A Biden előtt álló nehézségeket hosszasan lehetne sorolni, ezúttal azonban egy olyan témára fókuszálunk, amely az amerikai társadalom régi problémája, és politikusok egész sorának tört már bele a bicskája: köztük Joe Biden alelnöke, Kamala Harris sem boldogult a kérdéssel.
Az mostanra már nem kérdés, hogy a bevándorlás a közelgő elnökválasztás egyik fő témája - és az elnök új rendelete, amely korlátozza a migránsok menedékjog iránti kérelmezési lehetőségét, valószínűleg tovább növeli a téma súlyát a nemzeti politikában.
Mint ismert, Biden június elején tette közzé azt a rendeletet, amely megakadályozza az amerikai-mexikói határt vízum nélkül átlépőket abban, hogy menedékjogot kérjenek, hogyha nem a hivatalos átkelőkön érkeznek. Az elnöki intézkedés hivatalosan onnantól élesedik, hogy az illegális átlépők száma eléri a napi átlagosan 2500 főt, ez azonban gyakorlatilag az elnök ciklusa alatt végig így történt. A rendelet kritikusai szerint ez gyakorlatilag a menedékjog tilalmát jelenti, vagyis a papírokkal nem rendelkező bevándorlók törvényes jogát arra, hogy az Egyesült Államokban maradhassanak, mert hazájukban veszélyek fenyegetik őket. Biden rendelete értelmében egyes papírok nélküli migránsok, akik nem mernek hazatérni, másfajta jogi védelemre lehetnek jogosultak - például a kínzás túlélőinek, vagy erőszak elől menekülőknek szánt jogi védelemre.
Fotó: EPA/Luis Torres
Félmegoldás?
Az elnöki legújabb intézkedését talán úgy lehet a legjobban összefoglalni, hogy végeredményképpen senki sem boldog. A szigorúbb eljárásért lobbizóknak nem elégséges, ugyanis a jelenlegi rendszerben az olyan indokokra hivatkozó bevándorlók, mint az erőszak, bántalmazas, vagy egészségügyi problémák miatt menekülők ugyanúgy menedéket kérhetnek, tehát a határokon érkező forgalom visszafogására csupán részlegesen elegendő.
A jogvédők azonban egészen más jellegű problémákról beszélnek. Bár a texasi El Paso város polgármestere, Oscar Leeser az amerikai elnök mellett állva bizonygatta, hogy Biden intézkedése „életeket fog megmenteni, megakadályozza, hogy az emberek meghaljanak a sivatagban, átugorják a falakat és lezuhanjanak, valamint megakadályozza, hogy kihasználják őket”, a gyakorlat nem ezt látszik igazolni.
Meghalni a kerítés mellett
Dora Rodriguez, a migránsokat segítő Salvavision ügyvezetője szerint a helyzet azonban pont, hogy ellentétes ezzel, különösen a délnyugaton tomboló brutális hőhullám miatt, hiszen a migránsok nem fognak megállni. Mint mondta, az El Pasóban dolgozó szakértők és emberi jogi aktivisták aggódnak azért, hogy Biden intézkedésének nem szándékos következményeként a menedékkérőkre leselkedő kockázatok nőnek majd, miközben sokan mindenképpen útnak indulnak majd, vállalva a megnövekedett nehézségeket is. Arra is figyelmeztettek, hogy a menekültügyi eljárás további akadályai növelni fogják a bűnözők általi kizsákmányolást.
Josiah Heyman, az El Pasói Texasi Egyetem Amerika-közi és Határtanulmányok Központjának igazgatója Biden intézkedésének nyomán visszautalt „Hold The Line”-névre keresztelt politikára, amelyet az amerikai határőrség 1993-ban vezetett be az Új-Mexikót is magába foglaló El Paso szektorban, amelynek keretében jelentősen szigorították a belépési követelményeket, valamint a járőrök számát is növelték. Bár eleinte az illegális határátlépések száma jelentősen csökkent, a hatás középtávon megfordult, és jelentősen megnőtt a halálesetek száma, ahogy a migránsok egyre veszélyesebb terepen próbálkoztak az átkeléssel.
Azt pedig, hogy Biden intézkedése már most nem tűnik elrettentő hatásúnak, maguk a menedékkérők közölték a Guardian riporterével, hogy hiába a szigorítás, mindenképpen nekivágnak a sivatagnak. Az esélyeik nem jók: a határőrséggel foglalkozó CBP tisztje szerint a rosszul lett, összeesett migránsokat sokszor alig 2-3 kilométerre találják meg a határfaltól.
Sehogy sem jó?
Az amerikai-mexikói határon tehát emberek halnak meg, Joe Biden politikai helyzete pedig egyáltalán nem lett könnyebb. Az elnöki rendelet kapcsán kérdeztük Magyarics Tamást, az ELTE professzor emeritus történészét, aki úgy fogalmazott, hogy a jelenleg bevezetendő intézkedésekkel Biden elsősorban a választók többségének próbál eleget tenni, akik ebben a kérdésben sokkal kompetensebbnek tartják Donald Trumpot – a szakember szerint a kérdés megítélésében 13-16 százalékpontos az előny a volt elnök javára. Magyarics Tamás válaszából kiderült, mindez nem véletlen, hiszen a migráció szabályozásának ügye szerepel a lakosságot leginkább foglalkoztató, legfontosabb kérdések közt, olyan ügyek mellett, mint a gazdaság, az infláció, vagy az energiaárak.
Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy mik jellemzőek a jelenlegi bevándorlási politikára Joe Biden elnöksége alatt, Magyarics Tamás úgy fogalmazott, hogy a demokrata vezetés az illegálisan érkezők nagy részét beengedi az országba, és mivel a különböző átmeneti táborok megteltek, sokakat közülük „szabadon engednek” azzal, hogy majd amikor amerikai a bevándorlási kérelem elbírálására illetékes bíróságtól idézést kapnak, akkor jelenjenek meg a bíró előtt – ez azonban sokszor egyáltalán nem történik meg. A Trump-adminisztráció ezzel szemben a ’Remain in Mexico' politikát folytatta, azaz, a bevándorlási kérelem elbírálásáig nem engedték be az illetőt az Egyesült Államokba – ez az eljárás a szakértő szerint közelebb áll a magyarhoz.
Hozzátette, a szigorúbb bevándorlási politikával szemben ugyanakkor nagy az ellenállás a Demokrata Párton belül is, különösebb a balra tolódóbb, progresszív oldalon, ráadásul a demokraták egyik stabil szavazói bázisát jelentő latinók körében is csupán egyharmaduk szigorítana a migrációs szabályozáson, azaz többségük továbbra is a liberalizáltabb politikát látná szívesebben ezen a területen.
Hétfőn volt legutóbb árváltozás. 
