A jobboldali fordulat erősödésével számos országban a szélsőjobboldali és konzervatív pártok újra előtérbe kerülnek, kihasználva a bevándorlással, gazdasági egyenlőtlenségekkel és nemzeti identitással kapcsolatos aggodalmakat. Ezek a választások meghatározzák a hagyományos centrista koalíciók és az újonnan megjelenő populista erők közötti hatalmi egyensúlyt, befolyásolva a klímaváltozás, az EU-integráció és a globális biztonság kérdéseiben hozandó döntéseket. Az eredmények újraértelmezhetik a szövetségeket, átalakíthatják a hazai és EU-szintű politikát, és próbára tehetik a demokratikus intézmények ellenálló képességét Európa-szerte. Időrendben — foglalja össze az Euronews. Az idei választásokhoz kapcsolódó korábbi híreinket is belefűztük összeállításunkba.

Januárban a horvátokon a világ szeme

A horvátok január 12-én, a második fordulóban dönthetnek köztársasági elnökük személyéről, ahol a jelenlegi államfő, Zoran Milanović számít az esélyesnek. Bár függetlenként indul, az SDP vezette koalíció támogatja. Milanović elutasítja a horvát katonák részvételét az ukrán katonák kiképzésében és a kormány Ukrajnának nyújtott támogatását. A közvélemény-kutatások szerint 37,4 százalékon áll, jócskán megelőzve Dragan Primoracot, a HDZ által támogatott jelöltet, aki 20,8 százalékkal követi őt. Primorac kampányának középpontjában Horvátország nyugati szövetségeseivel való kapcsolatok megerősítése áll.

Fehéroroszország: január 26-án Lukasenka marad az egyeduralkodó elnök

Alekszandr Lukasenko 1994 óta tartja kezében a hatalmat, és ellenzéke teljes felszámolása után most is elindul a közelgő, aligha szabadnak nevezhető elnökválasztáson. A legutóbbi, 2020-as voksolást széles körben elterjedt választási csalás, az ellenzéki aktivisták brutális elnyomása és a vitatott eredmények elleni tüntetések kegyetlen leverése kísérte. Akkor Lukasenko a szavazatok 80 százalékával hirdette ki győzelmét. A Viasna emberi jogi szervezet jelentése szerint azóta több mint 50 ezer embert tartóztattak le politikai okokból. Lukasenko már jelezte: kész teljesen leállítani az internetet, ha a 2020-ashoz hasonló tiltakozások robbannának ki.

Koszovó: februárban kiderül, megtartja-e többségét a kormánypárt

Koszovóban február 9-én tartják a parlamenti választásokat, ahol Albin Kurti miniszterelnök pártja, az Önrendelkezési Mozgalom (Vetëvendosje) ismét esélyes a győzelemre. A párt 2021-es elsöprő sikere óta az ellenzék nem tudott olyan vezetőt felmutatni, aki érdemben versenyre kelhetne Kürtivel. A választás legnagyobb kérdése, hogy sikerül-e megszerezniük a parlamenti többséget, vagy koalícióra kényszerülnek más pártokkal. A szerb etnikai párt, a Srpska Lista, a választási bizottság korábbi elutasítása ellenére, egy fellebbviteli bírósági döntésnek köszönhetően végül mégis elindulhat a választásokon.

Németország: új koalíció alakulhat

Február 23-án parlamenti választásokat tartanak, miután a Olaf Scholz kormánya decemberben megbukott, és előrehozott választásokat írtak ki. A helyzettel alábbi cikkünkben foglalkozunk:

Egyesült Királyság: május 1-én kiderül, hogy a Munkáspárt tavalyi győzelme tartós-e

Május 1-jén tartják az Egyesült Királyságban az első, helyi választásokat a tavaly júliusi parlamenti választások óta, amikor a Munkáspárt visszatért a hatalomba, és Keir Starmer lett a miniszterelnök. A szavazás kulcsfontosságú próbatétel lesz a Munkáspárt számára, és felfedi, hogy tavalyi győzelmük a párt tartós támogatásának kezdete lesz-e. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a Munkáspárt és a Konzervatívok jelenleg csak a 20 százalékos tartományban vannak – ami mindkét párt történelmileg egyik legalacsonyabb támogatottsága –,  és a Reform UK, Nigel Farage populista pártja pedig mindössze öt ponttal van tőlük lemaradva.

Románia: májusban megismétlik a megsemmisített elnökválasztást

Romániában május 4-én, szükség esetén egy május 18-ai második fordulóval, megismétlik az elnökválasztást, miután az Alkotmánybíróság érvénytelenítette a szavazás első fordulóját „külföldi beavatkozásra” hivatkozva. A döntés akkor született, amikor már zajlott a második forduló, amelybe Elena Lasconi, a centrista, EU-párti jelölt, valamint Călin Georgescu, a szélsőjobboldali, NATO-ellenes és oroszbarát politikus jutott be. Georgescu korábban kevéssé volt ismert a közvélemény előtt, ám hirtelen megnövekedett népszerűsége, különösen a TikTokon, komoly aggodalmakat keltett. Az Európai Bizottság vizsgálta a platform szerepét, és kiderült, hogy a választások előtti kormánykoalíció tagja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is segítette Georgescu népszerűsítését a közösségi médiában.

Az új elnökválasztást várhatóan 2025 első felében tartják, bár pontos időpontot még nem jelöltek ki. A megismételt voksolásnak komoly geopolitikai tétje van, különösen, ha egy oroszbarát, NATO-ellenes jelölt eséllyel indul a győzelemért.

Albánia: a május 11-ei választás véget vethet a szocialisták uralmának

Bajram Begaj elnök 2025. május 11-re tűzte ki a parlamenti választásokat. Edi Rama miniszterelnök Szocialista Pártja és az ellenzéki Demokrata Párt nagy tétre játszik ezen a választáson: eljöhet a Szocialista Párt három egymást követő kormányzási ciklusának vége. Az ország több éve súlyos politikai válságban van, a politikai vita erősen polarizált a demokraták és a szocialisták, azaz a kommunista utódpárt között. Az ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy politikai okokból ellenzéki személyeket börtönzött be. A politikai pluralitás hiánya, párosulva a korrupcióval, kihívást jelent az EU-csatlakozási tárgyalásokon, amelyek 2022-ben kezdődtek meg. Idén először a külföldön élő albánok is szavazhatnak.

Lengyelország: a májusi 18-ai elnökválasztás a Tusk-kormány próbája is lesz

Az elnökválasztás egyben ítéletet mond a 2023 decembere óta hatalmon lévő Donald Tusk vezette baloldali-jobbközép kormány munkájáról is. A megmérettetés várhatóan a kormányt képviselő Rafał Trzaskowski, Varsó polgármestere és a Polgári Platform (PO) politikusa, valamint Karol Nawrocki történész, a Jog és Igazságosság (PiS) ellenzéki párt jelöltje között dől el. Bár a verseny szoros, a közvélemény-kutatások szerint nagyobb eséllyel Trzaskowski kerülhet ki győztesen. A jelenlegi elnök, Andrzej Duda, aki a Polgári Platform visszatérése előtt nyolc évig töltötte be a posztot, elnöksége során gyakran élt vétójogával a kormány döntéseinek blokkolására.

Moldova: júliusig parlamenti választásokon erősíthetik meg az Európa-barát irányt

A volt szovjet tagköztársaságban július 11-ig tartanak parlamenti választásokat. A 2024 őszén rendezett népszavazáson az Európai Unióhoz való csatlakozást az igenek szűk, 50,35 százalékos többsége támogatta, amit jelentősen befolyásolt a diaszpóra szavazata. A tavalyi évben ismét újraválasztották Maia Sandu Európa-párti elnököt. Az idei parlamenti választások tétje az, hogy az elnök Tett és Szolidaritás Pártja (PAS) képes-e megőrizni hatalmát. Sandu számára ezek a választások „végső csatát” jelentenek Moldova EU-csatlakozásáért egy olyan országban, ahol az oroszbarát politikai erők továbbra is jelentős befolyással bírnak.

Norvégia: szeptemberben eléri-e az EU jobbra tolódása Norvégiát?

Szeptember 8-án Norvégiában parlamenti választásokat tartanak, és leválthatják a jelenlegi miniszterelnököt, Jonas Gahr Støret, a baloldali Munkáspárt vezetőjét. Az európai trendekhez hasonlóan a legfrissebb közvélemény-kutatások Norvégiában is a jobboldali pártok térnyerését jelzik. Várhatóan az erősen jobboldali Haladás Párt kerül az élre, megduplázva a 2021-es választásokon szerzett 10 százalékos szavazatarányukat. Szorosan mögöttük lehet majd a középjobboldali Konzervatív Párt, amelynek vezetője a volt miniszterelnök, Erna Solberg.

Olaszország: a szeptemberi helyi választás a kormányról is szól majd

Giorgia Meloni olasz miniszterelnökre jövő szeptemberben fontos választási próba vár, ugyanis hat régióban tartanak regionális választást: Pugliában, Campaniában, Le Marche-ban, Toszkánában, Valle d'Aosta-ban és Venetóban. Ezek a választások pillanatképet fognak adni az olasz közvéleményről az olasz mércével  viszonylag stabil Meloni-kormányról.

Csehország: októberben Európa-ellenes tengely jöhet Közép-Európában

Csehországban 2025 októberében lesznek a parlamenti választások. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a populista Andrej Babiš vezette ANO (amely az Európai Parlamentben a Patrióta pártcsalád tagja) a szavazatok 34,5 százalékát szerezné meg, jóval megelőzve a Polgári Demokrata Pártot (ODS). Babiš, a milliárdos volt miniszterelnök, akit „cseh Trumpnak” is neveznek, elit- és migránsellenes, ellenzi a szorosabb európai uniós integrációt is, és toleráns Oroszországgal szemben. Babiš győzelme egy szélsőjobb tengelyt erősítene Közép-Európában, a magyar Orbán Viktorral és a szlovák Robert Ficóval.

Grúzia: októberben helyi választásokon mondhatnak véleményt az oroszbarát kormányról

A helyi választásokat egy évvel a vitatott parlamenti választások után tartják, amelyet az oroszbarát Grúz Álom párt nyert, annak ellenére, hogy 2008 óta az ország 20 százalékát orosz csapatok ellenőrzik. Az ország az Oroszország és a Nyugat közötti befolyási harc színhelye. December 14-én véget ért Salome Zurabisvili Európa-párti elnök hivatali ideje, akit a korábbi oroszbarát labdarúgó, Miheil Kavelasvili váltott, de ez nem közvetlen választás eredménye, az új elnököt a Grúz Álom többségű parlament jelölte ki.

Írország: novemberben véget ér a népszerű elnök maximális két ciklusa

Hivatalos dátum még nincs kitűzve, de az írek legkésőbb november 27-éig az urnákhoz járulnak, hogy új elnököt válasszanak, ezzel véget ér a népszerű Michael D. Higgins 14 éves hivatali ideje, mivel kitöltötte a maximális két ciklusát. Noha szerepe nagyrészt ceremoniális, az elnöknek jelentős alkotmányos felelőssége van. Bár hivatalosan egyetlen jelölt sem nevezett be az elnökválasztási versenybe, a potenciális nevek között van Mairead McGuinness volt európai biztos és Frances Fitzgerald volt EP-képviselő – mindketten a Fine Gael jobbközép pártból.