A távozó Joe Biden elnök végre megteszi a régóta ígért afrikai látogatását ezen a héten, és három országban is bemutatja azt az Egyesült Államok által támogatott vasúti projektet, amely a tengerentúli állam új megközelítését tükrözi Kína globális befolyásának ellensúlyozására — írja az AFP.
Biden tavaly megígérte, hogy ellátogat Afrikába, miután 2022 decemberében közel egy évtized után először felélesztette az Egyesült Államok-Afrika csúcstalálkozót. Az utazást 2024-re ütemezték át, de idén októberben ismét elhalasztották a Milton hurrikán miatt, megerősítve az afrikaiak körében azt az érzést, hogy a fekete kontinens Amerikában továbbra is csak alacsony prioritást kap. Az utolsó amerikai elnök aki a kontinensre látogatott, az afroamerikai Barack Obama volt, aki 2015-ben járt ott.
Fotó: Youtube
Biden hétfő reggel rövid időre leszállt a nyugat-afrikai Zöld-foki szigeteken, hogy találkozzon Ulisses Correia e Silva miniszterelnökkel, mielőtt továbbrepülne Angolába – közölte a Fehér Ház. A kétnapos angolai útja során az amerikai elnök ellátogat a főváros, Luanda rabszolgaságtörténeti múzeumába, szerdán pedig felkeresi majd Lobito kikötőjét — jelentette a Reuters.
A Lobito-vasút az amerikai stratégia
Biden elnökként most a Lobito-vasút amerikai modernizálásának támogatását kéri majd Angolában, Zambiában és Kongóban. Célja, hogy előmozdítsa az Egyesült Államok jelenlétét egy olyan régióban, amely gazdag az elektromos járművek akkumulátoraiban, az elektronikai eszközökben és a tiszta energiatechnológiákban használt kritikus ásványi anyagokban.
Ez az Egyesült Államok és Kína közötti verseny kulcsfontosságú területe, és Kína már szinte teljesen megszerezte Afrika kritikus ásványait. Az 1300 kilométeres, 2,5 milliárd dollárba kerülő vasúti korszerűsítés egy új lépés, amely a lendületben lévő kínai új selyemút (Belt and Road) külföldi infrastruktúra-stratégiájára adott hasonló válasz. A Biden-kormányzat az elnök modellt adó kezdeményezésének nevezte e közlekedési folyosó kiépítését.
Fotó: S&P Global
Az Egyesült Államok már több száz millió dollárt kötött a Lobito-vasútra az Európai Unió, a hét vezető iparosodott nemzet G7-csoportja, egy nyugati vezetésű magánkonzorcium és afrikai bankok finanszírozása mellett. Amerika a projektet a G7-ek új Globális Infrastrukturális és Beruházási Partnersége egyik zászlóshajónak nevezte. A partnerség célja, hogy alternatívát kínáljon a fejlődő országoknak a kínai új selyemúttal szemben. A projekt mögött a Trafigura globális árukereskedő, a Mota-Engil portugál építőipari csoport és a Vecturis vasúti szolgáltató áll. Az Egyesült Államok Fejlesztési Pénzügyi Társasága 550 millió dolláros kölcsönt nyújtott a Lobito kikötője és Kongó közötti vasúthálózat felújítására.
„Afrika soha nem kap kiemelt figyelmet” – fejezte ki kritikáját Witney Schniedman, a nonprofit Brookings Institution afrikai gazdasági növekedés szakértője.
Kína szeptemberben megállapodást írt alá Tanzániával és Zambiával az Afrika keleti partjaihoz vezető rivális vasútvonal újjáélesztéséről — teszi hozzá a Reuters.
Biden már Trumpnak kedveskedik?
Ugyanakkor a Lobito-vasút jövője — valamint az Egyesült Államok és az 1,4 milliárd lakosú, erősen Kína felé hajló afrikai kontinens kapcsolatának változása — már Donald Trump január 20-án megalakuló kormányától függ.
Sokan azonban bizakodóak abban, hogy a Lobito projekt, amely csak jóval azután fejeződik be, hogy Biden távozott hivatalából, túléli az adminisztrációváltást, és esélyt kap az új elnöktől, mivel Kína-ellenes éle van. A Kínával szembeni fellépés kétpárti támogatással rendelkezik, és előkelő helyen áll Trump terveiben.
A már nyugdíjas karriernagykövet Tibor Nagy, a legutóbbi Trump-kormány afrikai főmegbízottja szerint Trumpnak valószínűleg két fő prioritása lesz Afrikával kapcsolatban. Az első a Kínával és Oroszországgal folytatott verseny, a második a kritikus ásványokhoz való hozzáférés. „A Lobito-vasút mindkettőben szerepel” — tette hozzá.
Amerika kiütötte a kínaiakat Angolában
Az új Lobito-vasút az észak-zambiai és dél-kongói réz- és kobaltbányáktól az angolai Lobito kikötőig futó jelenlegi vasútvonal korszerűsítése és meghosszabbítása lesz, amely nyugat — és nem a keleti Kína — felé szállítja Afrika nélkülözhetetlen és ezért stratégiai fontosságú ásványait.
Fotó: Lobito Kikötő
Ez a projekt azonban alig lehet több, mint kiindulási pont az Egyesült Államok és partnerei számára, mivel Kína már domináns a zambiai és kongói bányászatban. Kongóban van a világ kobaltkészletének több mint 70 százaléka, amelynek nagy része Kínába tart.
A Lobito-vasutat a helyi amerikai diplomáciai siker tette lehetővé, amely eredményeként 2022-ben Angolában egy nyugati konzorcium nyerte meg a projektet a kínai versenytársa előtt, ami meglepetés volt, tekintettel Angola hosszú és erős kapcsolataira Pekinggel. Ezt megelőzően Kína finanszírozta a vasút korábbi átépítését.
Angola régóta szoros kapcsolatokat ápol Kínával és Oroszországgal, de az utóbbi időben közelebb került a Nyugathoz. Angolai tisztviselők azt mondják, hogy szívesen együttműködnének minden olyan partnerrel, amely fokozza a gazdasági növekedést, és remélik, hogy a projekt számos ágazatban további beruházásokra ösztönöz.
„Kína csak azért tett szert jelentőségre, mert a nyugati országok valószínűleg nem fordítottak nagy figyelmet Afrikára” – mondta Ricardo Viegas d’Abreu angolai közlekedési miniszter egy interjúban.
Amerika korábban a fegyveres lázadókat támogatta
A Biden-kormányzat teljes fordulatot tett Angolában, megfordítva azt a három évtizedes ellenséges viszonyt, amikor az Egyesült Államok a kormányellenes fegyveres lázadókat támogatta az angolai polgárháborúban. Az Egyesült Államok és Angola közötti kereskedelem 1,77 milliárd dollár volt tavaly. Angolában Biden újdonságokat fog bejelenteni az egészségügyi, agrár-üzleti és biztonsági együttműködés területén, valamint a Lobito-vasúttal kapcsolatban – közölték a Fehér Ház illetékesei.
Ez a teljes fordulat azonban kihívás Amerika értékalapú diplomáciája számára, mivel együttműködik a tekintélyelvű angolai rendszerrel.
A nemzetközi jogvédő csoportok arra hívják fel a figyelmet, hogy Angolában a kormány politikai ellenfeleit bebörtönözték és állítólag megkínozták, és olyan biztonsági és egyéb törvényeket fogadtak el, amelyek súlyosan korlátozzák a szabadságjogokat.
Fotó: X/João Lourenço
Komolyan veszik majd az amerikaiak?
Azok, akik az Egyesült Államok nagyobb afrikai jelenlétét szorgalmazzák, úgy érvelnek, hogy Angola és a Lobito-vasút majd megmutatja, mit lehetne elérni még a Kínával barátkozó országokban is, ha az Egyesült Államok hajlandó következetesen fellépni. Van még mit tenni a diplomácia terén, mivel:
Kína 2000 óta háromévente csúcstalálkozót tart az afrikai vezetőkkel, míg az Egyesült Államoknak mindössze két csúcstalálkozója volt, 2014-ben és 2022-ben, és nincs terv semmilyen következő találkozóra.
Michelle Gavin, az Egyesült Államok egykori botswanai nagykövete és Obama afrikai tanácsadója szerint abban egyébként, hogy az Egyesült Államok nem vette komolyan Afrikát több kormányzat sem, mindkét párt osztozott.
„Most nem csak arról van szó, hogy Kína befolyását próbáljuk tompítani, hanem megpróbáljuk elképzelni azt, hogy hogyan nézne ki, ha valóban komolyabban jelennénk meg” – mondta. „Ez most csak egy projekt, ami egy jó ötlet, és nagyon örülök, hogy van, de nem elég.”
DBSA invests $200M in Angola’s Lobito Corridor Railway! Boosting trade & growth across Southern Africa. Learn more: https://t.co/y3QtRifGwa #LobitoCorridor #Infrastructure pic.twitter.com/VRiQOq9ISZ
— DBSA Bank (@DBSA_Bank) September 19, 2024
Tavaly tavasz óta tartó csökkenés után fordulatot hozhat a támogatott lakáshitelek piacán az Otthon Start Program.
Van még tartalék a magyar részvényekben
A fiatalok szeretik, ha nem egy vonatra ültetik fel őket és zakatoltatják a piacokkal
