Putyinnal fizettetik ki az ukrán ellenállást

Ha a G7 vezetői úgy döntenek, hogy a befagyasztott orosz pénzeszközökből származó kamatokat Ukrajna támogatására fordítják, akkor ez egy nagy, szimbolikus erejű döntés lesz, mert ez azt jelenti, hogy az agresszor nem fogja tudni elkerülni a kártérítés kifizetését, még akkor sem, ha az inváziója folytatódik. A hét iparilag legfejlettebb demokráciát tömörítő szervezeten belül a tagoknak szükségük van egy ilyen döntésre, hogy megerősítsék az időnként megkérdőjelezett belső kohéziót Ukrajna támogatása érdekében. 

Ráadásul az a tény, hogy Oroszország részben finanszírozza az agresszióval szembeni védekezést, kétségtelenül komoly csapást mér az országra. A dél-olaszországi Apuliában június 13. és 15. között megrendezésre kerülő G7-csúcstalálkozó befejezheti a jogi és politikai akadályok aknamezején át vezető hosszú utat az Ukrajnának nyújtott orosz segélyek felhasználásával kapcsolatban.

A miniszterek előkészítették az utat

A G7-ek pénzügyminiszterei májusban részben előkészítették az utat egy ilyen döntéshez, bár konkrét javaslatot nem terjesztettek elő a vezetőik találkozójára. „Ez jó jel volt, hogy a jó irányba haladunk” - mondta akkor Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter, aki részt vett a G7-ek az olaszországi Stresában tartott találkozóján.

A végső döntést az európaiaknak kell meghozniuk, akiknek pénzügyi intézményei a befagyasztott, mintegy 300 milliárd eurós orosz alap kétharmadát birtokolják.  Amikor tavaly februárban az Európai Tanács döntésére válaszul elfogadták az orosz pénzek felhasználását Ukrajna szükségleteire, részben az orosz pénzek felhasználásának (gyakran kerülik az „elkobzás” szót) útját választották, de csak azzal a feltétellel, hogy a tőke érintetlen marad.

Ez fontos válasz volt az Egyesült Államok hónapok óta tartó nyomására, hogy az ukrán védelmi és újjáépítési költségeket a befagyasztott orosz pénzeszközökből fizessék. A befagyasztott orosz pénzeszközök elérésére irányuló amerikai kérés egyben válasz volt a republikánusok belső nyomására is, akik fél évig elutasították, hogy a Kongresszusban elfogadjanak egy jelentős új pénzügyi csomagot Kijev támogatására.

Ambiciózus lehetőségek

A partnerek által hónapok óta keresett „kreatív” megoldás a jövő héten a G7-ek döntése révén formát ölthet, bár nem lesz teljesen mentes a kockázatoktól és a kritikáktól. Az európaiak álláspontja az volt, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó kamatokat egyszerűen vegyék el, és utalják át Ukrajnának védelmi célokra. Ez évente körülbelül 3 milliárd eurót jelent.

Mivel Oroszország a szankciók következtében nem számíthat a pénzügyi eszközeiből származó nyereségre, ez a stratégia elsősorban a tulajdon jogi védelmére épül, amelyet ez az intézkedés nem érint.

Az Egyesült Államok azonban többet követel, és Janet Yellen pénzügyminiszter egy olaszországi találkozón arra ösztönözte kollégáit, hogy „ambiciózusabb lehetőségeket” válasszanak az orosz eszközökből származó alapok kivonása terén. Washington szerint ez azt jelenti, hogy a Kijevnek fizetendő éves kamatokból kölcsönt vegyenek fel, ami jóval nagyobb összeg - körülbelül 50 milliárd dollár - lenne.

Ez jelentős pénzügyi támogatást jelentene Ukrajnának, és ha a jövő héten döntés születik, a pénz már júliusban Kijevbe érkezhet. A pénz nagy részét – 90 százalékát - fegyverek vásárlására fordítanák, a fennmaradó 10 százalékát pedig az infrastruktúra javítására, különösen az áram- és fűtésszolgáltatással kapcsolatos javításokra.

Nincs visszaút

A G7 európai tagjai maguk is átlépték azt a pontot, ahonnan már nincs visszaút. Hosszú vita alakult ki arról, hogy vajon nyúljanak-e az orosz kötvények és devizatartalékok milliárdjai után.

Arra fognak törekedni, hogy technikai kiigazítások végrehajtásával minimalizálják a hazai kritikát, különösen a határozat jogi vonatkozásaival kapcsolatban, de a politikai kockázat miatt is. Az EU szívesen díszeleg a tulajdonjogok védelmezőjeként, ahol a külföldi államok szívesen tartják pénzeszközeiket.

Miután a közelmúltban sikerült feloldani az amerikai kongresszusban egy nagy, összesen 61 milliárd dolláros pénzügyi csomagot Ukrajna számára, ez egy újabb hatalmas támogatás lenne Kijev számára, amely fontos része Biden politikájának, de a választási kampányának is.  Biden elnöknek komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy az olaszországi G7-csúcstalálkozón ilyen döntés szülessen.

Természetesen ott van az Ukrajnának nyújtott esetleges hitel visszafizetésére vonatkozó garanciák kérdése is, ami minden bizonnyal nagyrészt az európai hitelezők rovására megy majd, mivel Oroszország pénzének nagy része Európában van, és euróban denominált.

A jövő héten Olaszországban az európai vezetők a politikai óvatosság „terhe” nélkül hozhatnak majd döntéseket, mivel a hétvégén már lezárultak az iránymutató európai parlamenti választások. A jövő heti G7 csúcs tehát előjátéka lesz a júliusi washingtoni NATO-csúcstalálkozó számára, amelyen újabb döntéseket kell hozni az Ukrajnának nyújtandó konkrét katonai támogatásról.