A tájékoztatás szerint a lett haditengerészet a NATO-val összehangolja tevékenységét és járőrt küldött egy olyan hajó átvizsgálására, amely feltehetőleg a károkat okozhatta. Hozzátette, hogy két másik hajó esetében is vizsgálódnak. Evika Silina lett miniszterelnök az ügyben rendkívüli kormányülést hívott össze. „Megállapítottuk, hogy nagy valószínűséggel külső behatásra jelentős károk keletkeztek” – jelentette ki Silina a kabinet ülését követően. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök az X-en közölte, hogy hazája szorosan együttműködik a kérdésben Lettországgal és a NATO-val is.
Az érintett vezeték a lett Ventspils települést köti össze a svédországi Gotland szigetével. A NATO december végén fokozta balti-tengeri jelenlétét, miután a finn hatóságok szabotázs gyanúja miatt feltartóztatták a Cook-szigetek zászlaja alatt hajózó, de az EU szerint Oroszország úgynevezett árnyékflottájához tartozó Eagle S nevű tartályhajót, amely horgonyát a tengerfenéken végighúzva okozhatta december 25-én a károkat az Estlink 2 finn-észt villamosvezetéken, és négy másik távközlési kábelen.
(MTI)
A Mol Petrolkémia avatta fel. 
