Nagy többséggel megszavazta az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban az új Európai Bizottságot, amelyet a következő öt évben is Ursula von der Leyen vezet majd. A képviselők közül 370-en szavaztak mellette, 282-en ellene, 36-an tartózkodtak.
A 26 biztosjelöltet az elmúlt hetekben hallgatták meg és hagyták jóvá az EP szakbizottságai – a magyar jelölt és további hat jelölt csak némi halogatás, illetve alkudozás után kapta meg a jóváhagyást.
Újabb öt év
A szavazás előtt a régi-új bizottsági elnök formálisan bemutatta csapatát és felvázolta céljait, amit mintegy két órás plenáris vita követett.
Von der Leyen, aki hamarosan második 5 éves ciklusát kezdi meg az Európai Bizottság élén, felszólalása elején megköszönte távozó csapatának a munkát. Kiemelte, hogy „a harc a szabadságért” jobban összeköt minket, mint bármikor korábban. Ez az – tette hozzá –, amiért az ukránok harcolnak.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
Kitért arra is, hogy Európa szabad és mi biztonságban tudhatjuk családjainkat, ugyanakkor „a szabadságot nem adják ingyen”, azaz „masszívan invesztálnunk kell a biztonságunkba és jólétünkbe”. Szerinte az EU-tagországok jelenleg átlagosan a GDP 1,9 százalékát költik honvédelemre, de ennél többre lenne szükség.
Von der Leyen három nagy prioritást emelt ki az előttük álló első feladatok közül: innováció, dekarbonizáció és versenyképesség, valamint biztonság. Utóbbi a gazdasági biztonságot is jelenti, amely érdekében csökkenteni kell Európa függőségeit, mondta von der Leyen.
Megjegyezte azt is, hogy az energiaárak még mindig túl magasak, azokat lejjebb kell vinni. Kitért az európai autógyártás helyzetére is, amely most „nagy átalakuláson megy keresztül” (a Volkswagen például nemrég súlyos leépítéseket jelentett be), és több millió munkahely függ tőle. Szerinte a cél, hogy a gyártás továbbra is Európában maradjon.
Von der Leyen minden biztosnál jelezte, hogy mi lesz a pontos feladata. Így bemutatta Várhelyi Olivért is, aki a most záruló ciklusban szomszédság- és bővítéspolitikáért felelt, a következő öt évben pedig az egészségügyért és állatjólétért felelős biztosi pozíciót fogja betölteni.
A biztosjelöltek közül kitűnt az új külügyi főképviselő, Kaja Kallas volt észt kormányfő, aki sárga ruhában jelent meg az eseményen, kabátján pedig egy kék-sárga virágot viselt – ezzel is egyértelműen jelezve szolidaritását Ukrajnával.
Fotó: Európai Parlament
Nagy kihívások
Von der Leyen elmondta azt is, hogy addig támogatják Kijevet az Oroszország elleni háborúban, ameddig szükséges, és szeretnék, ha Ukrajna az EU-tagja lenne. Kitért arra is, hogy a Bizottság „kéz a kézben” fog majd együtt dolgozni a NATO-val – most először hozták létre a védelmi biztos pozíciót, amit a litván Andrius Kubilius tölt be. Emellett jelezte elkötelezettségét a nyugat-balkáni bővítés mellett is.
Von der Leyen beszélt arról is, hogy az új bizottság „a befektetés bizottsága” is lesz – a prioritásokba fektetnek majd, és az eddiginél több magánbefektetést kívánnak vonzani.
Kihívásként említette a demográfiai változásokat és a klímaváltozást, a migrációról pedig azt mondta: fair, de szigorú politikát kívánnak folytatni, azaz „biztosítani akarják a határokat” az illegális migrációval szemben (ez egyelőre nem sikerült, a Földközi-tengeren keresztül továbbra is tömegével érkeznek bevándorlók), ugyanakkor legális utat kívánnak biztosítani az Európába jutásra.
Végezetül jelezte: csapata, amelyben 11 nő kapott helyet, nagyon sokszínű, van benne egykori miniszterelnök, miniszter, újságíró és cégtulajdonos is. Arra kérte a jelenlévőket, hogy egy, a jelenleginél egységesebb és erősebb Európáért küzdjenek, majd a szokásos „Éljen Európa!” felkilátással zárta beszédét – angolul, franciául és németül.
Von der Leyent az EP-képviselők egy része, valamint a biztosjelöltek – köztük Várhelyi Olivér is – felállva megtapsolták, a képviselők más része ugyanakkor nem tapsolt, hanem ülve maradt.
Az új Bizottságot formálisan az Európai Tanács nevezi majd ki, és december elsejével kezdi meg működését.
Mi az a megatrend, és miért hagy ki egy jó lehetőséget az, aki nem tudja?
