A COVID-világjárvány után a megélhetési válság tépázza az európaiak idegeit, miközben számos országban megerősödtek a populista politikai erők. Az elmúlt hónapokban több nagy ellenzéki tüntetés is volt Szlovákiában Robert Fico azon tervei ellen, hogy aláássa az igazságszolgáltatás és a közszolgálati műsorszolgáltatás függetlenségét. Fico viszont azzal vádolta a liberális erőket, hogy olyan légkört teremtenek, amelyben erőszakos cselekményre kerülhet sor.
Más európai országokban is egyre hevesebbek a politikai viták, miközben a politikusok fenyegetéseknek és ellenségeskedésnek vannak kitéve. Vessünk egy pillantást az európai helyzetre.
Fotó: MTI/EPA
Németország
Röviddel a június 9-i helyhatósági és európai parlamenti választások előtt egyre több a politikai indíttatású incidens. Schwerin városában a Balpárt már fel is szerelte választási dolgozóit védelmi spray-vel, hogy megvédje őket. Csütörtök este egy kocsmában megtámadtak egy AfD-s politikust.
Két hete támadást érte a berlini gazdasági szenátor, Franziska Giffey-t, az SPD politikusát. A támadásra néhány nappal a Matthias Ecke SPD-politikus ellen Drezdában elkövetett brutális támadás után került sor. A 41 éves férfi pártja szászországi csúcsjelöltje az európai parlamenti választásokon. Ő arccsont- és szemgödör-töréssel került kórházba.
Franciaország
Macron elnök az ország történetének egyik legnépszerűtlenebb államfője. Ráadásul Marine Le Pen jobboldali politikus folyamatosan szítja a gyűlöletet Macron és a bevett pártok ellen. Folyamatosan azt állítja, hogy Franciaország hanyatlóban van, és hamarosan a bevándorlók veszik át a hatalmat.
A francia polgármesterek, hogy megbirkózzanak a választóik napi agressziójával, most már képzéseken is részt vesznek.
Ott beszélnek a szóbeli bántalmazásról, a felszúrt gumiabroncsokról és a városháza előtt feléjük kinyújtott középső ujjról. A Le Monde című lap felmérése szerint tavaly tíz polgármesterből négyet már fizikailag megfenyegettek vagy fenyegető levelet kaptak. Néhányan közülük emiatt már le is mondtak, vagy ritkábban jelennek meg a nyilvánosság előtt.
Egyesült Királyság
Az elmúlt években két politikust gyilkoltak meg az Egyesült Királyságban: 2016-ban Jo Cox munkáspárti képviselőt egy szélsőjobboldali lőtte agyon a nacionalista Brexit-vita során; 2021 októberében pedig David Amess konzervatív képviselőt egy migráns késelte halálra, miközben a választókerületében tárgyalt. Az esetek a brit politikában az elmúlt években drámaian megkeményedett és polarizálódott politikai vita következményei.
A képviselők már rendszeres halálos és erőszakos fenyegetéseket kapnak, ellenséges tüntetéseket kell elviselniük magánlakásuk előtt, követik és megfélemlítik őket az utcán, és választókerületi irodáikat véres vörös festékkel kenik be. Téglák repülnek be az ablakokon.
Néhány képviselő már úgynevezett pánikjelzőt visel a rendőrségen, rendőri védelemben részesül, vagy - mint Mike Freer képviselő - úgy döntött, hogy elhagyja a politikát. Freer számos halálos fenyegetést kapott, irodája előtt Molotov-koktélokat talált, és végül úgy döntött, hogy az állandó veszély nem éri meg tovább.
Az erőszakos fenyegetések a politikai diskurzus mindkét oldaláról érkeznek. A szélsőjobboldaliak olyan muszlim politikusokat támadnak, mint Sadiq Khan londoni polgármester, aki pályafutása során több, mint 30 ezer szélsőséges és rasszista fenyegetést kapott. A palesztinbarát tüntetők viszont Keir Starmer parlamenti képviselő és ellenzéki vezető magánháza előtt gyűlnek össze, hogy bírálják őt Izrael-párti álláspontja miatt.
Lengyelország
Lengyelországban nagy a félelem egy, a szlovákiaihoz hasonló erőszakos cselekménytől.
Különösen azért, mert a múltban már történtek politikai gyilkosságok. A Paweł Adamowicz, Gdansk liberális polgármestere elleni halálos támadás éppen öt évvel ezelőtt történt.
A 26 éves Stefan Wilmontot, aki halálra késelte Adamowiczot, ez év elején életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Wilmont azt vallotta, hogy az állami televízió propagandája hatott rá, amely a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt kormányzása idején többször támadta az ellenzékhez tartozó Adamowiczot.
A Robert Fico elleni támadást követően a lengyelországi politikusok mérsékletre szólítanak fel a nyilvános vitában. "Egy választási kampány, legyen szó akár az európai, akár a lengyel parlamentről, nem harci övezet" - hangsúlyozza Jacek Siewiera, a lengyel elnök nemzetbiztonsági hivatalának vezetője. "Biztonsági szolgálatainknak tanulniuk kellene a politikai vitából, amely sajnos gyakran túlmutat a józan észen, és meg kellene erősíteniük az éberséget az egyének fizikai védelmét illetően".
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 74,15 pontos, 0,07 százalékos emelkedéssel, 109 453,39 ponton zárt pénteken. 
