A kínai Kereskedelmi Minisztérium a múlt héten bejelentette, hogy vizsgálatot indított a PVH vállalatcsoport, a Calvin Klein és Tommy Hilfiger márkák anyavállalata ellen. Az amerikai céget azzal vádolják, hogy „diszkriminatív intézkedéseket„ hozott a Hszincsiangból származó termékekkel szemben. Ez a nyugat-kínai régió a világ gyapottermelésének egyötödét adja, írta meg a New York Times. A kérdés az, hogy a PVH megsértette-e a kínai törvényeket azzal, hogy elállt a Hszincsiangból származó gyapot és ruházati termékek vásárlásától. Az ügy azonban ennél sokkal messzebbre, a globális gazdaság és az ellátási láncok problémájáig vezet.
2021 januárjában az Egyesült Államok Külügyminisztériuma egyértelműen kijelentette, hogy Kína népirtást és emberiség elleni bűncselekményeket követ el az ujgurok és más muszlim kisebbségek ellen Hszincsiangban. Azóta számos oknyomozás alátámasztotta, hogy a kínai kormány széles körben alkalmaz elnyomó intézkedéseket, beleértve a kényszermunkatáborokat és a kényszersterilizációt is. Mike Pompeo külügyminiszter már 2021-ben kijelentette:
„Ez egy folyamatban lévő népirtás, szemtanúi vagyunk a kínai pártállam az ujgurok megsemmisítésére irányuló kísérletének.” Joe Biden – még elnökjelöltként – már 2020-ban népirtásnak nevezte azt, ami Hszincsiangban történik. Kína azóta is folyamatosan tagadja a vádakat, és azt állítja, hogy intézkedéseik a terrorizmus elleni küzdelem részét képezik.
Fotó: Wikimedia Commons
2021-ben a H&M, a Nike és más márkák komoly kritikával szembesültek a kínai fogyasztók részéről, amikor a cégek bejelentették, hogy megszakítják kapcsolataikat Hszincsianggal. 2022-ben Washington betiltotta az ujgur fogolytáborokban kényszermunkával készült áruk importját, idén pedig az Európai Parlament Jogi Bizottsága jóváhagyta az uniós kormányokkal egyeztetett törvényjavaslatot, amely betiltja a kényszermunkával készült termékek behozatalát, a célkeresztben Kínával és Hszincsianggal:
A mostani az első alkalom, hogy Peking a négy évvel ezelőtt bevezetett, „Megbízhatatlan Entitások Listája” szabályzatot használja egy olyan vállalattal szemben, amely egy másik ország tilalmával összhangban hozott intézkedéseket. Sean Stein, az Amerikai Kereskedelmi Kamara kínai ágának elnöke szerint a vizsgálat precedensértékű és minden iparágban arra készteti a cégeket, hogy újragondolják helyzetüket. „Sokan egyre nagyobb kockázatot látnak" – tette hozzá.
Töréspont jöhet
Az Egyesült Államok és az Európai Unió növekvő számú, Hszincsiangot célzó importkorlátozásai még kuszábbá teszik a helyzetet a multinacionális vállalatok számára.
Ahogy a PVH vizsgálata is mutatja, Kína nem tolerálja a Hszincsiang elleni bojkottot. A vállalatok azonban kettős nyomás alatt állnak: ha megszakítják kapcsolataikat Hszincsianggal, szembekerülhetnek a kínai kormány és fogyasztók haragjával. Ha maradnak, akkor viszont a hazai és nemzetközi piacokon számíthatnak következményekre.
„Larry Fink, a BlackRock vezérigazgatója kijelentette, hogy a globális vállalatoknak újra kell értékelniük kínai befektetéseiket, mivel Kína Oroszország legnagyobb gazdasági támogatója" – mutatott rá Stein nemrégiben konferencián.
A német BASF és a Volkswagen már bele is kezdett ebbe a folyamatba, utóbbi azt is vizsgálja, hogy hogyan tervezhetnek a régióban lévő kisvállalkozásaikkal. Ahogyan korábbi cikkünkben bemutattuk, az Egyesült Államok idén több ezer Volkswagen autót foglalt le a kikötőiben, miután egy importőr olyan kínai alkatrészt talált a járművekben, amely megsértette a kényszermunka elleni törvényeit. A Volkswagen tagadta, hogy bármiféle jogsértést követett volna el, de vizsgálatot indított, mivel sajtóhírek szerint szerint vegyesvállalata kényszermunkát alkalmazott egy tesztpálya megépítéséhez
A PVH ellen indított kínai vizsgálat eredménye megpecsételheti a nemzetközi vállalatok sorsát. Ha a PVH-nál jogsértést állapítanak meg, pénzbírsággal sújthatják, illetve utazási korlátozásokat vethetnek ki a cég alkalmazottaira, sőt akár a teljes, Kínából induló exporttevékenységét is leállíthatják.
Nury Turkel, az Ujgur Emberi Jogi Projekt volt elnöke szerint a kényszermunka és a kisebbségek elnyomása jelenleg is tart, a világ országainak össze kell fogniuk, hogy szigorítsák a Hszincsiangból származó termékek betiltására vonatkozó szabályozásokat. A kínai kormány azonban tagad, a munkaerő-programokat pedig a szegénység enyhítésére tett lépésekként magyarázza.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
