Az orosz kémek ellepik Európát

A Kreml sikeresen újraindította a Nyugat elleni kémtevékenységét, miután az EU tagállamaiból több száz ügynökét utasították ki Moszkva 2022-es teljes körű ukrajnai invázióját követően. Magyarország kivételével, tegyük hozzá, ahol az orosz agresszió óta ütemes növekedést látunk az úgynevezett diplomaták számában.

Szakértők most figyelmeztetnek: a Kreml proxik hálózatát használja arra, hogy beszivárogjon az európai országokba és különböző hírszerzési műveleteket hajtson végre.

Beszivárgás

A brit Royal United Services Institute (RUSI) egy nemrégiben készült jelentésében arra figyelmeztet, hogy az orosz katonai hírszerző ügynökség, a GRU "átalakítja a különleges erők toborzásának és kiképzésének irányítását, és újjáépíti a támogató apparátust, hogy képes legyen beszivárogni az európai országokba".

A műveletek a külföldre menekült politikai ellenfelek meggyilkolásától a külföldi választásokba való beavatkozásig terjednek, azzal a céllal, hogy aláássák a nyugati egységet, és az Ukrajnának nyújtott támogatást.

A közelmúlt egyik kiemelt ügye Maxim Kuzminov orosz helikopterpilóta meggyilkolása volt, aki tavaly augusztusban disszidált Ukrajnába. Kuzimov aztán Spanyolországba költözött, és hamis személyazonossággal új életet kezdett.

A múlt hónapban a dél-spanyolországi Villajoyosa város egyik parkolójában találták meg golyóktól átlőtt holttestét. A közelben egy kiégett menekülő autót is találtak. Az orosz külügyi hírszerző szolgálat igazgatója azóta Kuzminovot "erkölcsi hullának" nevezte, amiért Nyugatra disszidált.

Kémek kiutasítása

Elemzők szerint a gyilkosság a legújabb példa arra, hogy Moszkva hírszerzési műveletei új lendületet kaptak, mióta az európai kormányok mintegy 600 diplomatát – köztük 400 feltételezett Kreml-hírszerzőt - kiutasítottak Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója után.

Az európai kormányok ezek után biztonságban érezték magukat: lám, az orosz kémek már nincsenek ott, és képességeiket sikerült jelentősen lecsökkenteni. De a probléma az, hogy ez csak átmeneti állapotnak bizonyult.

Oroszország a múlt hónapban lehallgatott egy telefonbeszélgetést a német légierő magas rangú tisztjei között, amelyben nagy hatótávolságú "Taurus" cirkálórakéták Ukrajnának történő szállításáról tárgyaltak. A felvételt az állami tulajdonú Russia Today tette közzé, és ez akkora politikai vihart kavart, hogy még a Fehér Háznak is meg kellett szólalnia.

Ukrajna figyelmeztet

Kijev közölte, hogy időben figyelmeztette Berlint a veszélyekre. "Többször figyelmeztettük német partnereinket a Németországban nagyon aktív orosz kémhálózatra. ... Köztudott, hogy az oroszok lehallgatják a német tisztviselők beszélgetéseit, és úgy gondoljuk, hogy nem ez az utolsó beszélgetés, amely a birtokukban van" - mondta Olekszij Danilov, Ukrajna nemzetbiztonsági tanácsadója a The Times of London című lapnak.

A francia hírszerző szolgálatok egy Oroszország által támogatott, a júniusi európai parlamenti választásokba való beavatkozást célzó kampányt vizsgálnak, amely több száz, orosz propagandát népszerűsítő és Kreml-barát jelölteket támogató weboldalt érint. "Fokozni fogjuk saját erőfeszítéseinket, hogy leleplezzünk számos dezinformációs műveletet. És ezzel összefüggésben Oroszország is támad minket... Európát információs szempontból támadás éri" - mondta Stéphane Séjourné francia külügyminiszter a múlt hónapban, miután nyilvánosságra kerültek a művelet részletei.

A demokrácia aláásása

A RUSI jelentése szerint mivel hadserege Ukrajnában le van kötve, Oroszország igyekszik növelni "nem hagyományos" műveleteit külföldön. Oroszország "aktívan érdekelt Ukrajna partnereinek destabilizálásában, és mivel Európa-szerte több választás is közeleg, számos lehetőség kínálkozik a polarizáció fokozására" - áll a jelentésben.

"Ráadásul, mivel az ukrajnai harcok miatt a hagyományos erői - amelyeket oly gyakran használnak mások kényszerítésére - megrekedtek, a nem hagyományos műveletek mint befolyásolási eszköz jelentősége megnő. Ez különösen fontos az orosz nyílt diplomáciai hozzáférés összeomlásával a célországokon keresztül".

Olekszandr Daniljuk, a RUSI munkatársa és a jelentés társszerzője szerint ezeknek a műveleteknek a célja a demokráciák megzavarása. Az oroszok „még mindig milliárdokat fektetnek be hírszerzési műveletekbe Európában, olyan képességek kifejlesztésébe, amelyek célja a választásokba való beavatkozás; a különböző társadalmi, etnikai, vallási csoportok, köztük a kisebbségek radikalizálása; milliárdokat fektetnek politikai proxikba, akik akár hatalomra is kerülhetnek".

Proxi műveletek

A moszkvai kémszervezetek egyre inkább távolról tevékenykednek, és nem-oroszországi proxikat - köztük szervezett bűnözőket és külföldi állampolgárokat - használnak a műveletek végrehajtásához. „Ami valójában nagyon fontos a különleges műveletek számára, az a kormány szponzorálásának tagadása".

Az elmúlt években számos kémhálózatot lepleztek le. Lengyelországban decemberben 14 orosz, fehérorosz és ukrán állampolgárt ítéltek el, mert egy olyan kémhálózathoz tartoztak, amely Moszkva nevében szabotázsakciókat készített elő, többek között az Ukrajnának szánt katonai segélyt szállító vonatok kisiklatását tervezték. Nagy-Britanniában, Németországban, Norvégiában és számos más európai országban is folynak perek feltételezett orosz kémek ellen.

"Beszervezési lehetőség”

Eközben William J. Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség igazgatója januárban kijelentette, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja lehetőséget jelent a Nyugat számára, hogy fejlessze hírszerzési képességeit. "A háborúval szembeni elégedetlenség továbbra is aláássa és erodálja az orosz vezetést az állami propaganda és az elnyomás sűrű felszíne alatt" - írta Burns a Foreign Affairs magazinban.

"Az elégedetlenségnek ez az alulról jövő áradata egy nemzedékenként egyszeri toborzási lehetőséget teremt a CIA számára. Ezt nem hagyjuk elveszni."