Az amerikai elnökválasztás óta megy a találgatás arról, mi is lesz Donald Trump Ukrajnával kapcsolatos politikája. Sokan, köztük a magyar miniszterelnök többször is arra utaltak, hogy Trump egyszerűen az amerikai katonai és pénzügyi támogatás felfüggesztésével hozná el a békét – és ezzel végső soron orosz győzelemmel zárulna a háború.
Gyorsan kiderült azonban, hogy a dolog talán nem ennyire egyszerű. Sokan rámutattak (például a Klasszis Podcast adásában Magyarics Tamás professzor is), az Egyesült Államoknak nem lehet stratégiai érdeke, hogy Putyinnak ilyen diadalt ajándékozzon. A Trump által már megnevezett, kinevezni szándékozott, a kérdésre várhatóan fontos befolyással bíró tisztviselők korábbi megnyilatkozásai is azt sejtetik, nem elképzelhetetlen, hogy a Trump-kormányzat inkább erőt tervez mutatni Oroszország felé.
Ebből a szempontból is nagyon érdekes interjút adott Kurt Volker, az első Trump-ciklus alatt kinevezett ukrajnai különmegbízott az Észtországból működő orosz ellenzéki lapnak, a Meduzának.
Miért csak most lőhetik az ukránok Oroszországot?
Az első, az amerikai fegyverek oroszországi célpontok elleni bevetését megengedő, Joe Biden által már „béna kacsaként” (tehát a választási vereség után) hozott döntését firtató kérdésre Volker elég erős választ adott.
„Ötletem sincs, miért nem engedélyezték kezdettől fogva. Eleve miért voltak ilyen korlátozások? És ha most hajlandók vagyunk erre, akkor két éve miért nem voltunk hajlandók?”
– teszi fel a költői kérdést, majd leszögezi, hogy egy ilyen korlátozásnak semmilyen nemzetközi jogi alapja nincs, Oroszország mélyen orosz területről támadja Ukrajnát, miért ne vághatna itt vissza Ukrajna? Szerinte Bidenék hibáztak, hogy ilyen korlátokat állítottak fel, már csak azért is, mert most Oroszország nagy ügyet csinálhat a feloldásukból.
„Akárhogy is, bőven itt volt az ideje a korlátozások feloldásának. Azt se értem, miért jelentgetünk be dolgokat. Ha fel akarjuk oldani a korlátozásokat, oldjuk fel. Ha aknákat akarunk küldeni, küldjünk. Nem kéne ebből ekkora ügyet csinálni.”
Putyint kell megállítani a békéhez
Volker azzal kapcsolatban, hogy miként teremtene Trump ígéretének megfelelően gyorsan békét, azt mondja, nem Ukrajnát nehéz a tárgyalóasztalhoz ültetni, hanem Oroszországot.
„Putyinnal az a probléma, hogy ő az Ukrajna feletti hatalmat akarja, ennél kevesebb nem fogja kielégíteni. Nem kezdhetünk el tűzszünetekről, demilitarizált övezetekről, autonóm régiókról és hasonlókról beszélni, és kielégíteni Putyin vágyait, mert ő soha nem lesz elégedett. Egy ilyen embert egyszerűen meg kell állítani”
– mutat rá Volker, aki szerint szerint Trump fel fogja hívni Putyint, hogy fejezze be a háborút, „de nem hiszem, hogy Putyin be fogja fejezni”, helyette mindenféle követeléssel fog előállni. Volker azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az oroszok belemennek, elfogadják az ajánlatot, aztán folytatják a támadást, a felelősséget pedig Ukrajnára hárítják.
„Ez bosszantani fogja Trumpot: úgy fog tűnni, mintha játszadoznának vele”
– mondja Volker, aki abban reménykedik, hogy Trump azt fogja közölni Putyinnal, hogy ha nem fejezi be a háborút, akkor Ukrajna annyi pénzt kap, amennyire csak szüksége van.
„És megvehetnek bármit, amit akarnak, és használhatják bárhogy, ahogy akarják. Ez lenne a megfelelő üzenet ahhoz, hogy meggyőzze Putyint arról, Ukrajna és a Nyugat az erő pozíciójában van Oroszországhoz képest, és ha kell, tovább bírják.”
Volker szerint ez pontosan az ellentéte annak, amit a Biden-adminisztráció csinált, amely folyamatosan habozott, késlekedett, határokat szabott Ukrajnának, és ezzel pontosan arról győzték meg Putyint, hogy nincs elég eltökéltségük vagy kapacitásuk – ehhez képest arról kéne meggyőzni Putyint, hogy „annyi kapacitásunk, annyi pénzünk és annyi időnk van, amennyi kell, csak magadnak fogsz ártani, úgyhogy állj le”.
Fotó: Ukrán elnöki hivatal / Wikimedia
Az egykori különmegbízott szerint az elmúlt napokban előkerült ötletek a front befagyasztásáról, demilitarizált övezet létrehozásáról, Ukrajna NATO-csatlakozásának elhalasztásáról nem Trumptól származnak, márpedig ő a saját döntéseit fogja meghozni. Ezekkel a részletekkel Volker szerint az újraválasztott elnök nem fog foglalkozni, felőle ezekről még évekig vitatkozhatnak, de a vérontásnak le kell állnia. De ezek a részletek nem is fontosak addig, amíg Putyin továbbra is egész Ukrajnát az uralma alá akarja hajtani. „Nagyon egyszerű nyelven meg kell mondani neki, le kell állnod, ennyi volt, nincs tovább. Rá kell kényszeríteni, hogy álljon le.”
Az ukrán győzelem elérhető – csak kicsit máshogy
Volker elismeri, hogy a Trump által várhatóan kínált feltételek nincsenek összhangban azzal, amit Ukrajna jelenleg győzelemnek értékelne, azaz az összes megszállt terület visszaszerzése.
„De ha győzelem alatt azt értjük, hogy Ukrajna egy szuverén, független, európai demokrácia, állandó biztonsági garanciákkal, jó esetben a NATO és az EU tagja, a háború pedig véget ér, akkor ez szerintem nagyon is elérhető”
– teszi hozzá, majd arról beszél, hogy Kelet-Németország vagy éppen a balti államok ügyében 40 évig tartott, amíg a területi kérdések rendeződtek. De ilyen viták aktív háború nélkül is zajlhatnak, és szerinte az ukrán népesség egy része is most már inkább lemondana az amúgy is szétlőtt, kiürült kelet-ukrajnai területekről, ha cserébe valódi továbblépésre kapna esélyt.
Az egykori különmegbízott szerint Oroszország minden bizonnyal megpróbálna újra támadni, ha most befagyasztanák a frontvonalat, viszont ha Ukrajnát a Nyugat megfelelően megerősíti – fegyverrel, biztonsági garanciákkal, NATO- és EU-tagsággal, a gazdaság újjáépítésével, akkor „ki tudják bekkelni Putyint”.
„Putyin nem tart örökké, és ha lelép a színről, akármilyen módon is történjen ez, Oroszország meg fog változni. Nem feltétlenül lesz egy csodálatos, békés demokrácia, de úgy vélem, az orosz elitek körében mindenki tudja, hogy ez a háború hatalmas hiba volt és nagyon drágán megfizet érte Oroszország, ezért Putyin után össze akarják szedni magukat”
– vázolja Volker, aki szerint az ukránoknak még fellélegzést is hozhat, ha a Biden-kormányzat jelentette, ukrán körökben „lassú halál”-ként emlegetett politika helyett Trump valami mást hoz. Szerinte Zelenszkijéknek azt kell kommunikálni, hogy független, szuverén európai demokrácia Ukrajna, és ebből nem engednek. Hálásak a nyugati támogatásért, és nincsenek a béke ellen, sőt békét akarnak. Ennek viszont Putyin az akadálya, őt kell megállítani.
Arra is van megoldása, hogy miként lehetne úgy a NATO tagja Ukrajna, hogy területi követelései maradnak fenn: az 5. cikkely csak az ukrán kontroll alatt álló területekre lenne érvényes, az ország pedig beleegyezne, hogy nem katonai úton veszi vissza az orosz megszállás alatt maradt területeit.
A Trump-kormányzatnak pedig azt üzeni Volker, hogy ne bonyolítsák túl a dolgot, nem kell most az ukrán alkotmány megváltoztatásával és hasonlókkal foglalkozni, ez csak eltereli a figyelmet.
„A kérdés Putyin megállítása – vagy abbahagyja a háborút, vagy nem. Nem lehet ilyen-olyan cselekkel leszerelni. Csak az erőből ért, és ha az erő ellene fordul, akkor van esély véget vetni a háborúnak. Tehát maradni kell az egyszerű dolgoknál és azokra fókuszálni, és fel kell készülni erőt építeni és erőt mutatni, mert Putyinra ez hat.”
Erős pozíció kell a tárgyaláshoz
Az interjúban felmerül a kérdés, hogy vajon Volker lesz-e újra Trump ukrajnai különmegbízottja, de közben kiderült, hogy a megválasztott elnök erre a posztra Keith Kellogg nyugalmazott altábornagyot szánja. Kellogg tapasztalt veterán, és Trump első ciklusa alatt Mike Pence alelnök nemzetbiztonsági tanácsadója is volt, illetve a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának vezetője, majd az elnök ideiglenes nemzetbiztonsági tanácsadója lett.
Kellogg lehet az egyik forrása annak a béketeremtési tervnek, amelyről korábban Trump beszélt, és amelynek a lényege, hogy Ukrajnát a fegyverszállítások leállításával, Oroszországot pedig éppen ezek felpörgetésével kell rávenni a tárgyalásokra.
Az egykori altábornagy egy júliusi interjújában arról beszélt, hogy Ukrajnát „olyan helyzetbe kell hozni, hogy erőteljes pozícióból tudjanak leülni tárgyalni az oroszokkal”, és kritizálta a Biden-kormányzatot, amiért a háború elején nem adott megfelelő katonai segítséget Ukrajnának. Arról is beszélt, hogy „az oroszokban nem lehet bízni”, és hogy őt csak Ukrajna sorsa érdekli, Oroszországé nem.
Abban is hasonló Kellogg véleménye Volkeréhez, hogy ő is üdvözölte Biden döntését a mélységi orosz csapások engedélyezéséről, mert ez szerinte „nagyobb mozgásteret ad” a Trump-adminisztráció számára.
Részletes terveket persze továbbra sem ismerünk a Trump-féle béketeremtésről, és például a biztonsági garanciákkal, az ukrán területek sorsával kapcsolatos részletek nélkül nehéz bármit mondani arról, mi is lesz a két hadviselő fél reakciója az amerikai tervekre, és hogy reális-e egy gyors tűzszünet, esetleg béke megkötése.
Az viszont azért jól látszik, hogy a Donald Trump körül e témában feltűnő, illetve formális pozíciókra is jelölt emberek egyértelműen erőt akarnak mutatni Oroszország felé, és nemcsak Zelenszkijt, de Putyint is jelentős kompromisszumokra akarják rákényszeríteni. Mint Volker fentebb elmondja, ez jelen állás szerint lehetetlennek látszik anélkül, hogy Ukrajnát további fegyverszállításokkal és más támogatásokkal megerősítsék. Kérdés, mit fog szólni ehhez Putyin, vagy éppen az az Orbán Viktor, aki nem egészen erre számított, amikor olyan lelkesen üdvözölte Trump terveit, illetve megválasztását – persze az ő véleményét valószínűleg nem is fogják kikérni a kérdésben.
