Napjainkban a növekvő globális geopolitikai kihívások nagyobb teret nyitnak a szélsőséges csoportoknak és a terrornak. A moszkvai Krókusz koncertteremben elkövetett, legalább 139 halálos áldozatot követelő terrortámadás után Putyin elnök mindent megtesz, hogy a lövöldözést - amelyet többször is magára vállalt az Iszlám Állam - Ukrajnával hozza összefüggésbe.
Fotó: Fotó: EPA/MAXIM SHIPENKOV
Oroszország belbiztonsági és kémelhárítási főnöke kedden egyenesen Ukrajnát vádolta a merénylet nyugati segítséggel történő megrendezésével, és bizonyíték bemutatása nélkül azt állította, hogy Kijev "harcosokat képzett ki a Közel-Keleten". Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetőjének a vádaskodással a jelek szerint az a célja, hogy elterelje a figyelmet arról, hogy az ügynökségének bizony nem sikerült megakadályoznia a támadást – amerikai figyelmeztetés ellenére sem.
Mélyülő repedések
Az orosz "terrorizmus elleni háború" sikere Putyin hosszú uralkodásának egyik legnagyobb eredménye. Széles körben neki tulajdonítják, hogy a Szovjetunió összeomlását követő zavaros évtized után biztonságot és a rend látszatát hozta Oroszországba. Ma, 30 évvel később, az a fenyegetés, amelyről az oroszok azt remélték, hogy soha többé nem kell szembenézniük vele, visszatért, aggodalmat keltve és demoralizálva a társadalmat.
Az ezredfordulón Oroszország egy új, energikus vezetőbe vetett bizalmat, aki jobb jövőt ígért. Ez a vezető azóta egy öregedő autokratává változott, aki a birodalmi múlt megszállottja és egy katasztrofális háború kirobbantója.
A belföldi stabilitás és a Nyugattal való kapcsolatok bővülése olyan kilátások voltak, amelyek úgy tűntek, hogy Oroszországot megnyitják a reformok útja előtt. Ez utóbbi veszélyes konfrontációvá, az előbbi pedig elnyomássá vált, ahol a társadalom militarizálása semmissé tette a reformterveket.
Valóban, a közvéleményben a terrortámadás aláássa az orosz különleges szolgálatok és közvetve Putyin megítélését. Ezért az orosz hatóságok kétségbeesetten igyekeznek - akár közvetett - ukrán részvételt is bizonyítani a támadásban, hogy ismét igazolni tudják az Ukrajna elleni háború szükségességét.
Oroszország azt is be akarja bizonyítani, hogy a támadókat egyes NATO-országok támogatták. A terrorizmus támogatásának vádjával a Kreml láthatóan arra törekszik, hogy a nemzetközi színtéren is bemocskolja Ukrajnát és a nyugati szövetséget.
Milyen következményekkel jár a terrortámadás?
Az Iszlám Állam Koraszán (ISIS-K) tevékenysége évek óta biztonsági kihívást jelent az orosz hatóságok számára, mivel az olyan elképzelések, mint a területét is magában foglaló kalifátus létrehozása, egyre népszerűbbé váltak az észak-kaukázusi iszlám uralta régiókban. Az ISIS-K 2015-ben dzsihádot hirdetett Oroszország ellen, mivel az beavatkozott a szíriai háborúba Bassár al-Aszad elnök oldalán.
Az orosz hatóságok ezért a támadást ürügyként használják fel arra, hogy növeljék az orosz állampolgárok és lakosok megfigyelésével foglalkozó szolgálatok hatáskörét. Az sem zárható ki, hogy a hatóságok további erőszakot engednek majd meg mind a biztonsági apparátus, mind az orosz társadalom részéről a közép-ázsiai országokból érkező muszlim gazdasági bevándorlókkal szemben, akiket eredetileg a támadás elkövetésével vádoltak.
Európa is aggódik
Eközben a nyugati biztonsági szolgálatok a legnagyobb komolysággal kezelik az ISIS-K újbóli fenyegetését. Franciaországban Macron elnök kormánya a csoport tervezett támadásaira hivatkozva a legmagasabb fokozatra emelte a fenyegetettségi riasztást – és Róma követi Párizst.
Ez egyfajta minta: Macron lépése több európai országban meghiúsított merényletsorozatot követ. Múlt pénteken a német hatóságok letartóztattak két ISIS-K szimpatizánst, akiket azzal gyanúsítottak, hogy támadást terveztek a svéd parlament ellen. A hónap elején a belga rendőrség négy fiatal ISIS-K rajongót fogott el, akiket azzal gyanúsítottak, hogy terrortámadást terveztek egy koncertterem ellen.
Tavaly júliusban Németországban és Hollandiában kilenc feltételezett ISIS-K szimpatizánst tartóztattak le, akiket támadások tervezésével vádoltak. 2023 áprilisában pedig a svéd rendőrség öt férfit tartóztatott le azon gyanú szerint, miszerint az ISIS-K által inspirált támadást terveztek.
2025 tavaszán fordulat állt be a jóval 400 forintnál drágább euró időszakában, és új trend indult el, amikor március elején hivatalba lépett az MNB elnökeként. 
