4p

Mi lesz a privát vagyonokkal?

Vagyonadó, bizalmi vagyonkezelés, alapítványok, magántőkealapok – 2026 fordulópontot hozhat.
Ne hozzon fontos döntéseket a legfrissebb információk nélkül!
Vegyen részt a Klasszis Investment & Wealth Management Summit 2026 konferencián, és hallgassa meg a legjobb szakértőket!

Részletek és Early Bird jelentkezés >>

A multinacionális cégek már most vakarhatják a fejüket. Évek óta tudni lehet, hogy Kína elképesztő bűncselekményeket hajt végre Hszincsiangban, az Egyesült Államok és az Európai Unió pedig importkorlátozásokkal reagál. Melyik ujjukba harapjanak a cégek? Precedensértékű vizsgálat indult.

A kínai Kereskedelmi Minisztérium a múlt héten bejelentette, hogy vizsgálatot indított a PVH vállalatcsoport, a Calvin Klein és Tommy Hilfiger márkák anyavállalata ellen. Az amerikai céget azzal vádolják, hogy „diszkriminatív intézkedéseket„ hozott a Hszincsiangból származó termékekkel szemben. Ez a nyugat-kínai régió a világ gyapottermelésének egyötödét adja, írta meg a New York Times. A kérdés az, hogy a PVH megsértette-e a kínai törvényeket azzal, hogy elállt a Hszincsiangból származó gyapot és ruházati termékek vásárlásától. Az ügy azonban ennél sokkal messzebbre, a globális gazdaság és az ellátási láncok problémájáig vezet.

2021 januárjában az Egyesült Államok Külügyminisztériuma egyértelműen kijelentette, hogy Kína népirtást és emberiség elleni bűncselekményeket követ el az ujgurok és más muszlim kisebbségek ellen Hszincsiangban. Azóta számos oknyomozás alátámasztotta, hogy a kínai kormány széles körben alkalmaz elnyomó intézkedéseket, beleértve a kényszermunkatáborokat és a kényszersterilizációt is. Mike Pompeo külügyminiszter már 2021-ben kijelentette:

„Ez egy folyamatban lévő népirtás, szemtanúi vagyunk a kínai pártállam az ujgurok megsemmisítésére irányuló kísérletének.” Joe Biden – még elnökjelöltként – már 2020-ban népirtásnak nevezte azt, ami Hszincsiangban történik. Kína azóta is folyamatosan tagadja a vádakat, és azt állítja, hogy intézkedéseik a terrorizmus elleni küzdelem részét képezik.

A Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület Kínán belüli elhelyezkedése
A Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület Kínán belüli elhelyezkedése
Fotó: Wikimedia Commons


2021-ben a H&M, a Nike és más márkák komoly kritikával szembesültek a kínai fogyasztók részéről, amikor a cégek bejelentették, hogy megszakítják kapcsolataikat Hszincsianggal. 2022-ben Washington betiltotta az ujgur fogolytáborokban kényszermunkával készült áruk importját, idén pedig az Európai Parlament Jogi Bizottsága  jóváhagyta az uniós kormányokkal egyeztetett törvényjavaslatot, amely betiltja a kényszermunkával készült termékek behozatalát, a célkeresztben Kínával és Hszincsianggal:

A mostani az első alkalom, hogy Peking a négy évvel ezelőtt bevezetett, „Megbízhatatlan Entitások Listája” szabályzatot használja egy olyan vállalattal szemben, amely egy másik ország tilalmával összhangban hozott intézkedéseket. Sean Stein, az Amerikai Kereskedelmi Kamara kínai ágának elnöke szerint a vizsgálat precedensértékű és minden iparágban arra készteti a cégeket, hogy újragondolják helyzetüket. „Sokan egyre nagyobb kockázatot látnak" – tette hozzá.

Töréspont jöhet

Az Egyesült Államok és az Európai Unió növekvő számú, Hszincsiangot célzó importkorlátozásai még kuszábbá teszik a helyzetet a multinacionális vállalatok számára.

Ahogy a PVH vizsgálata is mutatja, Kína nem tolerálja a Hszincsiang elleni bojkottot. A vállalatok azonban kettős nyomás alatt állnak: ha megszakítják kapcsolataikat Hszincsianggal, szembekerülhetnek a kínai kormány és fogyasztók haragjával. Ha maradnak, akkor viszont a hazai és nemzetközi piacokon számíthatnak következményekre.

„Larry Fink, a BlackRock vezérigazgatója kijelentette, hogy a globális vállalatoknak újra kell értékelniük kínai befektetéseiket, mivel Kína Oroszország legnagyobb gazdasági támogatója" – mutatott rá Stein nemrégiben konferencián.

A német BASF és a Volkswagen már bele is kezdett ebbe a folyamatba, utóbbi azt is vizsgálja, hogy hogyan tervezhetnek a régióban lévő kisvállalkozásaikkal. Ahogyan korábbi cikkünkben bemutattuk, az Egyesült Államok idén több ezer Volkswagen autót foglalt le a kikötőiben, miután egy importőr olyan kínai alkatrészt talált a járművekben, amely megsértette a kényszermunka elleni törvényeit. A Volkswagen tagadta, hogy bármiféle jogsértést követett volna el, de vizsgálatot indított, mivel sajtóhírek szerint szerint vegyesvállalata kényszermunkát alkalmazott egy tesztpálya megépítéséhez

A PVH ellen indított kínai vizsgálat eredménye megpecsételheti a nemzetközi vállalatok sorsát. Ha a PVH-nál jogsértést állapítanak meg, pénzbírsággal sújthatják, illetve utazási korlátozásokat vethetnek ki a cég alkalmazottaira, sőt akár a teljes, Kínából induló exporttevékenységét is leállíthatják.

Nury Turkel, az Ujgur Emberi Jogi Projekt volt elnöke szerint a kényszermunka és a kisebbségek elnyomása jelenleg is tart, a világ országainak össze kell fogniuk, hogy szigorítsák a Hszincsiangból származó termékek betiltására vonatkozó szabályozásokat. A kínai kormány azonban tagad, a munkaerő-programokat pedig a szegénység enyhítésére tett lépésekként magyarázza.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Irán megtorlással fenyeget az amerikai csapások után
Privátbankár.hu | 2026. május 26. 19:32
Irán szerint durván megsértették a tűzszünetet.
Nemzetközi Elszabadult drónháború – miért fenyegetnek ukrán drónok NATO-tagországokat?
Wéber Balázs | 2026. május 26. 18:41
Ukrán drónok Észtországban lerombolták egy erőmű kéményét, Litvániában óvóhelyre kényszerítették a miniszterelnököt, Lettországban pedig megbuktatták a kormányt. Kijev szerint az oroszok szándékosan térítik el a pilóta nélküli repülőiket – ugyanakkor más ok is lehet a háttérben. Nagyító alatt ezúttal az elszabadult drónháború.  
Nemzetközi Lankad az amerikai optimizmus
Privátbankár.hu | 2026. május 26. 17:19
Májusban csökkent a Conference Board gazdaságkutató intézet Egyesült Államokra vonatkozó fogyasztói hangulatindexe.
Nemzetközi Oroszország menekülésre szólította fel a külföldieket Kijevben
Privátbankár.hu | 2026. május 26. 16:18
Az Európai Unió bekérette Oroszország brüsszeli ügyvivőjét, miután Moszkva arra figyelmeztette a külföldi állampolgárokat és diplomatákat, hogy mielőbb hagyják el Kijevet az orosz csapások veszélye miatt – közölte az Európai Bizottság szóvivője.
Nemzetközi Miközben Washington a békéről tárgyalt, még egyszer megbombázta Iránt
Privátbankár.hu | 2026. május 26. 09:16
Légicsapást hajtott végre dél-iráni célpontok ellen az amerikai haderő hétfőn – jelentette be a Középső Parancsnokság (CENTCOM).
Nemzetközi „Megsemmisítő csapást” mérhet Izrael a Hezbollahra Netanjahu szerint
Privátbankár.hu | 2026. május 26. 08:23
Hétfő este légicsapások sorozatát indították el Libanon keleti részén.
Nemzetközi Alaposan megdolgoztatták az ukránok az orosz légvédelmet
Privátbankár.hu | 2026. május 26. 07:54
Ötvenkilenc ukrán repülőgép-típusú drónt lőtt le az orosz légvédelem hat régió felett – közölte kedden a moszkvai védelmi minisztérium.
Nemzetközi Humanoid robotok kezelik a bőröndöket Hanedán
Elek Lenke | 2026. május 25. 16:31
Ezentúl ne az embereket hibáztassuk, ha a bőröndünket esetleg valami sérülés érné a gépre való felrakásnál, vagy a körbefutó szalagról való levételnél. A Japan Airlines májustól humanoid robotokat tesztel poggyászkezelőként a tokiói Haneda repülőtéren.
Nemzetközi Donald Trump és Marco Rubio is bizakodó volt, mégsem állapodott meg az USA Iránnal
Privátbankár.hu | 2026. május 25. 08:54
Az amerikai külügyminiszter belengette a békeegyezmény lehetőségét vasárnap, de az említett néhány óra kevés volt ehhez.
Nemzetközi Tizenhárom hete tart a Hormuzi-szoros blokádja – meddig bírják a tengerészek?
Nagy Károly | 2026. május 25. 06:09
Sikeresen, Iránnal együttműködve átkelt szerdán a Hormuzi-szoroson egy dél-koreai tartályhajó. Ezt Dzso Hjon dél-koreai külügyminiszter jelentette be a parlamentben. Dél-Korea óriási üzemanyag-problémákkal küzd, akárcsak az ázsiai országok többsége, mióta tart az Irán és az Egyesült Államok, illetve Izrael közötti konfliktus, és az emiatt bevezetett perzsa blokád. 800 és 1000 közöttire becsülik azoknak a hajóknak a számát, amelyek a szorosban ragadhattak. Az Mfor arra volt kíváncsi, hogy a tengerészek ezt az időszakot hogyan vészelik át.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG