Európának csak egy ország beszállítói kényszermunkájával van baja?

Az Európai Parlament (EP) és az Európai Tanács (EC) képviselőinek március elején sikerült megállapodásra jutniuk abban, hogy az Európai Unió betiltja a kényszermunkával készült termékeket. Ez azonban növelheti a Kínával szembeni kereskedelmi feszültségeket - érvel cikkében a Financial Times. A március 5-ei ideiglenes megállapodás értelmében Brüsszel figyelemmel kíséri a kényszermunkáról szóló jelentéseket világszerte, valamint lefoglalja és megsemmisíti a tilalmat sértő termékeket. A megállapodás hatályba lépéséhez az Európai Parlament és a tagállamok végső jóváhagyása szükséges. Ezután még három évük lesz a tagországoknak a szabályozások átültetésére a hazai jogrendjükbe.

„Borzasztó, hogy a 21. században még mindig létezik rabszolgaság és kényszermunka a világon. Ezt a szörnyű bűnt fel kell számolni, és ennek eléréséhez az első lépés a munkavállalókat kizsákmányoló vállalatok üzleti modelljének megtörése” – mondta a lapnak Pierre-Yves Dermagne, az EU soros elnökségét betöltő Belgium miniszterelnök-helyettese.

A kínai Hszincsiang tartomány a célkeresztben

Az Egyesült Államok már 2022-ben blokkolt minden behozatalt Hszincsiangból, ahol értesülései szerint Peking kényszermunkára kényszeríti a muszlim ujgur kisebbség tagjait. Az EU nagy mennyiségben importál napelemeket a régióból, a Volkswagen pedig autó-összeszerelő üzemet üzemeltet ott. Az Egyesült Államok a közelmúltban több ezer Volkswagen autót foglalt le a kikötőiben, miután egy importőr olyan kínai alkatrészt talált a járművekben, amely megsértette a kényszermunka elleni törvényeit. A Volkswagen tagadja, hogy bármiféle jogsértést követett volna el, de vizsgálatot folytat, miután a média jelentései szerint vegyesvállalata kényszermunkát alkalmazott egy tesztpálya megépítéséhez. Emberi jogi csoportok becslése szerint több mint 1 millió ujgurt és más muszlimot tartanak fogva hosszú évekig, és a jelentések szerint ezreket szállítottak át közülük gyári munkára.

„Az emberek világszerte szenvednek a kényszermunkától, és például az általuk Hszincsiangban gyártott napelemek és pólók gyakran a mi boltjainkba és otthonainkba kerülnek. Ez a jövőben nem lesz így. Az EU használni fogja piacának erejét a kényszermunka elleni küzdelemben világszerte” - fejtette ki a német zöldpárti képviselő Anna Cavazzini, az Európai Parlament belső piaci bizottságának elnöke.

Az EU tisztviselői azt mondták, hogy kizárólag csak Kínát nem célozhatták meg, mivel ez megsértheti a Kereskedelmi Világszervezet diszkriminációellenes szabályait.

Az EU a közelmúltban fokozta fellépését Kínával szemben, mivel kereskedelmi hiánya rekordszintet ért el. Vizsgálatot indított az elektromos járművek behozatala ügyében, amely vámtarifák kivetéshez vezethet, és megtette az első lépést az új, állami támogatásokat tiltó rendelkezései alapján, amelyek így megakadályozhatják egy kínai vonatgyártó szerződését Bulgáriában.

Az Egyesült Államok nyomására?

A Politico március eleji cikke lakonikusan megállapítja, hogy „A kínai kényszermunka terén Európa (csak) felzárkózik az Egyesült Államokhoz”. A kényszermunkával előállított importtermékekre vonatkozó uniós tilalom gyengébb lesz, mint az Egyesült Államok hatályos jogszabályai – és ez azzal a kockázattal jár, hogy az Európai Uniót „dömpingterületté” változtatják – figyelmeztettek a szabályozás mellett kampányolók. Öt évvel azután, hogy az Egyesült Államok először felszólította az EU-t, hogy megfelelően kezelje a feltárt emberi jogi visszaéléseket a kínai Hszincsiang tartományában, Európa végre véglegesíti elképzeléseit – lelkendeznek a támogatók.

„A kényszermunka legalább 28 millió áldozata nem várhat tovább” – mondta Samira Rafaela holland törvényhozó a Politiconak.

Feltételezések szerint 1,5 millió ujgurt internáltak a névleg autonóm tartományban, ahol egy félkatonai egység – amely a kutatókat a gyarmati módszerekre emlékezteti – felügyeli az internáltak gazdasági teljesítményét, valamint a rendet. Adrian Zenz kutató a múlt hónapban közzétett jelentése azt találta, hogy a tartomány továbbra is kényszermunkának veti alá az ujgurokat még két évvel azután is, hogy egy ENSZ-jelentés részletesen feltátra a visszaélések gyakorlatát.

A Human Rights Watch emberjogi szervezet is kiállt az európai kényszermunkát tiltó törvénykezés mellet, fő érvként szintén a kínai kormánynak az ujgur kisebbség elleni kegyetlen intézkedésit használva. 

„A gyorsan terjeszkedő kínai autóipar és a Hszincsiang tartományban alkalmazott kényszermunka közötti kapcsolatok is mutatják, hogy miért létfontosságú, hogy az Európai Unió kormányai elfogadják a törvényjavaslatot, amely tiltja a kényszermunkához kapcsolódó importot és exportot” - állapítja meg a Human Rights Watch.

Azonban a modern rabszolgaság világjelenség

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai szerint 2021-ben 27,6 millió ember dolgozott kényszermunkában, ebből 17,3 millió a magánszektorban és 3,9 millió az államiban, valamint 6,3 millió szexmunkásként. Az Európai Tanács információs oldala még hozzáteszi, hogy a kényszermunkások között 3 millió a gyermek.

Az ILO meghatározása szerint a kényszermunka „minden olyan munka vagy szolgálat, amelyet büntetés fenyegetésével kényszerítettek ki bármely személytől, és amelyet az illető nem önként ajánlott fel”. Olyan helyzetekre vonatkozik, amikor az embereket erőszakkal vagy megfélemlítéssel, továbbá közvetettebb eszközökkel, például manipulált adósságokkal, személyazonosító okmányok visszatartásával vagy a bevándorlási hatóságokhoz való feljelentés fenyegetésével kényszerítik munkára. A kényszermunka továbbra is számos ágazatban megtalálható, különösen a textiliparban, a bányászatban, a mezőgazdaságban és a szolgáltatási szektorban.

További haladás a CSDDD fedőnevű irányelv elfogadására

Az Európai Parlament Jogi Bizottsága e hét keddjén jóváhagyta az uniós kormányokkal egyeztetett törvényjavaslatot, amely „előírja a cégeknek, hogy mérsékeljék az emberi jogokra és a környezetre gyakorolt negatív hatásukat”, ami tartalmazza a kényszermunkával készült termékek importtilalmát.

Az EU lakosságának 65%-át kitevő 15 EU-tag „minősített többsége” volt szükséges ahhoz, hogy a vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelv (CSDDD) az Európai Parlament zárószavazása elé kerüljön, ahol a törvényhozók támogatását várják. Az Európai Unió hat hónapos soros elnökségét betöltő Belgium kétszer is sikertelenül próbált uniós támogatást szerezni a törvényhez, mivel Németország és több EU-tag, köztük Olaszország is tartózkodott.

„A vállalati felelősségről szóló törvénynek biztosítania kell, hogy a jövő azoké a cégeké legyen, amelyek egészségesen bánnak az emberekkel és a környezettel – nem pedig azoké, amelyek a környezeti károkra és kizsákmányolásra építik bevételi modelljüket” – jegyezte meg Lara Wolters holland jelentéstevő a plenáris szavazást követően.

A törvényjavaslat alapján a vállalatoknak fel kell ismerniük - és szükség esetén meg kell akadályozniuk – majd meg kell szüntetniük vagy legalábbis mérsékelniük szükséges tevékenységeik negatív hatását az emberi jogokra és a környezetre. A figyelendő területek közé tartozik a gyermekmunka, a rabszolgaság, a munkaerő kiszipolyozása, a környezetszennyezés, a környezetromlás és a biológiai sokféleség csökkenése. Emellett figyelemmel kell kísérniük és értékelniük kell az értékláncban részt vevő partnereik tevékenységét, beleértve nemcsak a beszállítókat, hanem az értékesítést, az elosztást, a szállítást, a tárolást, a hulladékgazdálkodást és más területeket is.

Az új szabályok az EU-ban székhellyel rendelkező, több mint 250 alkalmazottat foglalkoztató és 40 millió eurót meghaladó forgalmú vállalatokra vonatkoznak ágazatuktól függetlenül, ideértve a pénzügyi szolgáltatásokat is. Továbbá a szabályozás alá tartoznak az 500 főnél több alkalmazottat foglalkoztató anyavállalatok, ha globális forgalmuk meghaladja a 150 millió eurót. Az EU-n kívüli, 150 millió eurót meghaladó árbevételű cégek is ide tartoznak, ha legalább 40 millió bevételük az EU-ban keletkezett.

A Financial Times értesülése szerint az Európai Bizottság létrehoz majd egy adatbázist, amely információkat tartalmaz a kényszermunka kockázatairól a különböző régiókban és iparágakban, és ennek alapján felméri, mely termékeket kell vizsgálni. Az EU új megállapodása cselekvést ír elő bizonyos határértékek átlépése esetén, és széles mérlegelési jogkört biztosít Brüsszelnek a nem uniós országok ellen irányuló vizsgálatok megindításában. Azonban csak akkor indulna nyomozás, ha nagy mennyiségű áru és kiterjedt kényszermunka gyanúja merül fel. A lefoglalt árukat jótékony célokra ajánlják amjd fel, újrahasznosítják vagy megsemmisítik. Ha a kényszermunkát „kritikus termékekben” alkalmazzák, akkor az érintett céget kötelezhetik arra, hogy e termékeket kivonja a forgalomból. Ha csak egy termék - például autó - alkatrészét érinti a vád, akkor az alkatrészt tiltják be, nem pedig az egész járművet.

Az Európai Tanács információs oldala szerint, a rendelet megsértésének értékelési kritériumai a következők:

• a feltételezett kényszermunka mértéke és súlyossága;
• az uniós piacon forgalomba hozott vagy elérhetővé tett termékek mennyisége vagy szintje;
• a termék valószínűleg kényszermunkával készülő részeinek aránya a végtermékben;
• a gazdasági szereplők közelsége a kényszermunka feltételezett forrásaihoz az ellátási láncukban, valamint a kockázatoknak való kitettségük.