A „szabadságváros” egy olyan hely, ahol a vállalati szabályozás minimális lenne. A tárgyalások még korai szakaszban járnak, de az elképzelést komolyan vette Trump dániai nagykövetjelöltje, Ken Howery, akit a Kongresszus várhatóan a következő hónapokban erősít meg, s aki majd a Grönland-megszerzési tárgyalásokat vezeti – mondta három, az ügyet ismerő forrás a Reutersnek, akik névtelenséget kértek, mivel bizalmas beszélgetésekről számoltak be.
Fotó: X/ @RealDenUSA
Howery korábban Peter Thiel techmilliárdossal alapított kockázatitőke-céget – Thiel az egyik legismertebb támogatója az ilyen alacsony kormányzati szabályozású városoknak. Howery emellett régóta közeli barátja Elon Musknak, aki Trump egyik főtanácsadója.
Az egyik forrás szerint a Grönlanddal kapcsolatos elképzelés olyan technológiai központot foglalna magában, ahol mesterséges intelligencia, önvezető járművek, űrindítások, mikro nukleáris reaktorok és nagysebességű vasút is helyet kapna.
A megbeszélések egy hosszú ideje formálódó Szilícium-völgyi törekvést tükröznek, amely világszerte – így az Egyesült Államokban is – alacsony szabályozású városok létrehozására irányul. Trump 2023-as kampányvideójában maga is ígéretet tett ilyen városok alapítására. A kezdeményezés különféle elnevezések alatt fut – mint például „startupvárosok” vagy „chartavárosok” –, de közös céljuk, hogy az innovációt átfogó szabályozási kedvezmények révén ösztönözzék.
A szabadságváros-mozgalom mögött a vadnyugati határterületek meghódítása iránti nosztalgia húzódik meg, amely a 19. századi nyugati terjeszkedés eszméjéből táplálkozik. „A Grönland felé való terjeszkedés lehet a sors által elrendelt új cél hajnala” – mondta Shervin Pishevar techbefektető, utalva arra a 19. századi filozófiára, amely szerint Amerika egy kivételes nemzet, isteni küldetéssel a terjeszkedésre.
Az atomerőmű-projekttel kapcsolatos egyes tranzakciók mentesültek az oroszokkal szembeni amerikai szankciók alól. 
