7p

A Wikileaks-alapító, akinek portálja lerántotta a leplet az iraki és az afganisztáni háborúban elkövetett amerikai bűntettekről, az Európára kiterjedő amerikai kémtevékenységről és a budapesti lehallgatóközpontról, hétfőn elhagyta börtönét. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor a héten teljesen visszanyerheti szabadságát egy vádalku keretében. Mi áll a váratlan fordulat hátterében? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.  

„Pontosan meg tudom mondani Önöknek, hogy mit csinál most Julian. Londonban most hajnali három óra van. Julian a cellájában fekszik, valószínűleg ébren, és próbál elaludni. Napi 22 órát tölt ott, minden nap” – így jellemezte Stella Assange tavaly májusban férjét, aki 2019 óta raboskodott a legszigorúbb besorolású Belmarsh börtönben Délkelet-Londonban, titkos dokumentumok nyilvánosságra hozása miatt.

„Julian cellája körülbelül háromszor két méter. Néhány könyvét arra használja, hogy gátat szabjon a hideg téli éjjeleken az ablakon beáramló, kellemetlen huzatnak. A falakon képek vannak. Képek a gyerekekről, rólunk, együtt” – folytatta a feleség. – „1502 napja van a cellában. Nem látja, hogy mikor lesz ennek vége, nem tudja, hogy hány nap telik még el szabadon bocsátásáig.”

Váratlan fordulat

Sokáig úgy tűnt, hogy a Wikileaks-alapító ügye holtpontra jutott – a brit hatóságok ugyan nem adták ki az Egyesült Államoknak, de szabadulására sem látszott sok remény. A börtönben fizikai és mentális állapota egyre romlott –  néhány éve egy brit bíró arra hivatkozva utasította el kiadatását, hogy depressziója miatt fennáll az öngyilkosság veszélye.

Ilyen előzmények után bombaként robbant a hír keddre virradó éjjel, hogy eljött a szabadulás napja.

Julian Assange beszáll egy repülőgépbe a londoni Stansted repülőtéren 2024. június 24-én
Julian Assange beszáll egy repülőgépbe a londoni Stansted repülőtéren 2024. június 24-én
Fotó: EPA/Wikileaks

A Wikileaks-alapító egy váratlan vádalku keretében hétfőn kiszabadult a londoni börtönből, az esti órákban beszállt egy magán-repülőgépbe a londoni Stansted reptéren, és elhagyta Nagy-Britanniát. A tényfeltáró portál által közzétett videón Assange egészségesen néz ki, inget és farmert visel, ősz haja pedig rövidre van vágva.  

Szabadulás vádalkuval

A Wikileaks-alapító azóta már megérkezett Bangkokba, ahol megtankolták a repülőgépet. Innen folytatja az útját az Isten háta mögötti, a Csendes-óceán nyugati felén fekvő Észak-Mariana-szigetek fővárosába, Saipanba. Ez az Egyesült Államok egy társult állama, amelyet az amerikai hadsereg még a II. világháborúban foglalt el Japántól. 

Assange egy amerikai bíróság előtt jelenik majd meg itt, közép-európai idő szerint kedd késő éjjel. Felesége szerint vádalku keretében egy vádpontban (titkos nemzetbiztonsági információk jogtalan megszerzése és terjesztése) bűnösnek vallja majd magát, ugyanakkor kegyelmet fog kérni.

Az előzetes információk alapján a bíróság öt évre ítéli majd, de ejti a többi vádpontot és a kiadatási kérelmet, valamint beszámítja a londoni börtönben letöltött öt év vizsgálati fogságot. Így Assange-nak nem kell ismét börtönbe vonulnia, hanem szabad ember lesz: visszatérhet hazájába, Ausztráliába, ahol felesége mellett két gyermeke is várja.

„Ami fontos, hogy az alku keretében beszámítják a börtönben eltöltött időt – ha aláírja, szabadon távozhat. Szabad ember lesz, amint egy bíró véglegesíti mindezt, és ez holnap meg fog történni” – mondta felesége a BBC-nek.

„Nagyon boldog vagyok. Őszintén szólva hihetetlen, ami történik. Mintha nem is a valóság lenne.”  

Beszélt arról is, hogy a London-Ausztrália út mintegy félmillió dollárba kerül, amely fedezésére adománygyűjtő kampányt fognak indítani.

A Sidney-ben tartózkodó Stella Assange beszél a londoni reptéren lévő férjével 2024. június 24-én
A Sidney-ben tartózkodó Stella Assange beszél a londoni reptéren lévő férjével 2024. június 24-én
Fotó: X/Stella Assange

Mindez azt jelenti, hogy a WikiLeaks-alapító mintegy 12 év után nyeri vissza szabadságát. Londoni börtönévei előtt ugyanis gyakorlatilag Ecuador londoni nagykövetségén „raboskodott” – ott kért és kapott menedéket 2012-ben, majd ott élt csaknem hét évig. 

Ennek előzménye az volt, hogy 2010-ben Svédország letartóztatási parancsot adott ki ellene szexuális erőszak gyanújával. A WikiLeaks-vezér tagadta a vádat, szerinte lépre csalták, és politikai okokból üldözik. A vád sosem bizonyosodott be, a svéd hatóságok 2019-ben megszüntették a nyomozást.

Miért fontos a Wikileaks?

De ki Assange, mi volt a „bűne”, mi szól mellette, mit tett az általa alapított WikiLeaks és miért állt be váratlan fordulat az ügyében?

1971-ben született Ausztráliában, és ott is nőtt fel. Szerkesztő, kiadó, aktivista, 2006-ban alapította meg a WikiLeakst. A portál több százezer titkos amerikai diplomáciai dokumentumot szerzett meg és hozott nyilvánosságra az iraki és az afganisztáni háborúról a vele együttműködő, befolyásos lapok – többek között a brit Guardian, a német Spiegel és az amerikai New York Times – segítségével.

Az Egyesült Államok összesen 18 vádpontot fogalmazott meg ellene – 17-et kémkedés, titkos dokumentumok nyilvánosságra hozatala miatt –, amiért akár 175 év börtönt is kaphatott volna a tengerentúlon.

Kritikusai azt állítják, hogy titkos adatok tömeges „ellopásával” és szerkesztetlen közzétételével bűncselekményt követett el, és veszélyeztette az ügynökök életét. Az amerikai igazságügyi minisztérium szerint veszélybe sodort olyan emberi jogi és ellenzéki aktivistákat, valamint újságírókat is, akik elnyomó rezsimekről és terrorszervezetekről gyűjtöttek adatokat.

Pártolói viszont azt mondják, hogy tevékenységével a sajtószabadságot és a demokráciát szolgálta, hiszen az iraki és afganisztáni háború valós pusztításáról, az emberi és civil jogok hatalom általi súlyos megsértéséről rántotta le a leplet.

Szerintük üldözése veszélyt jelent a sajtószabadságra.

A WikiLeaks által tudunk például a 2007. július 12-i bagdadi légicsapásról, amelyben az amerikai hadsereg két helikoptere civilekre, köztük újságírókra nyitott tüzet, többüket megölve.

A tényfeltáró portál által szereztünk tudomást az Egyesült Államok és szövetségesei által indított iraki és afganisztáni háborúban elkövetett bűnökről, vagy éppen az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség Európára és a gyanú szerint civilekre is kiterjedő kémtevékenységéről, például a budapesti lehallgatóközpontról is. És a sort hosszan lehetne folytatni.

Julian Assange útban Bangkok felé egy repülő fedélzetén, 2024. június 25.
Julian Assange útban Bangkok felé egy repülő fedélzetén, 2024. június 25.
Fotó: X/Wikileaks

Miért pont most? 

De hogyan és miért épp most született meg a vádalku? Idén februárban az ausztrál parlament elfogadott egy indítványt, amelyben arra kérte az amerikai és a brit kormányt, hogy engedje hazatérni őt. Áprilisban Joe Biden amerikai elnök jelezte, hogy fontolgatja Ausztrália az Assange elleni vádak ejtésére vonatkozó kérését. A jogi eljárás ellene ugyanis még Donald Trump elnöksége alatt indult meg.

A The Guardian szerint egyelőre nem világos, hogy miért épp most engedték szabadon.

Családja – például az édesanyja – kedden ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy „a csendes diplomáciának” köszönhetően értek véget a megpróbáltatásai. Édesapja pedig köszöntetet mondott Anthony Albanese ausztrál miniszterelnöknek.      

Assange szabadon bocsátásának híre után Anthony Albanese azt mondta, hogy semmi haszna nem lenne a további fogvatartásának, és az ügy már túl régen húzódott. "Azt akarjuk, hogy hozzák haza Ausztráliába” – fogalmazott a Washington Post szerint.

A hír, ahogy az várható volt, megosztotta a közvéleményt. Mike Pence republikánus politikus, egykori amerikai alelnök az igazságszolgáltatás kudarcának nevezte a döntést, amely szerinte meggyalázza azt a szolgálatot és áldozatot, amelyet az amerikai hadsereg katonái és családjai teljesítettek, illetve hoztak munkájukkal.

Michael Moore amerikai filmrendező viszont egy boldog napról beszélt. Szerinte a „világ jó emberei” soha nem fogják elfelejteni azt az áldozatot, amit Assange hozott. Bár szerinte elvett 14 évet az életéből „a háborús bűnösök” kormánya, mégsem tudott ártani neki.

Mint fogalmazott: „vegyünk példát a bátorságáról, amely szükséges az agresszió legsötétebb éveiben, akkor, amikor az adófizetői pénzünkből finanszíroznak külföldi mészárlást."

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Vészjóslóan üzent Putyin a Krími híd miatt – fájdalmas válasz készül?
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 17:23
Az orosz elnök indulatosan reagált a támadásokra.
Nemzetközi Nyitják a pénzcsapot: rábólintottak a magyar kormány tervére Brüsszelben
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 15:30
Megkapta a zöld jelzést a magyar terv.
Nemzetközi Trump, Hszi és Putyin: kinek lehetett a legőszintébb a mosolya a történelmi csúcstalálkozó után?
Litván Dániel | 2026. november 19. 15:06
Itt a világ újrafelosztása? Trump, Putyin és Hszi csúcstalálkozója történelmi esemény volt, de nem biztos, hogy átírja a történelmet. Gyorsértékelés a csütörtöki találkozóról.
Nemzetközi Dánia jóváhagyta az amerikai katonai jelenlét bővítését Grönlandon
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 12:52
Egyhangúlag jóváhagyta a dán parlament csütörtökön az Egyesült Államokkal és Grönlanddal kötött biztonsági megállapodást, amely lehetővé teszi az amerikai katonai jelenlét jelentős bővítését a sarkvidéki szigeten.
Nemzetközi Hekkerek bénították meg az Európai Bizottság több informatikai rendszerét
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 11:03
Jelentős kibertámadás érte az Európai Bizottság informatikai rendszereit, amelynek következtében több belső szolgáltatás is elérhetetlenné vált, és személyes adatok is veszélybe kerülhettek. A Politico csütörtöki beszámolója szerint a fennakadások már több mint tíz napja tartanak, a támadás nagy részét azonban sikerült megfékezni. Az okozott károk pontos mértéke és az esetleges adatszivárgás egyelőre nem ismert.
Nemzetközi Tartósan átalakíthatja a világ energiapiacát a Hormuzi-szoros blokádja
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 08:58
Alapjaiban változtathatja meg a globális energiapiac működését a Hormuzi-szoros blokádja és a közel-keleti konfliktus okozta ellátási válság. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön közzétett World Energy Outlook 2026 jelentése szerint a kormányok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az energiabiztonságra, az alternatív beszerzési útvonalakra és a hazai energiaforrásokra. A válság hosszabb távon felgyorsíthatja a megújuló energiaforrások és az atomenergia térnyerését is.
Nemzetközi Harmadjára éri csapás az oroszok kiemelt fontosságú hídját
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 06:44
Újabb ukrán támadás érte csütörtökre virradó éjjel a Krími hidat, amelyen ismét leállították a közlekedést. Szergej Akszjonov, az Oroszország által elcsatolt Krím félsziget vezetője közölte, hogy a hatóságok megkezdték a károk felmérését. Az orosz közlekedési minisztérium tájékoztatása szerint a dróntámadás miatt a vasúti forgalmat ideiglenesen felfüggesztették, személyi sérülés nem történt.
Nemzetközi Velős, de rövid találkozója lesz Trumpnak és Putyinnak csütörtökön
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 19:16
Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök a Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozójának csütörtöki plenáris ülését követően kétoldalú találkozót tart – jelentette be Jurij Usakov, az orosz elnök külügyi tanácsadója szerdán újságíróknak Sencsenben.
Nemzetközi Továbbra is sereghajtók vagyunk az EU egyenjogúsági listáján
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 17:29
Franciaország első alkalommal került az élre a nemek közötti egyenlőség európai uniós rangsorában, Magyarország ugyanakkor Ciprussal és Csehországgal együtt a legalacsonyabb pontszámot elérő tagállamok között szerepel – derült ki a nemek közötti egyenlőség európai intézetének (EIGE) friss jelentéséből.
Nemzetközi Egyetemisták, figyelem! Megnyílt az Erasmus+ 2027-es pályázata
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 16:25
Több mint 5,3 milliárd eurós keretösszeggel közzétette szerdán az oktatás, a képzés és a sport területét érintő Erasmus+ 2027-es pályázati felhívását az Európai Bizottság.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG