A várakozásoknak megfelelően megszavazta az Európai Parlament az új Európai Bizottságot. Előtte Ursula von der Leyen, a Bizottság régi-új elnöke bemutatta csapatát, és röviden ismertette a programját. A három jelszó: innováció, dekarbonizáció és biztonság. Von der Leyen szerint ameddig szükséges, kitartanak Ukrajna mellett – az új külügyi főképviselő ukrán színekbe öltözve jelent meg az EP-ben.
Nagy többséggel megszavazta az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban az új Európai Bizottságot, amelyet a következő öt évben is Ursula von der Leyen vezet majd. A képviselők közül 370-en szavaztak mellette, 282-en ellene, 36-an tartózkodtak.
A 26 biztosjelöltet az elmúlt hetekben hallgatták meg és hagyták jóvá az EP szakbizottságai – a magyar jelölt és további hat jelölt csak némi halogatás, illetve alkudozás után kapta meg a jóváhagyást.
Újabb öt év
A szavazás előtt a régi-új bizottsági elnök formálisan bemutatta csapatát és felvázolta céljait, amit mintegy két órás plenáris vita követett.
Von der Leyen, aki hamarosan második 5 éves ciklusát kezdi meg az Európai Bizottság élén, felszólalása elején megköszönte távozó csapatának a munkát. Kiemelte, hogy „a harc a szabadságért” jobban összeköt minket, mint bármikor korábban. Ez az – tette hozzá –, amiért az ukránok harcolnak.
Von der Leyen beszéde közben az Európai Parlamentben 2024. november 27-én Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
Kitért arra is, hogy Európa szabad és mi biztonságban tudhatjuk családjainkat, ugyanakkor „a szabadságot nem adják ingyen”, azaz „masszívan invesztálnunk kell a biztonságunkba és jólétünkbe”. Szerinte az EU-tagországok jelenleg átlagosan a GDP 1,9 százalékát költik honvédelemre, de ennél többre lenne szükség.
Von der Leyen három nagy prioritást emelt ki az előttük álló első feladatok közül: innováció, dekarbonizáció és versenyképesség, valamint biztonság. Utóbbi a gazdasági biztonságot is jelenti, amely érdekében csökkenteni kell Európa függőségeit, mondta von der Leyen.
Megjegyezte azt is, hogy az energiaárak még mindig túl magasak, azokat lejjebb kell vinni. Kitért az európai autógyártás helyzetére is, amely most „nagy átalakuláson megy keresztül” (a Volkswagen például nemrég súlyos leépítéseket jelentett be), és több millió munkahely függ tőle. Szerinte a cél, hogy a gyártás továbbra is Európában maradjon.
Von der Leyen minden biztosnál jelezte, hogy mi lesz a pontos feladata. Így bemutatta Várhelyi Olivért is, aki a most záruló ciklusban szomszédság- és bővítéspolitikáért felelt, a következő öt évben pedig az egészségügyért és állatjólétért felelős biztosi pozíciót fogja betölteni.
A biztosjelöltek közül kitűnt az új külügyi főképviselő, Kaja Kallas volt észt kormányfő, aki sárga ruhában jelent meg az eseményen, kabátján pedig egy kék-sárga virágot viselt – ezzel is egyértelműen jelezve szolidaritását Ukrajnával.
Az előtérben Von der Leyen, a háttérben sárgába öltözve Kaja Kallas, balszélen az utolsó előtti sorban Várhelyi Olivér Fotó: Európai Parlament Nagy kihívások
Von der Leyen elmondta azt is, hogy addig támogatják Kijevet az Oroszország elleni háborúban, ameddig szükséges, és szeretnék, ha Ukrajna az EU-tagja lenne. Kitért arra is, hogy a Bizottság „kéz a kézben” fog majd együtt dolgozni a NATO-val – most először hozták létre a védelmi biztos pozíciót, amit a litván Andrius Kubilius tölt be. Emellett jelezte elkötelezettségét a nyugat-balkáni bővítés mellett is.
Von der Leyen beszélt arról is, hogy az új bizottság „a befektetés bizottsága” is lesz – a prioritásokba fektetnek majd, és az eddiginél több magánbefektetést kívánnak vonzani.
Kihívásként említette a demográfiai változásokat és a klímaváltozást, a migrációról pedig azt mondta: fair, de szigorú politikát kívánnak folytatni, azaz „biztosítani akarják a határokat” az illegális migrációval szemben (ez egyelőre nem sikerült, a Földközi-tengeren keresztül továbbra is tömegével érkeznek bevándorlók), ugyanakkor legális utat kívánnak biztosítani az Európába jutásra.
Végezetül jelezte: csapata, amelyben 11 nő kapott helyet, nagyon sokszínű, van benne egykori miniszterelnök, miniszter, újságíró és cégtulajdonos is. Arra kérte a jelenlévőket, hogy egy, a jelenleginél egységesebb és erősebb Európáért küzdjenek, majd a szokásos „Éljen Európa!” felkilátással zárta beszédét – angolul, franciául és németül.
Von der Leyent az EP-képviselők egy része, valamint a biztosjelöltek – köztük Várhelyi Olivér is – felállva megtapsolták, a képviselők más része ugyanakkor nem tapsolt, hanem ülve maradt.
Az új Bizottságot formálisan az Európai Tanács nevezi majd ki, és december elsejével kezdi meg működését.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Jászai Gellért – úgyis, mint Magyarország nemzetközi üzleti kapcsolatok fejlesztéséért felelős rendkívüli és meghatalmazott nagykövete – az Orbán Viktor által vezetett magyar delegáció tagjaként vesz részt az Egyesült Államokban zajló hivatalos látogatáson.
Nyolc ellenzéki politikus, köztük a börtönben ülő volt elnök, Mihail Szaakasvili ellen emeltek vádat, azzal vádolva őket, hogy külföldi hatalmak támogatásával meg akarták dönteni a kormányt.
Nancy Pelosi, az Egyesült Államok Képviselőházának első női elnöke és a Demokrata Párt ikonikus alakja, csütörtökön bejelentette, hogy nem indul újra a kongresszusi választásokon 2026-ban, ezzel lezárja négy évtizedes politikai pályafutását.
Egy sokatmondó gesztus is jelzi a magyar miniszterelnök és az amerikai elnök jó viszonyát: Orbán Viktor a Blair House-ban lakhat washingtoni vizitje során. Pénteki találkozójukon az ukrajnai „béketeremtés” és orosz olajimport mellett szóba kerülhet az amerikai nukleáris fűtőelemek vásárlása, valamint a magyar–amerikai kettős adóztatás kérdése is.
Lengyelország új katonai kiképzési programot indít még novemberben, amelynek célja, hogy 2026-ra mintegy 400 ezer embert képezzen ki – közölte a lengyel Védelmi Minisztérium csütörtökön.
Az Egyesült Államok katonai jelenlét kialakítását tervezi a damaszkuszi repülőtéren, hogy ezzel támogassa azt a biztonsági megállapodást, amelyet Washington közvetít Szíria és Izrael között.
A kgfb-piac nem ismeri az inflációt. 
