9p

Európa számos országában választásokat tartanak 2025-ben, és számos helyen a nyugatos erők szélsőjobb, gyakran oroszbarát erőkkel csapnak össze.

A jobboldali fordulat erősödésével számos országban a szélsőjobboldali és konzervatív pártok újra előtérbe kerülnek, kihasználva a bevándorlással, gazdasági egyenlőtlenségekkel és nemzeti identitással kapcsolatos aggodalmakat. Ezek a választások meghatározzák a hagyományos centrista koalíciók és az újonnan megjelenő populista erők közötti hatalmi egyensúlyt, befolyásolva a klímaváltozás, az EU-integráció és a globális biztonság kérdéseiben hozandó döntéseket. Az eredmények újraértelmezhetik a szövetségeket, átalakíthatják a hazai és EU-szintű politikát, és próbára tehetik a demokratikus intézmények ellenálló képességét Európa-szerte. Időrendben — foglalja össze az Euronews. Az idei választásokhoz kapcsolódó korábbi híreinket is belefűztük összeállításunkba.

Az Ukrajnához való viszony is átalakulhat, néhány kulcsfontosságú választás eredményeként. A képen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtóértekezletet tart a kijevi elnöki hivatalban 2024. szeptember 20-án
Az Ukrajnához való viszony is átalakulhat, néhány kulcsfontosságú választás eredményeként. A képen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtóértekezletet tart a kijevi elnöki hivatalban 2024. szeptember 20-án
Fotó: MTI/AP

Januárban a horvátokon a világ szeme

A horvátok január 12-én, a második fordulóban dönthetnek köztársasági elnökük személyéről, ahol a jelenlegi államfő, Zoran Milanović számít az esélyesnek. Bár függetlenként indul, az SDP vezette koalíció támogatja. Milanović elutasítja a horvát katonák részvételét az ukrán katonák kiképzésében és a kormány Ukrajnának nyújtott támogatását. A közvélemény-kutatások szerint 37,4 százalékon áll, jócskán megelőzve Dragan Primoracot, a HDZ által támogatott jelöltet, aki 20,8 százalékkal követi őt. Primorac kampányának középpontjában Horvátország nyugati szövetségeseivel való kapcsolatok megerősítése áll.

Fehéroroszország: január 26-án Lukasenka marad az egyeduralkodó elnök

Alekszandr Lukasenko 1994 óta tartja kezében a hatalmat, és ellenzéke teljes felszámolása után most is elindul a közelgő, aligha szabadnak nevezhető elnökválasztáson. A legutóbbi, 2020-as voksolást széles körben elterjedt választási csalás, az ellenzéki aktivisták brutális elnyomása és a vitatott eredmények elleni tüntetések kegyetlen leverése kísérte. Akkor Lukasenko a szavazatok 80 százalékával hirdette ki győzelmét. A Viasna emberi jogi szervezet jelentése szerint azóta több mint 50 ezer embert tartóztattak le politikai okokból. Lukasenko már jelezte: kész teljesen leállítani az internetet, ha a 2020-ashoz hasonló tiltakozások robbannának ki.

Koszovó: februárban kiderül, megtartja-e többségét a kormánypárt

Koszovóban február 9-én tartják a parlamenti választásokat, ahol Albin Kurti miniszterelnök pártja, az Önrendelkezési Mozgalom (Vetëvendosje) ismét esélyes a győzelemre. A párt 2021-es elsöprő sikere óta az ellenzék nem tudott olyan vezetőt felmutatni, aki érdemben versenyre kelhetne Kürtivel. A választás legnagyobb kérdése, hogy sikerül-e megszerezniük a parlamenti többséget, vagy koalícióra kényszerülnek más pártokkal. A szerb etnikai párt, a Srpska Lista, a választási bizottság korábbi elutasítása ellenére, egy fellebbviteli bírósági döntésnek köszönhetően végül mégis elindulhat a választásokon.

Németország: új koalíció alakulhat

Február 23-án parlamenti választásokat tartanak, miután a Olaf Scholz kormánya decemberben megbukott, és előrehozott választásokat írtak ki. A helyzettel alábbi cikkünkben foglalkozunk:

Egyesült Királyság: május 1-én kiderül, hogy a Munkáspárt tavalyi győzelme tartós-e

Május 1-jén tartják az Egyesült Királyságban az első, helyi választásokat a tavaly júliusi parlamenti választások óta, amikor a Munkáspárt visszatért a hatalomba, és Keir Starmer lett a miniszterelnök. A szavazás kulcsfontosságú próbatétel lesz a Munkáspárt számára, és felfedi, hogy tavalyi győzelmük a párt tartós támogatásának kezdete lesz-e. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a Munkáspárt és a Konzervatívok jelenleg csak a 20 százalékos tartományban vannak – ami mindkét párt történelmileg egyik legalacsonyabb támogatottsága –,  és a Reform UK, Nigel Farage populista pártja pedig mindössze öt ponttal van tőlük lemaradva.

Románia: májusban megismétlik a megsemmisített elnökválasztást

Romániában május 4-én, szükség esetén egy május 18-ai második fordulóval, megismétlik az elnökválasztást, miután az Alkotmánybíróság érvénytelenítette a szavazás első fordulóját „külföldi beavatkozásra” hivatkozva. A döntés akkor született, amikor már zajlott a második forduló, amelybe Elena Lasconi, a centrista, EU-párti jelölt, valamint Călin Georgescu, a szélsőjobboldali, NATO-ellenes és oroszbarát politikus jutott be. Georgescu korábban kevéssé volt ismert a közvélemény előtt, ám hirtelen megnövekedett népszerűsége, különösen a TikTokon, komoly aggodalmakat keltett. Az Európai Bizottság vizsgálta a platform szerepét, és kiderült, hogy a választások előtti kormánykoalíció tagja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is segítette Georgescu népszerűsítését a közösségi médiában.

Az új elnökválasztást várhatóan 2025 első felében tartják, bár pontos időpontot még nem jelöltek ki. A megismételt voksolásnak komoly geopolitikai tétje van, különösen, ha egy oroszbarát, NATO-ellenes jelölt eséllyel indul a győzelemért.

Albánia: a május 11-ei választás véget vethet a szocialisták uralmának

Bajram Begaj elnök 2025. május 11-re tűzte ki a parlamenti választásokat. Edi Rama miniszterelnök Szocialista Pártja és az ellenzéki Demokrata Párt nagy tétre játszik ezen a választáson: eljöhet a Szocialista Párt három egymást követő kormányzási ciklusának vége. Az ország több éve súlyos politikai válságban van, a politikai vita erősen polarizált a demokraták és a szocialisták, azaz a kommunista utódpárt között. Az ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy politikai okokból ellenzéki személyeket börtönzött be. A politikai pluralitás hiánya, párosulva a korrupcióval, kihívást jelent az EU-csatlakozási tárgyalásokon, amelyek 2022-ben kezdődtek meg. Idén először a külföldön élő albánok is szavazhatnak.

Lengyelország: a májusi 18-ai elnökválasztás a Tusk-kormány próbája is lesz

Az elnökválasztás egyben ítéletet mond a 2023 decembere óta hatalmon lévő Donald Tusk vezette baloldali-jobbközép kormány munkájáról is. A megmérettetés várhatóan a kormányt képviselő Rafał Trzaskowski, Varsó polgármestere és a Polgári Platform (PO) politikusa, valamint Karol Nawrocki történész, a Jog és Igazságosság (PiS) ellenzéki párt jelöltje között dől el. Bár a verseny szoros, a közvélemény-kutatások szerint nagyobb eséllyel Trzaskowski kerülhet ki győztesen. A jelenlegi elnök, Andrzej Duda, aki a Polgári Platform visszatérése előtt nyolc évig töltötte be a posztot, elnöksége során gyakran élt vétójogával a kormány döntéseinek blokkolására.

Moldova: júliusig parlamenti választásokon erősíthetik meg az Európa-barát irányt

A volt szovjet tagköztársaságban július 11-ig tartanak parlamenti választásokat. A 2024 őszén rendezett népszavazáson az Európai Unióhoz való csatlakozást az igenek szűk, 50,35 százalékos többsége támogatta, amit jelentősen befolyásolt a diaszpóra szavazata. A tavalyi évben ismét újraválasztották Maia Sandu Európa-párti elnököt. Az idei parlamenti választások tétje az, hogy az elnök Tett és Szolidaritás Pártja (PAS) képes-e megőrizni hatalmát. Sandu számára ezek a választások „végső csatát” jelentenek Moldova EU-csatlakozásáért egy olyan országban, ahol az oroszbarát politikai erők továbbra is jelentős befolyással bírnak.

Norvégia: szeptemberben eléri-e az EU jobbra tolódása Norvégiát?

Szeptember 8-án Norvégiában parlamenti választásokat tartanak, és leválthatják a jelenlegi miniszterelnököt, Jonas Gahr Støret, a baloldali Munkáspárt vezetőjét. Az európai trendekhez hasonlóan a legfrissebb közvélemény-kutatások Norvégiában is a jobboldali pártok térnyerését jelzik. Várhatóan az erősen jobboldali Haladás Párt kerül az élre, megduplázva a 2021-es választásokon szerzett 10 százalékos szavazatarányukat. Szorosan mögöttük lehet majd a középjobboldali Konzervatív Párt, amelynek vezetője a volt miniszterelnök, Erna Solberg.

Olaszország: a szeptemberi helyi választás a kormányról is szól majd

Giorgia Meloni olasz miniszterelnökre jövő szeptemberben fontos választási próba vár, ugyanis hat régióban tartanak regionális választást: Pugliában, Campaniában, Le Marche-ban, Toszkánában, Valle d'Aosta-ban és Venetóban. Ezek a választások pillanatképet fognak adni az olasz közvéleményről az olasz mércével  viszonylag stabil Meloni-kormányról.

Csehország: októberben Európa-ellenes tengely jöhet Közép-Európában

Csehországban 2025 októberében lesznek a parlamenti választások. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a populista Andrej Babiš vezette ANO (amely az Európai Parlamentben a Patrióta pártcsalád tagja) a szavazatok 34,5 százalékát szerezné meg, jóval megelőzve a Polgári Demokrata Pártot (ODS). Babiš, a milliárdos volt miniszterelnök, akit „cseh Trumpnak” is neveznek, elit- és migránsellenes, ellenzi a szorosabb európai uniós integrációt is, és toleráns Oroszországgal szemben. Babiš győzelme egy szélsőjobb tengelyt erősítene Közép-Európában, a magyar Orbán Viktorral és a szlovák Robert Ficóval.

Grúzia: októberben helyi választásokon mondhatnak véleményt az oroszbarát kormányról

A helyi választásokat egy évvel a vitatott parlamenti választások után tartják, amelyet az oroszbarát Grúz Álom párt nyert, annak ellenére, hogy 2008 óta az ország 20 százalékát orosz csapatok ellenőrzik. Az ország az Oroszország és a Nyugat közötti befolyási harc színhelye. December 14-én véget ért Salome Zurabisvili Európa-párti elnök hivatali ideje, akit a korábbi oroszbarát labdarúgó, Miheil Kavelasvili váltott, de ez nem közvetlen választás eredménye, az új elnököt a Grúz Álom többségű parlament jelölte ki.

Írország: novemberben véget ér a népszerű elnök maximális két ciklusa

Hivatalos dátum még nincs kitűzve, de az írek legkésőbb november 27-éig az urnákhoz járulnak, hogy új elnököt válasszanak, ezzel véget ér a népszerű Michael D. Higgins 14 éves hivatali ideje, mivel kitöltötte a maximális két ciklusát. Noha szerepe nagyrészt ceremoniális, az elnöknek jelentős alkotmányos felelőssége van. Bár hivatalosan egyetlen jelölt sem nevezett be az elnökválasztási versenybe, a potenciális nevek között van Mairead McGuinness volt európai biztos és Frances Fitzgerald volt EP-képviselő – mindketten a Fine Gael jobbközép pártból.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Súlyos döntést hoztak Washingtonban – ez nagyon sok embernek fájni fog a világon
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 19:31
Az amerikai képviselőház éles politikai viták után péntek hajnalban elfogadta a külföldi segélyprogramok és médiatámogatások összesen 9 milliárd dolláros csökkentéséről szóló törvényt.
Nemzetközi Telefonált Zelenszkij – újabb francia szupergépeket kaphat Ukrajna
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 17:31
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közösségi oldalain nyilvánosságra hozta, hogy pénteken telefonon beszélt Emmanuel Macron francia elnökkel.  
Nemzetközi Megint lecsaptak az orosz drónok Ukrajnában
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 17:07
Az orosz hadsereg dróntámadást hajtott végre péntek reggel, az éjszakai csapás után a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megyében lévő Kamjanszke járás ellen, egy férfi és egy nő életét vesztette, 11 ember pedig megsérült – közölte Szerhij Liszak, a régió kormányzója a Telegramon.
Nemzetközi Ki nem találná, melyik európai országban a legzsúfoltabbak a börtönök
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 15:31
Továbbra is növekvő túlzsúfoltság jellemzi az európai börtönöket, ami a tagországok egyharmadában komoly kihívást jelent – közölte az Európa Tanács pénteken.
Nemzetközi Illegális bevándorlás: szigorít az EU a schengeni határokon
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 14:46
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta a schengeni külső határellenőrzés szigorítását és felgyorsítását lehetővé tevő úgynevezett digitális regisztrációs határigazgatási rendszer (EES) fokozatos elindítását hat hónapon belül – közölte az uniós tanács pénteken.
Nemzetközi Belgium is bekeményít a bevándorlókkal szemben
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 13:31
A belga szövetségi parlament csütörtök éjszaka elfogadta a családegyesítési szabályokat szigorító migrációs jogszabályt is, amelyet Anneleen Van Bossuyt menekültügyi és migrációs miniszter terjesztett elő.
Nemzetközi Izrael több helyen a földig rombolja, ami Gázából megmaradt
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 12:13
Izrael több ezer épületet rombolt le Gázában, mióta márciusban kilépett a Hamásszal kötött tűzszünetből, és az elmúlt hetekben egész városokat és külvárosokat – amelyek egykor több tízezer embernek adtak otthont – rombolt le.
Nemzetközi Megvan az oroszokkal szembeni 18. uniós szankciós csomag – az Orbán-kormány sem vétózott
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 10:40
Az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerint ez az eddigi egyik legszigorúbb retorzió.
Nemzetközi 16 éves választási korhatár: kitaposott utat követnének a britek – kedvet kaphat a Fidesz is?
Kormos Olga | 2025. július 18. 10:12
A brit kormány 16 évre csökkentené a választási korhatárt. Európában ez lenne a hatodik ország, ahol a fiatal szavazóknak nagyobb jogosítványt adnának. 
Nemzetközi Nagyon kiakadt az Orbán-kormányra a lengyel külügyminiszter
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 07:05
Radoslaw Sikorski szerint Magyarország barátságtalan cselekedet hajtott végre.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG