A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) pénteken külső beavatkozás veszélyére figyelmeztetett a várakozások szerint február 23-án tartandó előrehozott választásokra tekintettel.
„Olyan cselekményekkel kell számolni, mint a félretájékoztatás, a lejáratás, a kibertámadások, kémkedés és a szabotázs”
- hívta fel a figyelmet a hivatal honlapján közzétett novemberi jelentésében.
A hatóság szerint mindezen cselekmények célja titokban befolyásolni a döntéshozókat és tisztségviselőket, valamint a szabad véleményalkotást, másrészt megingatni a lakosság bizalmát az ország intézményeinek stabilitásában és feddhetetlenségében. A BfV különösen Oroszország ilyen jellegű próbálkozásaira figyelmeztetett.
A német alkotmányvédelmi hivatal közölte azt is, hogy szoros együttműködésben más tartományi és szövetségi szervekkel, valamint nemzetközi partnerekkel felkészültek az ilyen eshetőségekre és egy illetékes munkacsoportot rendeztek be.
A BfV jelentése kitér arra is, hogy tekintettel az ukrajnai háborúra, Oroszországnak fűződik a legnagyobb érdeke a választások saját igényei szerinti befolyásolásához.
A dokumentum szerint Oroszország 2023 óta kiterjesztette az oroszbarát és Nyugat-ellenes narratívák terjesztését és saját maga is „információs háborúról” beszél. Mindennek célja
„a német társadalomban megosztottságot, vagy bizonytalanságot teremteni, illetve azt elmélyíteni, csökkenteni Ukrajna támogatásának hajlandóságát és befolyással bírni a politikai döntésekre”.
A BfV abból indul ki, hogy kibertámadásokat használhatnak befolyásolásra, a mesterséges intelligenciát pedig hamis információk terjesztésére alkalmazhatják. „Az úgynevezett deepfake videók, vagy hangfelvételek, amelyek félrevezetően valósnak hatnak, megtéveszthetik a választókat” – tette hozzá.
Illegális befolyásolási kísérletek lehetnek bilaterális párbeszédvonalakon, valamint agytrösztökön keresztül is, de a gazdasági és tudományos együttműködés vonalán is – figyelmeztetett a BfV.
Olaf Scholz hárompárti koalíciós kormánya november elején omlott össze. A kancellár a tervek szerint december 16-án fog bizalmi szavazást kezdeményezni a német szövetségi parlament alsóházában (Bundestag). Amennyiben nem kap többséget, a kabinet a február 23-i dátumra tesz javaslatot Frank-Walter Steinmeier államfőnek az előrehozott választások kiírására.
(MTI)
Az Oroszországba irányuló befektetések beáramlása 2024-ben 3,3 milliárd dollárra zsugorodott a két évvel korábbi több mint 15 milliárd dollárról. 
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
Hold Alapkezelő: Aki tud hosszú távon gondolkodni, tartson több részvényt vagy részvényalapot
