Az elmúlt hetekben több ezer izraeli tartalékos – a hadsereg minden szegmenséből – írta alá azt a levelet, amelyben a gázai harcok befejezését követelik Benjámin Netanjahutól, adta hírül a BBC.
Egykori Moszad-vezér: rossz irányba halad Izrael
A tartalékosok úgy vélik, hogy az izraeli kormányfőnek inkább egy megegyezés elérésére kellene koncentrálnia, amely keretében haza tudná hozni azt az 59 túszt, akik továbbra is a palesztin Hamász fogságában vannak.
Sok izraeli abban reménykedett, hogy az idén januárban kezdődött tűzszünet és ezzel párhuzamosan több mint 30 túsz elengedése azt jelzi, hamarosan véget ér a 2023 ősze óta tartó háború. Miután azonban Izrael megsértette a tűzszünetet március közepén, ezek a remények szertefoszlottak.
Danny Yatom, a Moszad izraeli titkosszolgálat korábbi vezetője a brit adónak azt mondta: Izrael nagyon rossz irányba halad, Netanjahunak pedig valójában nem a túszok sorsa az elsődleges, hanem saját érdekei és kormányának a stabilitása.
Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan
Yatom szintén aláírta a tiltakozó levelet, de – mint mondta – ezt nem belpolitikai okból tette, hanem azért, mert aggódik az országa miatt.
Az első tiltakozó levelet még április elején tette közzé a légierő mintegy ezer tartalékosa. Szerintük a háború folytatása nem járul hozzá a kitűzött célok eléréséhez, és a még fogságban lévő túszok halálát fogja eredményezni.
Az elmúlt hetekben számos hasonló levelet írtak a hadseregben szolgálók vagy tartalékosok szinte minden területről, az elitalakulatoktól kezdve a hírszerzőkig. Összesen már több mint 12 ezer aláírás gyűlt össze. A katonai szolgálatot megtagadó izraeli tartalékosok száma pedig megugrott.
Ezzel párhuzamosan Ami Ayalon, a Shin Bet izraeli titkosszolgálat korábbi vezetője a The Guardianben megjelent cikkében azt írta: „szélsőséges kormánya” miatt megkongatja a vészharangot. Szerinte Izrael „valódi barátainak külföldön, a kormányoktól a zsidó közösségekig, meg kell mozdulniuk, hogy segítsenek befejezni ezt a szörnyű háborút”.
Helyszíni tudósítások szerint Tel-Avivban továbbra is rendszeresek a háborúellenes tüntetések. A demonstrálók egy része túszokat ábrázoló képeket tart a magasba, mások a háborúban megölt palesztin gyerekek képét mutatják, azaz a gázai áldozatokról is megemlékeznek.
Hágában is Izrael a téma
A héten humanitárius szervezetek, köztük a Világélelmezési Program és az ENSZ palesztin menekülteket segélyező hivatala – amelyek a Gázai övezetben élő több mint kétmillió palesztint próbálják élelemmel ellátni – is megkongatták a vészharangot: szerintük ismét tömeges éhínség küszöbén áll Gáza, mivel az izraeli kormány március eleje óta nem enged be segélyeket az övezetbe. Az izraeli kabinet arra hivatkozik, hogy nyomás alá akarja helyezni a Hamászt.
Eközben hétfőn az ENSZ hágai székhelyű bírósága (ICJ) meghallgatásokat kezdett Izrael azon kötelezettségéről, hogy a zsidó állam biztosítsa a szükséges humanitárius segítséget a megszállt területeken élő palesztin civileknek.
Az ötnapos meghallgatásról az ENSZ Közgyűlése fogadott el határozatot decemberben, amelyben tanácsadói véleményt kért a bíróságtól. Izrael nem vesz részt a meghallgatásokon.
A norvég kezdeményezésű beadvány szerint Izrael már korábban megsértette a nemzetközi jogot azzal, hogy nem engedett be segélyeket a Gázai övezetbe.
A meghallgatás nyitóbeszédében az elnöklő bíró, Elinor Hammarskjold svéd ügyvéd azt mondta: Izraelnek megszálló hatalomként, illetve az ENSZ Alapokmányában rögzített nemzetközi humanitárius jog szerint kötelezettsége biztosítani mind a palesztin nép, mind az ENSZ személyzetének biztonságát.
Az izraeli hadműveletekben, amelyek a 2023. október 7-i, csaknem 1200 halálos áldozatot követelő Hamász-terrortámadás után indultak meg, eddig több mint 52 ezren haltak meg helyi közlések szerint, jelentős részük nő és gyerek.
Van még tartalék a magyar részvényekben
