A kelet-németországi tartományi választások e havi eredményei tektonikus változást jelentenek Németország politikai konfigurációjában. A jobboldali populista Alternatíva Németországért (AfD) támogatottságának megugrása és a baloldali Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) még szembetűnőbb felemelkedése a semmiből főként a bevándorlás mértékével, Ukrajna támogatásával és a gazdaság állapotával kapcsolatos, egyre mélyülő elégedetlenséget tükrözi.
A németországi közvélemény-kutatások szerint a jelenlegi kormánykoalíció pártjainak támogatottsága rohamosan csökken. Ha ez a tendencia folytatódik, a jövő évi országos választások radikális változásokat eredményeznek a legfontosabb német politikákban.
Fotó: EPA/HAYOUNG JEON
Csalóka fény Brandenburgban
Pedig első pillantásra jól mentek a dolgok a szövetségi kancellár számára. Olaf Scholz SPD-je az országos trenddel szembemenve első lett a vasárnapi brandenburgi tartományi választásokon. A siker azonban kizárólag a népszerű miniszterelnöknek, Dietmar Woidkénak köszönhető, aki – jellemző módon - nem akart Scholz-cal együtt kampányolni.
Woidke a választást a személyéről szóló népszavazásnak nyilvánította. Az önző hozzáállás kifizetődött számára, de a potsdami tartományi parlamentből kirúgták a Zöldeket és a Baloldalt. Csak az SPD, az AfD, a CDU és a BSW képviselteti ezentúl ott magát. Mivel az AfD már nem partner, Woidke csak a BSW-vel alkothat többséget.
A brandenburgi tartományi választások, valamint a három héttel korábbi szászországi és türingiai tartományi választások eredményei kijózanítóak. Kelet-Németországban a szélsőjobboldali AfD már komoly hatalmi tényező, a szintén Moszkva-barát BSW párt pedig első nekifutásra kétszámjegyű eredményt ért el.
A Berlinben hatalmon lévő SPD, FDP és Zöldek koalícióját a polgárok súlyosan megbüntették.
Meddig tart ki a berlini koalíció?
A következő általános választások egy év múlva, 2025. szeptember 28-án lesznek. Kérdésesnek tűnik, hogy a széttöredezett „progresszív koalíció” kibírja-e addig. Az SPD-nek hamarosan el kell döntenie, hogy újraindul-e Olaf Scholz-cal. A CDU/CSU számára viszont a kancellárkérdés Friedrich Merzzel eldőlt - legalábbis egyelőre.
Olaf Scholz szövetségi kancellárt a közvélemény gyenge vezetői képességűnek tartja, és ennek megfelelően népszerűtlen.
Az önbizalomhiánnyal azonban nincs gondja a 66 éves hamburginak. Eltökélt szándéka, hogy ismét az SPD kancellárjelöltjeként induljon. A brandenburgi választás némi lélegzetvételnyi időt adott neki, de Scholz korántsem ül szilárdan a nyeregben.
Még mindig élvezi a szociáldemokraták támogatását, de a Szövetségi Köztársaság történetében még soha nem volt ennyire népszerűtlen kancellár, és az SPD is mélyponton van a felmérésekben. Ezért azt tervezik, hogy még a következő választás előtt leváltják Scholzot, Joe Bidenhez hasonlóan.
Pistorius szupersztár
Egy név azonban kiemelkedik, mint csere: Boris Pistorius, noha a védelmi miniszter hírnevén vannak karcolások, főként a lepusztult Bundeswehr nehézkes újrafelfegyverése miatt. Ennek ellenére a 64 éves alsó-szászországi politikus egyszerre szimpatikus és gyakorlatias modorát jól fogadják a németek.
Az RTL és az ntv által készített friss felmérésben, amely a „német politikusok kancellárnak való alkalmasságáról” szólt, Boris Pistorius 30 százalékkal messze az első helyen végzett.
Őt követi Markus Söder (CSU) bajor miniszterelnök 22 százalékkal, majd Robert Habeck (Zöldek) és Friedrich Merz (CDU) gazdasági miniszter egyenként 18 százalékkal. Olaf Scholz 9 százalékkal, meglehetősen szégyenteljes szinten végzett.
Pistorius állítja, hogy nem érdekli a kancellári poszt, de ez változhat. Olaf Scholz mellett szól, hogy a Bild közvélemény-kutatása szerint a szavazók körében egy szinten áll a CDU riválisával, Friedrich Merzzel.
Komoly mozgások a konzervatívoknál
A múlt héten hirtelen begyorsultak a történések a CDU/CSU-ban. Először is Hendrik Wüst, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke lemondott kancellárjelöltségéről. Aztán Markus Söder is visszalépett - a hatalommániás bajornak már nem sok barátja van a CDU-ban, mivel három évvel ezelőtt többször is bírálta az akkori kancellárjelöltet, Armin Laschet-et.
Ezzel szabaddá vált az út Friedrich Merz, a CDU vezetője számára, aki 68 évesen ott van, ahol mindig is lenni akart: a berlini kancellária kapujában. Jelenleg minden jel arra mutat, hogy be is fog költözni. Kettős szakítást ígér: a „főellenség” Angela Merkel alatti stagnálással, aki egykor a politikai pusztába küldte őt, és a jelenlegi koalícióval.
Vékony jégen
A közvélemény-kutatási adatok azonban azt mutatják, hogy a németek nem különösebben zárták szívükbe a sauerlandi politikust. Ez nem csak a gyakran hangoztatott túlérzékenységének köszönhető, vagy annak, hogy Merz még soha nem kormányzott, még falusi polgármesterként sem. Egyszerűen nem népszerű figura, nem tudja magát az emberek szívébe lopni.
És valóban, Merz nem ment át az első politikai próbáján. A CDU Brandenburgban a migrációval szembeni kemény fellépése ellenére az eddigi legrosszabb eredményét érte el egy keleti szövetségi tartományban.
Merz ezt a „Woidke-effektusra” fogta, de lehet, hogy az emberek inkább az „eredetire”, azaz az AfD-re szavaztak.
Friedrich Merz bizony ne lehet túl biztos a dolgában, mert Markus Söder Münchenben feni a késeket. Hétfőn már be is dobta az első gránátot a színtérre, amikor bejelentette: meg akarja akadályozni, hogy konzervatív-Zöld szövetségi kormány jöjjön létre.
Zöld forradalom
A kormánykoalíció „junior partnerei” számára a keleti választások kijózanítóan traumatikusak voltak. A Zöldeknek épphogy csak sikerült visszatérniük a szászországi parlamentbe. Brandenburgban vasárnap az ARD kezdeti előrejelzései alapján Potsdamban közvetlen mandátumot reméltek, de ezt éppoly egyértelműen elszalasztották, mint az öt százalékos akadályt. Tegnap a Zöldek teljes pártvezetése be is jelentette lemondását.
A Zöldek Németországban sokak számára a megszállottak pártjának tűnnek. A szövetségi választásokon súlyos veszteségek fenyegetik őket, de legalább nyugati nagyvárosokban szilárd szavazóbázisra számíthatnak.
FDP-kiugrás
Igazán drámai a helyzet viszont a liberális, szabadpiacos FDP számára. Keleten gyakorlatilag megsemmisült, és féltenie kell a Bundestagba való újbóli bejutását. Olyan fontos hangok, mint Wolfgang Kubicki, a párt alelnöke, nyíltan a koalíció felbontását követelik.
Szerintük a liberálisok még jól is járhatnának, ha véget vetnének a koalíció agóniájának. Christian Lindner FDP-vezér eddig ellenállt ennek, részben azért, mert szeret pénzügyminiszter lenni. Hétfőn azonban ultimátumot adott az SPD-nek és a Zöldeknek.
Új választások?
December 21-ig döntő döntéseket kell hozni a migrációról, a gazdasági növekedésről és a szövetségi költségvetésről - követelte Lindner. Nyitva hagyta, hogy mi történhet még, de az időzítésnek van értelme.
A Bild című lap úgy értesült, hogy a párt vezető testületei már a konkrét kilépési forgatókönyvről tárgyalnak. A középpontban november 14-e áll. Ezen a napon akarják ugyanis a koalíció költségvetési politikusai véglegesíteni a 2025-ös költségvetést.
A pártvezetők körében van egy olyan elmélet, hogy ha november végén elfogadják a költségvetést, akkor már nincs értelme a kilépésnek.
Az, hogy Olaf Scholz lesz-e az SPD kancellárjelöltje, még korántsem biztos. Lehet, hogy végül mégiscsak visszalép Bidenhez hasonlóan – mégpedig Boris Pistorius javára.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
