

A mostani az első alkalom, hogy Peking a négy évvel ezelőtt bevezetett, „Megbízhatatlan Entitások Listája” szabályzatot használja egy olyan vállalattal szemben, amely egy másik ország tilalmával összhangban hozott intézkedéseket. Sean Stein, az Amerikai Kereskedelmi Kamara kínai ágának elnöke szerint a vizsgálat precedensértékű és minden iparágban arra készteti a cégeket, hogy újragondolják helyzetüket. „Sokan egyre nagyobb kockázatot látnak" – tette hozzá.

Töréspont jöhet

Az Egyesült Államok és az Európai Unió növekvő számú, Hszincsiangot célzó importkorlátozásai még kuszábbá teszik a helyzetet a multinacionális vállalatok számára.

Ahogy a PVH vizsgálata is mutatja, Kína nem tolerálja a Hszincsiang elleni bojkottot. A vállalatok azonban kettős nyomás alatt állnak: ha megszakítják kapcsolataikat Hszincsianggal, szembekerülhetnek a kínai kormány és fogyasztók haragjával. Ha maradnak, akkor viszont a hazai és nemzetközi piacokon számíthatnak következményekre.

„Larry Fink, a BlackRock vezérigazgatója kijelentette, hogy a globális vállalatoknak újra kell értékelniük kínai befektetéseiket, mivel Kína Oroszország legnagyobb gazdasági támogatója" – mutatott rá Stein nemrégiben konferencián.

A német BASF és a Volkswagen már bele is kezdett ebbe a folyamatba, utóbbi azt is vizsgálja, hogy hogyan tervezhetnek a régióban lévő kisvállalkozásaikkal. Ahogyan korábbi cikkünkben bemutattuk, az Egyesült Államok idén több ezer Volkswagen autót foglalt le a kikötőiben, miután egy importőr olyan kínai alkatrészt talált a járművekben, amely megsértette a kényszermunka elleni törvényeit. A Volkswagen tagadta, hogy bármiféle jogsértést követett volna el, de vizsgálatot indított, mivel sajtóhírek szerint szerint vegyesvállalata kényszermunkát alkalmazott egy tesztpálya megépítéséhez

A PVH ellen indított kínai vizsgálat eredménye megpecsételheti a nemzetközi vállalatok sorsát. Ha a PVH-nál jogsértést állapítanak meg, pénzbírsággal sújthatják, illetve utazási korlátozásokat vethetnek ki a cég alkalmazottaira, sőt akár a teljes, Kínából induló exporttevékenységét is leállíthatják.

Nury Turkel, az Ujgur Emberi Jogi Projekt volt elnöke szerint a kényszermunka és a kisebbségek elnyomása jelenleg is tart, a világ országainak össze kell fogniuk, hogy szigorítsák a Hszincsiangból származó termékek betiltására vonatkozó szabályozásokat. A kínai kormány azonban tagad, a munkaerő-programokat pedig a szegénység enyhítésére tett lépésekként magyarázza.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Megszólalt Putyin: Oroszország kész megvizsgálni a romániai drónbecsapódást (frissítve)
Privátbankár.hu | 2026. május 29. 20:01
Vlagyimir Putyin orosz elnök újságíróknak pénteken Asztanában arról beszélt, hogy Oroszországnak soha nem voltak agresszív szándékai az európai országokkal szemben. 
Nemzetközi Nem vállalta magára Moszkva a romániai dróntámadást
Privátbankár.hu | 2026. május 29. 17:01
Ki kell deríteni, kié volt a drón, amely egy lakóházba csapódott a romániai Galacon – írta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke pénteken a Max messengeren.
Nemzetközi Nincs ukrajnai ára a magyar uniós pénzek felszabadításának?
Privátbankár.hu | 2026. május 29. 16:31
Magyar Péter és Ursula von der Leyen is azt mondta, hogy a Magyarországnak járó pénzek feloldása nincs összekötve Ukrajna uniós csatlakozásával.     
Nemzetközi „Csak idő kérdése volt” – szakértő a Romániát ért orosz dróntámadásról
Privátbankár.hu | 2026. május 29. 14:01
Bendarzsevszkij Anton ugyanakkor eszkalációra nem számít.  
Nemzetközi Hivatalos: Magyarország benyújtja csatlakozási kérelmét az Európai Ügyészséghez
Privátbankár.hu | 2026. május 29. 13:16
Ezt Magyar Péter jelentette be közösségi oldalán.   
Nemzetközi Magyar Péter célegyenesbe érkezett Brüsszelben
Privátbankár.hu | 2026. május 29. 12:55
Ma délután egy órakor kezd tárgyalásokat Magyar Péter miniszterelnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével Brüsszelben. A tét óriási, több ezer milliárd forint uniós pénz sorsáról van szó.
Nemzetközi Nem várt helyről kapott dicséretet Magyar Péter
Privátbankár.hu | 2026. május 29. 10:47
Pozitívan értékelte a Kreml szóvivője Magyar Péter miniszterelnök döntését, miszerint Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának, megjegyezve, hogy hamarabb eljönne a béke, ha minden állam leállítaná a szállításokat.
Nemzetközi Románia választ ígért az orosz dróntámadás miatt
Privátbankár.hu | 2026. május 29. 10:25
Románia nem fogja eltűrni, hogy Oroszország Ukrajna ellen vívott agressziós háborúja átterjedjen az állampolgáraira – jelentette ki Nicusor Dan román államfő a galaci drónincidensre reagálva. Oroszországgal szemben arányos intézkedéseket helyeztek kilátásba.  
Nemzetközi Elítélte a Magyar-kormány a Romániát ért dróntámadást
Privátbankár.hu | 2026. május 29. 10:03
Mind a magyar miniszterelnök, mind a külügyminiszter elítélte azt a dróntámadást, amely a romániai Galati városát érte. Orosz drón csapódott be egy panelház legfelső emeletébe, könnyebb sérüléseket okozva két embernek. 
Nemzetközi Most akkor tényleg küszöbön az iráni béke?
Privátbankár.hu | 2026. május 29. 09:40
Szándéknyilatkozat született Iránról. Az Axios tegnap délután arról írt, hogy amerikai kormányzati források szerint a tárgyalódelegációk megállapodásra jutottak egy 60 napos szándéknyilatkozatról, amelynek célja a tűzszünet meghosszabbítása, illetve az iráni nukleáris programról szóló tárgyalások megkezdése, azonban Donald Trump még nem adta meg a végleges jóváhagyást.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG