Az emelkedő árak és a megélhetési költségek (42 százalék), valamint a gazdasági helyzet (41 százalék) voltak azok a fő témák, amelyek az európaiakat szavazásra ösztönözték az idén júniusi európai parlamenti (EP) választásokon, derül ki az uniós intézmény ma közzétett, az uniós polgárok választási magatartását és fő prioritásait vizsgáló Eurobarometer című felméréséből.
Miért szavaztunk?
Uniós szinten a szavazók mintegy egyharmadát a nemzetközi helyzet (34 százalék), valamint a demokrácia és a jogállamiság védelme (32 százalék) ösztönözte szavazásra. A nem szavazókat szintén a megélhetési költségek (46 százalék) és a gazdasági helyzet (36 százalék) motiválhatta volna szavazásra saját bevallásuk szerint.
A magyarok közül a legtöbben (53 százalék) az emelkedő árakat és a megélhetési költségeket nevezték meg a szavazás fő okaként.
A motiváló erők között a második helyen a gazdasági helyzet (46 százalék), a harmadikon a nemzetközi helyzet (36 százalék) végzett, ezt követte az egészségügyi és társadalmi jólét (35 százalék), majd a jogállamiság helyzete (32 százalék).
A nem szavazók 56 százalékban a megélhetési költségeket és 46 százalékban a gazdasági helyzetet jelölték meg potenciális motiváló erőként.
Fotó: Európai Parlament
Kitartunk az EU mellett
A felmérés szerint az EU támogatottsága a gazdasági nehézségek ellenére továbbra is magas. Uniós szinten a polgárok többsége (65 százalék) optimistán tekint a közösség jövőjére, mintegy felének (48 százalék) pedig továbbra is pozitív benyomásai vannak az EU-ról. Csupán 16 százaléknak van róla negatív képe.
Tízből hét európai (70 százalék) úgy gondolja, hogy országa számára előnyös volt az EU-tagság, és ez az arány az elmúlt években stabil maradt.
Uniós szinten négy fő érv miatt tartják előnyösnek a tagságot: a tagállamok közötti fokozott együttműködés (36 százalék), a béke védelme és a biztonság megerősítése (32 százalék), az EU hozzájárulása a gazdasági növekedéshez (28 százalék), az új munkalehetőségek megteremtése (24 százalék).
Ezzel összhangban Magyarországon az emberek 68 százaléka látja pozitívan ez EU jövőjét. 47 százalékuknak pozitív a képe az EU-ról, és mindössze 14 százalékuknak negatív.
A magyar válaszadók 74 százaléka gondolja úgy, hogy Magyarországnak az uniós tagság előnyére vált, és mindössze 21 százalék szerint vált hátrányára.
A négy legfontosabb ok, ami miatt előnyősnek tartják a tagságot: az új munkalehetőségek (40 százalék), az ország gazdasági fejlődése (34 százalék), az életszínvonal emelkedése (22 százalék), a tagállamok közötti együttműködés (20 százalék).
Rekordmagas részvétel
Érdekesség, hogy uniós szinten az EP tizedik parlamenti ciklusának kezdetén különösen magas az európai parlamenti demokráciába vetett bizalom: a polgárok 42 százalékának pozitív képe van az EP-ről, ami a valaha mért legjobb eredmény e tekintetben uniós szinten. A magyar válaszadók esetében ez a mutató 44 százalék.
A tavaly júniusi EP-választásokon a részvételi arány 50,74 százalék volt, ami 30 éve a legmagasabb érték, és hasonlóan magas, mint 2019-ben. A 27 országból 16-ban nőtt ez a mutató a 2019-es európai választásokhoz képest.
Az uniós polgárok 56 százaléka véli úgy, hogy számít a hangja az EU-ban. Ez nyolc százalékpontos növekedés a 2024. február-márciusi eredményhez képest (48 százalék).
A magyarok körében ugyanakkor ez az arány jóval alacsonyabb, mindössze 44 százalék, ami jelentős, 16 százalékpontos csökkenés a februári 60 százalékhoz képest.
A részvétel az európai választásokon sok uniós polgár számára szokássá válik. Arra a kérdésre, hogy miért szavaznak, 46 százalékuk azt válaszolta, hogy mindig így tesz, 42 százalékuk szerint ez állampolgári kötelessége, 20 százalékuk pedig azt mondta, hogy azt a politikai pártot akarja támogatni, amelyhez közel áll.
A döntés, hogy kire szavazzanak a 2024-es EP-választáson, elsősorban azon múlt, hogy mennyire állnak közel a pártok javaslatai az elképzeléseihez és értékeihez. Ezen belül az adott párt európai kérdésekkel kapcsolatos javaslatai miatt szavaztak rá (47 százalék, plusz 4 százalékpont 2019 óta uniós átlagban).
A magyar válaszadók 38 százaléka mondta azt, hogy mindig szavaz, 29 százalék szerint ez állampolgári kötelessége, és 25 százalék az általa választott pártot vagy jelöltek kívánta támogatni.
A magyar választók 41 százaléka (mínusz hét százalékpont 2019-hez képest) annak alapján választott pártot, hogyan tetszettek az adott párt javaslatai a számára legfontosabb témában.
Arra a kérdésre, hogy elsősorban miért szavazott az adott pártra, 40 százalékuk (mínusz 5 százalékpont) mondta azt, hogy általában erre a pártra voksol. 38 százalékuk (mínusz 1 százalékpont) pedig az adott párt európai kérdésekkel kapcsolatos javaslatai alapján választott.
Mit ígér az EP elnöke?
„Tavaly júniusban az emberek Európa-szerte hallatták hangjukat, hiszen az elmúlt 30 év legmagasabb részvételi arányát tapasztaltuk az EP-választásokon. Az európaiak felhatalmazást adtak arra, hogy cselekedjünk, válaszokat és megoldásokat adjunk, és pozitív változást hozzunk a mindennapi életükbe. Meg fogjuk ezt valósítani" – kommentálta Roberta Metsola, az EP elnöke a felmérés eredményeit.
"Az elkövetkező hetekben az EP vizsgálja az új Európai Bizottság tagjait, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a Bizottság foglalkozni fog az emberek számára legfontosabb kérdésekkel: a megélhetési költségekkel, a gazdaságunk helyzetével, a demokráciával, a jogállamisággal, a migrációval és a biztonsággal. Az EP továbbra is azon fog dolgozni, hogy az emberek hangja számítson az EU-ban” – tette hozzá.
Az Eurobarometer-felmérést a Verian (korábban Kantar Public) kutatóintézet végezte el 2024. június 13. és július 8. között mind a 27 uniós tagállamban. A felmérés személyesen zajlott, Csehországban, Dániában, Finnországban, Máltán és Dániában pedig videointerjúkkal. Összesen több mint 26 ezer interjút készítettek.
Három évre előre megkötötték a bérmegállapodást. 
