A várakozásoknak megfelelően megszavazta az Európai Parlament az új Európai Bizottságot. Előtte Ursula von der Leyen, a Bizottság régi-új elnöke bemutatta csapatát, és röviden ismertette a programját. A három jelszó: innováció, dekarbonizáció és biztonság. Von der Leyen szerint ameddig szükséges, kitartanak Ukrajna mellett – az új külügyi főképviselő ukrán színekbe öltözve jelent meg az EP-ben.
Nagy többséggel megszavazta az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban az új Európai Bizottságot, amelyet a következő öt évben is Ursula von der Leyen vezet majd. A képviselők közül 370-en szavaztak mellette, 282-en ellene, 36-an tartózkodtak.
A 26 biztosjelöltet az elmúlt hetekben hallgatták meg és hagyták jóvá az EP szakbizottságai – a magyar jelölt és további hat jelölt csak némi halogatás, illetve alkudozás után kapta meg a jóváhagyást.
Újabb öt év
A szavazás előtt a régi-új bizottsági elnök formálisan bemutatta csapatát és felvázolta céljait, amit mintegy két órás plenáris vita követett.
Von der Leyen, aki hamarosan második 5 éves ciklusát kezdi meg az Európai Bizottság élén, felszólalása elején megköszönte távozó csapatának a munkát. Kiemelte, hogy „a harc a szabadságért” jobban összeköt minket, mint bármikor korábban. Ez az – tette hozzá –, amiért az ukránok harcolnak.
Von der Leyen beszéde közben az Európai Parlamentben 2024. november 27-én Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
Kitért arra is, hogy Európa szabad és mi biztonságban tudhatjuk családjainkat, ugyanakkor „a szabadságot nem adják ingyen”, azaz „masszívan invesztálnunk kell a biztonságunkba és jólétünkbe”. Szerinte az EU-tagországok jelenleg átlagosan a GDP 1,9 százalékát költik honvédelemre, de ennél többre lenne szükség.
Von der Leyen három nagy prioritást emelt ki az előttük álló első feladatok közül: innováció, dekarbonizáció és versenyképesség, valamint biztonság. Utóbbi a gazdasági biztonságot is jelenti, amely érdekében csökkenteni kell Európa függőségeit, mondta von der Leyen.
Megjegyezte azt is, hogy az energiaárak még mindig túl magasak, azokat lejjebb kell vinni. Kitért az európai autógyártás helyzetére is, amely most „nagy átalakuláson megy keresztül” (a Volkswagen például nemrég súlyos leépítéseket jelentett be), és több millió munkahely függ tőle. Szerinte a cél, hogy a gyártás továbbra is Európában maradjon.
Von der Leyen minden biztosnál jelezte, hogy mi lesz a pontos feladata. Így bemutatta Várhelyi Olivért is, aki a most záruló ciklusban szomszédság- és bővítéspolitikáért felelt, a következő öt évben pedig az egészségügyért és állatjólétért felelős biztosi pozíciót fogja betölteni.
A biztosjelöltek közül kitűnt az új külügyi főképviselő, Kaja Kallas volt észt kormányfő, aki sárga ruhában jelent meg az eseményen, kabátján pedig egy kék-sárga virágot viselt – ezzel is egyértelműen jelezve szolidaritását Ukrajnával.
Az előtérben Von der Leyen, a háttérben sárgába öltözve Kaja Kallas, balszélen az utolsó előtti sorban Várhelyi Olivér Fotó: Európai Parlament Nagy kihívások
Von der Leyen elmondta azt is, hogy addig támogatják Kijevet az Oroszország elleni háborúban, ameddig szükséges, és szeretnék, ha Ukrajna az EU-tagja lenne. Kitért arra is, hogy a Bizottság „kéz a kézben” fog majd együtt dolgozni a NATO-val – most először hozták létre a védelmi biztos pozíciót, amit a litván Andrius Kubilius tölt be. Emellett jelezte elkötelezettségét a nyugat-balkáni bővítés mellett is.
Von der Leyen beszélt arról is, hogy az új bizottság „a befektetés bizottsága” is lesz – a prioritásokba fektetnek majd, és az eddiginél több magánbefektetést kívánnak vonzani.
Kihívásként említette a demográfiai változásokat és a klímaváltozást, a migrációról pedig azt mondta: fair, de szigorú politikát kívánnak folytatni, azaz „biztosítani akarják a határokat” az illegális migrációval szemben (ez egyelőre nem sikerült, a Földközi-tengeren keresztül továbbra is tömegével érkeznek bevándorlók), ugyanakkor legális utat kívánnak biztosítani az Európába jutásra.
Végezetül jelezte: csapata, amelyben 11 nő kapott helyet, nagyon sokszínű, van benne egykori miniszterelnök, miniszter, újságíró és cégtulajdonos is. Arra kérte a jelenlévőket, hogy egy, a jelenleginél egységesebb és erősebb Európáért küzdjenek, majd a szokásos „Éljen Európa!” felkilátással zárta beszédét – angolul, franciául és németül.
Von der Leyent az EP-képviselők egy része, valamint a biztosjelöltek – köztük Várhelyi Olivér is – felállva megtapsolták, a képviselők más része ugyanakkor nem tapsolt, hanem ülve maradt.
Az új Bizottságot formálisan az Európai Tanács nevezi majd ki, és december elsejével kezdi meg működését.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Keir Starmer brit miniszterelnök szerint az iráni konfliktus és a bizonytalanság felé tartó világ környezetében az Európai Unió és Nagy-Britannia kapcsolatrendszerének szorosabbra vonását diktálják a brit nemzeti érdekek, és ennek érdekében London hamarosan újabb kétoldalú csúcstalálkozót tart az EU-val.
Egy amerikai szövetségi bíró ideiglenesen leállította Donald Trump 400 millió dolláros Fehér Házi bálterem-projektjét, mert szerinte az elnök nem rendelkezik megfelelő jogi felhatalmazással a beruházás megvalósítására. A döntés egyelőre csak átmeneti, de komoly jogi akadályt jelent az építkezés előtt.
Élesen visszautasította a cseh államfő bírálatait szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, mondván, hogy Petr Pavelnek óvatosabban kellene fogalmaznia az Ukrajna érdekében végrehajtott lehallgatási ügyben, mivel ha nincsen rendszerváltás, akkor a kommunista Csehszlovákia hírszerző kémje lett volna Nyugat-Európában.
Az iráni vezető éppen most kért tűzszünetet az Egyesült Államoktól – jelentette be szerdán Donald Trump amerikai elnök, hozzátéve, hogy Washington a kérést a Hormuzi-szoros megnyitásától teszi függővé.
Az orosz-ukrán háború 2022. februári kezdete óta mintegy 6 millióan hagyták el Ukrajnát a harcok miatt, 57 százalékuk nő – közölte Olekszandr Gladun ukrán demográfus.
A lengyel Donald Tusk és az ír Micheál Martin undorítónak és baljósnak nevezték a magyar kormány lépéseit, miután kiszivárgott egy hangfelvétel, amelyen Szijjártó Péter azt mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek, hogy megpróbálja az Európai Unió szankciós csomagját Moszkva kedvére módosítani.
Nem máshova, mint egyenesen Észak-Koreába indítanak repülőket. 
