Amit a Balkánon látunk, az ugyanaz az orosz geopolitikai felforgatás, amit Putyin művel Grúziában és Moldovában - fegyverként vetve be az elszakadási mozgalmakat és kihasználva a befagyott konfliktusokat. Vucic szerb elnök kormánya hasznot húz a Moszkvával való szövetségéből, mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsában van egy szószólója, amely megakadályozza Koszovó tagságát, és nemzetközi szinten kampányol a hivatalos elismerés ellen.
Orosz pozíciók
A Kreml a szerb médiatérben meglévő, fenyegető jelenléte, valamint a politikai és vallási kapcsolatok révén, amelyek segítik a szerb nacionalizmus szítását és az állami intézmények gyengítését, szintén megerősíti Belgrád ambícióit Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban.
A szerbek által ellenőrzött Bosznia-Hercegovinai Szerb Köztársaság (Republika Srpska) Oroszország kliensállamává vált, amit a Moszkvához fűződő diplomáciai, politikai, gazdasági és biztonsági kapcsolatainak bővülése is bizonyít.
Így kezdődött
Szerbia és Oroszország kapcsolatai Vucic elnöksége alatt jelentősen bővültek. 2019 októberében Vucic kormánya az EU határozott ellenállása ellenére szabadkereskedelmi megállapodást írt alá a Moszkva vezette Eurázsiai Gazdasági Unióval. Vucic elutasította, hogy csatlakozzon az Oroszország elleni nyugati szankciórendszerhez Ukrajna megszállása és felosztása miatt, arra hivatkozva, hogy ez ellenséges és kontraproduktív politika lenne. Belgrád emellett a dél-szerbiai Nišben kibővítette az orosz-szerb humanitárius központot, amely szorosan együttműködik az orosz biztonsági szolgálatokkal.
A központ fokozza Moszkva hírszerzési erőfeszítéseit és az ügynökök képzését az egész Balkánon. A létesítmény a koszovói határ közelében található, ahol a NATO és az Egyesült Államok csapatainak egy kisebb kontingense állomásozik.
Emellett Szerbia továbbra is nehézfegyvereket szerez be Moszkvától, köztük légvédelmi rendszereket, vadászgépeket és harci helikoptereket, annak ellenére, hogy Washington folyamatosan szankciókra figyelmeztet.
Az elnök nem kertel tovább
"Megvárjuk a megfelelő időt, és megragadjuk a lehetőséget..." Ez volt a szerb elnök baljós figyelmeztetése a múlt hétvégén, amint a Nyugat határozottan Koszovó mögött sorakozik fel, miközben a régóta húzódó balkáni konfliktus tovább forrósodik.
Érdemes megjegyezni, hogy Vucic már decemberben csodálattal beszélt Azerbajdzsán jelenlegi és korábbi elnökeiről, akik összesen 27 évet vártak a "megfelelő időre" és geopolitikai körülményekre, hogy visszafoglalják Hegyi-Karabahot. Vucic már tavaly szeptemberben is szerb csapatokat vezényelt a koszovói határra, miután egy szerb félkatonai csoport megtámadta a koszovói rendőröket, és egy kolostorban sáncolta el magát.
Ennek fényében nehéz bármi mást látni az elnök legutóbbi szavaiban, mint fenyegetést. Egy új balkáni háború azonnali kitörése minden bizonnyal nem fenyeget, de a Szerbia és Koszovó közötti konfliktus már hónapok óta eszkalálódik.
Itt Koszovó független státuszáról van szó, amelyet Szerbia – Moszkva és Peking támogatásával megtámasztva - nem ismer el. Az EU és az USA évek óta próbál megoldást találni, de a helyzet megrekedt.
Vucic érdekei
Egy februári amerikai hírszerzési jelentés az etnikumok közötti erőszak "megnövekedett kockázatára" figyelmeztet az idei évben - és a szerb-koszovói konfliktust hozza fel példaként. Oroszországnak is érdeke fűződik mindehhez: Európa belsejében egy nyugat-balkáni konfliktus pusztítóan hatna a Nyugatra.
Az azeri agresszió dicsérete rámutat arra, hogy Vucic a geopolitikai körülmények radikális megváltozásában reménykedik. Például Donald Trump győzelmében az amerikai elnökválasztáson, hiszen a NATO radikális gyengülése pozitív hatással lehet Vucic számításaira.
Trump elnökként támogatta a Szerbia és Koszovó közötti területcserét. Ez azt irányozta elő, hogy a helyi szerb többségű Észak-Koszovó Szerbiához kerülne, míg a dél-szerbiai Presevo régiót, ahol helyi albán többség él, Koszovóhoz csatolnák. Szakértők azonban arra figyelmeztettek, hogy bármilyen határeltolás egy új regionális konfliktus előjátékát jelentheti.
Moszkva támogatása
Oroszország Szerbia legfontosabb szövetségese a koszovói kérdésben. Segít Szerbiának "legitim" nemzeti érdekeinek érvényesítésében – állítja folyamatosan az orosz külügyminisztérium. Belgrád nem csatlakozott az Oroszország elleni nyugati szankciókhoz, és biztonsági, fegyverkezési, valamint gazdasági kérdésekben együttműködik Moszkvával. Ugyanakkor az ország állítólag fegyvereket szállított Ukrajnának, amint az amerikai hírszerzés kiszivárgott dokumentumaiból kiderül.
Vucic gyújtogató retorikája a Belgrád és Pristina közötti, holtpontra jutott tárgyalások közepette érkezik. Ennek bizony drasztikus következményei lehetnek a Nyugat-Balkánra nézve. Gyors EU- integráció hiányában, és egy NATO-ellenes amerikai elnök esetleges megválasztásával a térségünk gyorsan destabilizálódhat.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)