Szerdán közzétette az Eurostat első becslését a 2024-es évre vonatkozóan a háztartások tényleges fogyasztásáról. Ez a mutató leegyszerűsítve azt jelzi, hogy mennyi pénzt tudnak elkölteni az egyes országok lakosai. A statisztikusok azt vizsgálják, hogy az emberek mekkora mennyiségű árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni — az adatokat vásárlóerő-paritáson mérik, hogy kiküszöböljék az árszínvonalbeli különbségeket az uniós országok között – számol be róla a HVG.
Míg 2023-ban még Bulgáriával holtversenyben álltunk az utolsó helyen az Európai Unióban, a friss tavalyi adatok szerint már egyedül Magyarország zárja a listát.
Fotó: archív
Mindez annak ellenére történt, hogy a magyar fogyasztás aránya az uniós átlaghoz képest kis mértékben javult: 70 százalékról 72 százalékra emelkedett. Csakhogy Bulgária ugyanezen időszak alatt 70-ről 74 százalékra javított – vagyis nagyobb ütemben zárkózott fel.
Ez a trend nem új keletű: 2010 óta nem volt olyan év, amikor a magyar fogyasztás aránya romlott volna az EU-átlaghoz viszonyítva. A probléma inkább az, hogy időközben régiónk korábban szegényebb országai rendre megelőztek bennünket.
Az egy főre jutó GDP-ben jobb a helyzet
A másik listán, amelyet most tett közzé az Eurostat, az egy főre jutó GDP sorrendjében ennyire tényleg nem állunk rosszul, ott az EU-átlag 77 százaléka a 2024-es magyar mutató. Ennél a bolgár, a görög, a lett és a szlovák adat is rosszabb, úgyhogy csak az EU ötödik leggyengébbje a magyar GDP.
Az Európai Drog Ügynökség (EMCDDA) közzétette a legfrissebb, szennyvízvizsgálaton alapuló felmérés eredményeit. 
