Az információ lett mára a geopolitika első számú erőforrása. Nem véletlen, hogy a hatályos orosz katonai doktrína szerint az információs hadviselés a klasszikus haderőnemekkel egyenértékű. Értesülésem szerint Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnökének kabinetje rendszeresen kap a Kreml-ből olyan információs csomagokat, amelyeket aztán felhasználnak a hazai propaganda műveletekhez.
Fotó: Depositphotos
Semmi meglepő nincsen tehát abban, hogy magyar politikusok is részei lehettek annak a Moszkvából finanszírozott propagandahálózatnak, amelyet a cseh titkosszolgálat leplezett le. A csoport a prágai székhelyű Voice of Europe hírportálon keresztül terjesztett olyan narratívákat, amelyek célja az volt, hogy az Európai Uniót eltántorítsa attól, hogy segítse Ukrajnát az orosz hadsereg elleni harcban.
A Kreml által finanszírozott európai propagandahálózat kapcsán két Budapesten élő francia állampolgárt is azonosítottak: Nicolas de Lamberterie-t és Almássy Ferencet. Mindketten szoros kapcsolatban állnak a magyar kormánnyal, a kormánymédiával és olyan szélsőjobboldali párttal, mint a Mi Hazánk. Bár a magyar kémelhárítás részt vesz a nemzetközi nyomozásban, a magyar kormány nem kommentálja az ügyet, és a magyar állami média sem számol be róla.
Milyen tevékenységet végzett az ügynökhálózat?
A csoport tevékenységét az "Európa Hangja" weboldal köré összpontosította, amelyet 2017 óta euroszkeptikus és ukránellenes tartalmak terjesztésére használtak. A weboldalon az aktuális eseményekről szóló rövid, semleges információk keveredtek az orosz narratívának megfelelő, manipulált, vagy hamis témákat tartalmazó cikkekkel.
Ezzel a szakmaiság, az objektivitás és a megbízhatóság látszatát akarták kelteni. Nyolcéves működése alatt a portál több mint 180 ezer követőre tett szert az X-en (a korábbi Twitteren). A közösségi média elérésének növelése érdekében szenzációs és érzelmeket kiváltó anyagokat is közzétettek. Az oldal 10 nyelven és olyan algoritmusok segítségével tett közzé híreket, amelyek a nemzeti politikai kontextushoz igazított, manipulált tartalmakat támogatták. Az "Európa Hangja" tevékenységei közé tartozott az uniós országok (köztük Belgium, Franciaország, Hollandia, Hollandia, Németország, Lengyelország és Magyarország) politikusainak korrumpálása is, hogy anyagi előnyökért cserébe orosz propagandát terjesszenek és az orosz érdekeknek megfelelően lobbizzanak.
Az ilyen tevékenységet végző személyt "befolyásoló ügynöknek" nevezik, akinek lépései a helyi politikai vita alakítására és a döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányul egy idegen állam elvárásainak megfelelően. A nyilvánosságra került titkosszolgálati információk szerint az "Európa Hangja" által fizetett politikusok feladata a közelgő EP-választások befolyásolása volt.
Ki áll az "Európa Hangja" mögött?
Viktor Medvedcsuk volt ukrán politikus és oligarcha felelős az "Európa Hangja" létrehozásáért és finanszírozásáért. Azon már meg sem lepődünk, hogy Medvedcsuk Darina nevű lányának Putyin elnök a keresztapja.
A portál felügyeletét közeli munkatársára, Artem Marcsevszkijre bízta, aki hivatalosan a főszerkesztői feladatokat látta el. Az oroszbarát oligarcha évek óta tevékenykedett az ukrán médiapiacon és a nyersanyagkereskedelemben. Kapcsolatban állt az oroszbarát „Ellenzéki Platform az Életért” nevű politikai párttal, amelyet Oroszország ukrajnai inváziója után bírósági úton felszámoltak.
Medvedcsukot 2020-ban Ukrajnában hazaárulással vádolták meg, 2021 májusában pedig házi őrizetbe helyezték, ahonnan az orosz agresszió idején megszökött. Sokan úgy vélik, hogy ha az orosz csapatok elfoglalták volna Kijevet, valószínűleg egy "bábkormány" élére állt volna. 2022 áprilisában az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) aztán elfogta, majd ukrán hadifoglyokra cserélte, és jelenleg orosz területen tartózkodik. Tavaly januárban megfosztották ukrán állampolgárságától.
Miért próbálja a Kreml befolyásolni az EP-választások eredményét?
Oroszországnak érdekében áll, hogy elmélyítse a társadalmi polarizációt Európában. Ennek célja, hogy növelje az oroszbarát populista és radikális politikai körök támogatottságát. Azáltal, hogy Oroszország növeli befolyását az EP-ben, hatékonyabban tudna megosztottságot generálni az uniós államok között - például az Ukrajnának nyújtott további támogatással kapcsolatban -, vagy szabotálná az uniós struktúrákba való integrációs folyamatot, valamint elmélyítené az Unión belüli belső válságokat és vitákat.
Az oroszbarát európai parlamenti képviselők révén Oroszország befolyásolhatja a politikai vitát és alakíthatja a döntéshozatali folyamatokat, beszivároghat az uniós intézményekbe, és klasszikus kémtevékenységet folytathat, amelynek célja a titkok ellopása. Erre példa Tatiana Ždanok lett európai parlamenti képviselő esete, aki 2004 óta az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) dolgozott.
Hogyan próbálnak a NATO és az EU tagállamai fellépni az orosz akciókkal szemben?
Az orosz hírszerzési tevékenységgel szembeni fellépés elsősorban a nemzetbiztonsági intézmények felelőssége. Az ilyen tevékenység sajátos jellege nemzetközi együttműködést igényel az információcsere és a koordináció terén.
Az "Európa Hangjához" kapcsolódó orosz ügynökhálózattal kapcsolatos vizsgálatot a cseh Információbiztonsági Szolgálat (BIS) végezte a partnerszolgálatokkal, köztük a lengyel Belső Biztonsági Ügynökséggel (ABW) együttműködve. A cseh hatóságok szankciókat szabtak ki az "Európa Hangja", Medvedcsuk és Marcsevszkij ellen, és befagyasztották vagyonukat.
Az ABW tisztviselői pedig őrizetbe vették a lengyel Jacek Jakubczykot, akinek a nevére az "Európa Hangja" weboldal be volt jegyezve. Az ő esete lehet az első olyan büntetőügy Lengyelországban, amelyben a vádlottat a büntető törvénykönyv módosított 130. cikke alapján fogják elítélni – azaz egy külföldi hírszerző szolgálat javára végzett dezinformációs tevékenységért.
Az orosz hibrid tevékenységek elleni nemzeti erőfeszítéseken túlmenően a NATO és az EU államai számos egyéb segítséget is felhasználnak, mint például az EU Hírszerző és Helyzetelemző Központjának (EU INTCENT) hibrid fúziós sejtjét, a NATO Hibrid Elemző Részlegét a Közös Hírszerzési és Biztonsági Osztály (JISD) struktúráján belül, vagy a krakkói NATO Kémelhárítási Kiválósági Központot.
A nagy döntést januárra halasztották. 
