A Forbes orosz nyelvű kiadásának adatai szerint a szankciók ellenére 2023-ban az orosz olajfinomítás meg tudta őrizni, sőt meg is tudta erősíteni pozícióját a világpiacon: a motorbenzin exportja 22 százalékkal 5,8 millió tonnára nőtt éves szinten, a fűtőolajé 4 százalékkal 33,6 millió tonnára, a gázolajé pedig 2 százalékkal 35,7 millió tonnára.

Az oroszországi finomítók elsődleges olajfinomító kapacitása jelenleg 340 millió tonna, ennél magasabb csak az USA-ban van, ahol 900 millió tonna, illetve Kínában, ahol 860 millió tonna. 2023-ban az orosz finomítók 275 millió tonna olajat dolgoztak fel. Ugyanakkor az összes megtermelt benzin 86-90 százaléka, a repülőgép-üzemanyag 80-85 százaléka és a gázolaj 50-60 százaléka kerül általában a hazai piacra. A belföldi kereslethez képest jelentős kibocsátás-többlet az orosz finomítókat a világpiacok fontos szereplőjévé teszi, ezzel biztosítva a világ harmadik legnagyobb dízel üzemanyag-exportőrének és az ötödik legnagyobb kiskereskedelmi fogyasztású benzinexportőrnek a szerepét.

Nem lesz könnyű megismételni ezeket a rekordokat a következő években:

az Egyesült Államok és az EU-országok műszaki eszköz export korlátozása miatt az egyszerű javítások is tovább tartanak, ráadásul 2024 márciusára az orosz finomítók elleni gyakori ukrán dróntámadások fokozták a javítási problémákat.

Kazah segítségre számítanak

Oroszország arra kérte Kazahsztánt, hogy álljon készen 100 ezer tonna benzin szállítására arra az esetre, ha az ukrán dróntámadások miatti finomítói leállások súlyosbítanák a hiányt – közölte három iparági forrás a Reuters hírügynökséggel. Az egyikük szerint a tartalékok felhasználásáról már megállapodás is született. Singyisz Iljaszov, a kazah energiaügyi miniszter tanácsadója szerint azonban az energiaügyi minisztérium nem kapott még ilyen kérést a megfelelő orosz minisztériumtól. A szomszédos Fehéroroszország azonban már beleegyezett, hogy segíti Oroszországot a benzinellátásban.

A múlt héten az uráli orszki olajfinomító leállította a termelést a kiterjedt árvizek miatt, amelyek Kazahsztánt is érintették. A világ legnagyobb tengerparttal nem rendelkező országa az év végéig korlátozta az üzemanyagexportot is, kivéve a humanitárius célokat. A források szerint Kazahsztán Ai-92 (95-ös oktán) benzinkészlete április 5-én 308 ezer tonna, az Ai-95 (98-as oktán) benzinkészlete pedig 58 ezer tonna volt. A dízelkészletek 435 ezer tonnát tettek ki, a repülőgép-üzemanyag-készletek pedig összesen 101 ezer tonnát.

A dróntámadások március végére az orosz elsődleges olajfinomító kapacitás mintegy 14 százalékát kiütötték - összegzi a Reuters. Az orosz hatóságok azt közölték, hogy a hazai üzemanyagpiacok helyzete stabil, a készletek pedig elég nagyok. Oroszország általában nettó üzemanyag-exportőr, és a nemzetközi piacok egyik fő szállítója, de a finomítói üzemzavarok arra kényszerítették olajvállalatait, hogy importáljanak.

Moszkva március 1-jétől hat hónapra benzinkiviteli tilalmat vezetett be az akut üzemanyaghiány megelőzése érdekében,

bár ez nem vonatkozik a Moszkva vezette Eurázsiai Gazdasági Unióra, köztük Kazahsztánra, valamint néhány országra, például Mongóliára, amellyel kormányközi megállapodásokat kötött az üzemanyag-ellátásról - teszi hozzá a Reuters. A kereskedők szerint azonban a tilalom kiterjeszthető, ha az oroszországi helyzet romlik.

Zavarhatatlan mesterséges intelligencia

A támadásokat a nagyobb hatótávolságú és fejlettebb képességekkel rendelkező drónok tették lehetővé, amelyek közül néhányban elkezdték integrálni a mesterséges intelligencia alapvető megoldásait, hogy segítsenek nekik az útjuk során eligazodni és elkerülni az eltévedést – mondta el az ukrán drónprogramhoz közel álló forrás a CNN amerikai médiának. A zavarás ellenére való pontosság a mesterséges intelligencia használatával érhető el. Minden drón rendelkezik egy számítógéppel, amely műholdas és domborzati adatokat tartalmaz. A repülési útvonalat szövetségeseinkkel közreműködve, előre meghatározzuk, és a drónok érzékelőik segítségével a repülési tervet követik, hogy néhány méteres pontossággal csaphassunk le a célpontokra - árulta el a forrás.

Ez a „gépi látás" a mesterséges intelligencia egyik formája, amely megtanulta azonosítani a domborzatot és a célpontot, ahová navigál. Nem igényel kommunikációt a műholdakkal és teljesen autonóm” - mondta Noah Sylvia a Royal United Services Institute brit székhelyű agytröszt kutatóelemzője.

Nehezen pótolható külföldi alkatrészek

A CNN által megkeresett több szakértő elmondta, hogy Ukrajna újabban ahelyett, hogy az üzemanyag-tárolókat támadná, inkább az olajfinomító egységeket rombolja, ahol a kőolajat feldolgozzák, és üzemanyagot vagy egyéb származékot állítanak elő belőle.

„A tapasztaltak alapján néhány olyan jelentős célpontra mértek csapást, amelyeknek sok nyugati technológiára van szükségük, és Oroszországnak sokkal nehezebb dolga van ennek a technológiáknak a beszerzésében” – mondta Noah Sylvia.

Ez a megközelítés hatásosabb Kijev számára, mivel így egységköltségre többet árt, mint ha véletlenszerűen csapna le a finomítókra.

„Valóban úgy tekintünk erre, mint az ukrán taktika elmozdulására, hogy hatásosabban próbálják megfékezni az orosz hadigépezetet” – értékelte a helyzetet egy interjúban Helima Croft, az RBC Capital Markets befektetési bank globális árustratégiájának vezetője.

A szovjet időkben a finomítók berendezéseinek és technológiáinak egy részét európai és néha amerikai cégektől vásárolták - idézi fel a Forbes. Például számos finomító egység épült francia gyártók részvételével, annak ellenére, hogy főleg hazai fejlesztéseket alkalmaztak. A Szovjetunió összeomlása után az orosz finomítók rendszerint külföldi tervezési megoldásokat és berendezéseket hoztak be, az import aránya 2000-ben elérte a 80 százalékot.

A 2010-es években a helyzet változni kezdett, de számos kritikus alkatrész esetében ma is nagy az importfüggőség: az orosz Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szerint a hazai gyártók a szivattyúberendezések piacának mindössze 45 százalékát és a kompresszoroknak is csak 40 százalékát fedik le. Más típusú berendezések esetében az orosz beszállítók részesedése még kisebb. Ezért az Egyesült Államok, az EU, Nagy-Britannia és Japán által az oroszországi finomítói berendezések szállítására bevezetett korlátozások jelentősen lelassították az üzemek korszerűsítését célzó projektek végrehajtását.

A dróntámadások hatásosabbak a szankcióknál

A CNN becslése szerint az orosz olajfinomítókat ért ukrán dróntámadások nagyobb hatással lehetnek az orosz gazdaságra, mint a nyugati szankciók.

Az amerikai hírcsatorna szerint a kőolajtermékek, a földgáz és a kőolaj exportja biztosítja Oroszország számára legfőbb pénzügyi forrást az ukrajnai háborúja folytatásához. „Ha belegondolunk az eddig bevezetett szankciókra, azok nagyrészt megkerülték az energiát” – magyarázta Helima Croft.

„Valójában az energiaexport, a kőolaj, a földgáz, a finomított termékek dobtak Oroszországnak gazdasági mentőövet a háború folytatásához” - érvelt a szakértő.

Ukrajna szerint az orosz finomítói kapacitás 12 százaléka leállt, míg a Reuters számításai szerint ez akár 14 százalékot is elérhet. Oroszország elismerte, hogy finomítói kapacitásának egy része csökkent, és ideiglenesen betiltotta a benzin exportját, hogy elkerülje a hazai üzemanyagárak emelkedését.

„Ezek a hetek sokak számára megmutatták, hogy az orosz hadigépezetnek vannak olyan sebezhetőségei, amelyeket fegyvereinkkel elérhetünk” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég a sorozatos támadások után. „Amire a saját drónjaink képesek, az egy valódi ukrán nagy hatótávolságú képesség. Ukrajnának mostantól fogva mindig lesz ilyen csapásmérője a levegőben” - ígérte az elnök.

„Oroszország európai részén a kapacitások csaknem 20 százaléka érintett" - állította Mihail Krutihin olaj- és gázszakértő a Szabad Európa orosz nyelvű Jelenidő című műsorának adott interjújában. Szerinte az ukrán támadásokat „nagy hozzáértéssel" hajtják végre. Különleges létesítményeket céloznak meg, az úgynevezett „finomító kaput", amely a kőolajat fogadja feldolgozás céljából. Ezek a berendezések nagyon drágák és nehezen helyreállíthatók. Egy-egy ilyen létesítmény javítása akár egy évig is eltarthat, a költségek pedig akár egymilliárd dollárt is elérhetnek.

Az oroszországi finomítók napi elsődleges feldolgozási kapacitása 930 ezer tonna. Az ukrán drónok támadásai miatt a főként hazai piacon működő, technológiailag összetett finomítók elsődleges finomítói kapacitásának 8,2 százalékát vonták ki „előre nem tervezett” javításra. Ez mindenfajta kőolajtermék kibocsátását korlátozza a finomítókban - elvégre kevesebb olajat képesek feldolgozásra fogadni, és ezzel arányosan csökken a végtermékek termelése is.