A várakozásoknak megfelelően megszavazta az Európai Parlament az új Európai Bizottságot. Előtte Ursula von der Leyen, a Bizottság régi-új elnöke bemutatta csapatát, és röviden ismertette a programját. A három jelszó: innováció, dekarbonizáció és biztonság. Von der Leyen szerint ameddig szükséges, kitartanak Ukrajna mellett – az új külügyi főképviselő ukrán színekbe öltözve jelent meg az EP-ben.
Nagy többséggel megszavazta az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban az új Európai Bizottságot, amelyet a következő öt évben is Ursula von der Leyen vezet majd. A képviselők közül 370-en szavaztak mellette, 282-en ellene, 36-an tartózkodtak.
A 26 biztosjelöltet az elmúlt hetekben hallgatták meg és hagyták jóvá az EP szakbizottságai – a magyar jelölt és további hat jelölt csak némi halogatás, illetve alkudozás után kapta meg a jóváhagyást.
Újabb öt év
A szavazás előtt a régi-új bizottsági elnök formálisan bemutatta csapatát és felvázolta céljait, amit mintegy két órás plenáris vita követett.
Von der Leyen, aki hamarosan második 5 éves ciklusát kezdi meg az Európai Bizottság élén, felszólalása elején megköszönte távozó csapatának a munkát. Kiemelte, hogy „a harc a szabadságért” jobban összeköt minket, mint bármikor korábban. Ez az – tette hozzá –, amiért az ukránok harcolnak.
Von der Leyen beszéde közben az Európai Parlamentben 2024. november 27-én Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
Kitért arra is, hogy Európa szabad és mi biztonságban tudhatjuk családjainkat, ugyanakkor „a szabadságot nem adják ingyen”, azaz „masszívan invesztálnunk kell a biztonságunkba és jólétünkbe”. Szerinte az EU-tagországok jelenleg átlagosan a GDP 1,9 százalékát költik honvédelemre, de ennél többre lenne szükség.
Von der Leyen három nagy prioritást emelt ki az előttük álló első feladatok közül: innováció, dekarbonizáció és versenyképesség, valamint biztonság. Utóbbi a gazdasági biztonságot is jelenti, amely érdekében csökkenteni kell Európa függőségeit, mondta von der Leyen.
Megjegyezte azt is, hogy az energiaárak még mindig túl magasak, azokat lejjebb kell vinni. Kitért az európai autógyártás helyzetére is, amely most „nagy átalakuláson megy keresztül” (a Volkswagen például nemrég súlyos leépítéseket jelentett be), és több millió munkahely függ tőle. Szerinte a cél, hogy a gyártás továbbra is Európában maradjon.
Von der Leyen minden biztosnál jelezte, hogy mi lesz a pontos feladata. Így bemutatta Várhelyi Olivért is, aki a most záruló ciklusban szomszédság- és bővítéspolitikáért felelt, a következő öt évben pedig az egészségügyért és állatjólétért felelős biztosi pozíciót fogja betölteni.
A biztosjelöltek közül kitűnt az új külügyi főképviselő, Kaja Kallas volt észt kormányfő, aki sárga ruhában jelent meg az eseményen, kabátján pedig egy kék-sárga virágot viselt – ezzel is egyértelműen jelezve szolidaritását Ukrajnával.
Az előtérben Von der Leyen, a háttérben sárgába öltözve Kaja Kallas, balszélen az utolsó előtti sorban Várhelyi Olivér Fotó: Európai Parlament Nagy kihívások
Von der Leyen elmondta azt is, hogy addig támogatják Kijevet az Oroszország elleni háborúban, ameddig szükséges, és szeretnék, ha Ukrajna az EU-tagja lenne. Kitért arra is, hogy a Bizottság „kéz a kézben” fog majd együtt dolgozni a NATO-val – most először hozták létre a védelmi biztos pozíciót, amit a litván Andrius Kubilius tölt be. Emellett jelezte elkötelezettségét a nyugat-balkáni bővítés mellett is.
Von der Leyen beszélt arról is, hogy az új bizottság „a befektetés bizottsága” is lesz – a prioritásokba fektetnek majd, és az eddiginél több magánbefektetést kívánnak vonzani.
Kihívásként említette a demográfiai változásokat és a klímaváltozást, a migrációról pedig azt mondta: fair, de szigorú politikát kívánnak folytatni, azaz „biztosítani akarják a határokat” az illegális migrációval szemben (ez egyelőre nem sikerült, a Földközi-tengeren keresztül továbbra is tömegével érkeznek bevándorlók), ugyanakkor legális utat kívánnak biztosítani az Európába jutásra.
Végezetül jelezte: csapata, amelyben 11 nő kapott helyet, nagyon sokszínű, van benne egykori miniszterelnök, miniszter, újságíró és cégtulajdonos is. Arra kérte a jelenlévőket, hogy egy, a jelenleginél egységesebb és erősebb Európáért küzdjenek, majd a szokásos „Éljen Európa!” felkilátással zárta beszédét – angolul, franciául és németül.
Von der Leyent az EP-képviselők egy része, valamint a biztosjelöltek – köztük Várhelyi Olivér is – felállva megtapsolták, a képviselők más része ugyanakkor nem tapsolt, hanem ülve maradt.
Az új Bizottságot formálisan az Európai Tanács nevezi majd ki, és december elsejével kezdi meg működését.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Robert Fico szlovák miniszterelnök pénteken telefonon beszélt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A megbeszélések témája a Barátság kőolajvezetéken keresztüli tranzitszállítás volt, ami Szlovákiát és Magyarországot is érinti – közölte maga a szlovák kormányfő az X-en.
Az orosz agresszió négyéves évfordulóján az EU vezetői Kijevben jártak, hogy kifejezzék szolidaritásukat a megtámadott országgal. Eközben az Európai Tanács elnöke felszólított minden lehetséges eszköz használatára az Európai Uniót zsarolók letörésére – nem is nagyon burkoltan Orbán Viktor kormányára utalva.
Eastinvest néven új eszközt jelentett be az Európai Bizottság: 10 530 milliárd forintnyi uniós forrást adnak az Oroszországgal, Belarusszal és Ukrajnával határos uniós térségeknek. Magyarországon az észak-alföldi régió kaphat az új keretből.
Az ukrán légierő szóvivője arról beszélt, hogy februárban már hetedik alkalommal érte orosz rakéta- és dróntámadás az ukrán városokat és az energetikai infrastruktúrát. A területfejlesztési miniszter célzott terrorról beszélt.
Szijjártó Péter követelte az ukrán kormánytól, hogy azonnal indítsák újra a kőolajszállítást a Barátság vezetéken, és azt is elmondta: az ukrán külügyminisztérium bekérette a kijevi magyar nagykövetség ügyvivőjét.
Több száz drón és több tucat rakéta érkezett Oroszország felől Ukrajna légterébe csütörtökre virradóra. Kijev, Harkiv és Zaporizzsja is a célpontok között volt, a támadásban lakóházak, gázvezeték és egy bevásárlóközpont is megsérült.
Mínuszban nyitottak az amerikai értékpapírpiacok pénteken. 
