Az ismétlődő szlovákiai medvetámadások - joggal - felkeltették a hazai közvélemény érdeklődését, és félelmét. Hazánk északi szomszédjánál azonban a medvekérdés forró politikai témává is vált. A kérdést inkább a keményvonalas politikusok tartották napirenden, hogy a választásokon szavazatokra fordítható előnyt kovácsoljanak belőle. A nemzetközi sajtó is foglalkozott az átpolitizált szlovákiai medve-problémával.

Már a tavalyi választásokon is feltűntek a vérmedvék

Medvék rázták meg a választási kampányidőszakot tavaly Szlovákiában, támadásaik felkerültek a szlovákiai címlapokra, és a politikusok nem tudtak egyetérteni abban, hogy a kérdés mennyiben életbevágó - írta a Deutsche Welle tavaly júniusban. Tovább rontotta a helyzetet, hogy a liberális-konzervatív koalíció nem váltotta be kampányígéreteit és csalódottság uralkodott az országban. Szlovákiát jelenleg is súlyos politikai és társadalmi problémák sújtják. Az ukrajnai háború nyugat- és oroszbarát táborokra osztotta a közvéleményt, és az ország gazdaságilag is megosztott: az ország nyugati része viszonylag fejlett és gazdag, míg a keleti országrész szegény. Ám közvetlenül a kormányválságot követő tavaly szeptemberi parlamenti választások előtt úgy tűnt, hogy az országnak van egy ennél is nagyobb problémája: a medvék.

A tavalyi országos választásokat megelőző legutolsó halálos medvetámadás 2021 júniusában történt, amikor egy medve által megmarcangolt férfi holttestét találták meg Lúzsna (Liptovska Lúžna) faluban a Rózsahegyi járásban. Tavaly júliusban több ember elleni medvetámadást jelentettek Szlovákiában. Az egyik áldozat Kristian Sedler volt, a Besztercebánya városától északnyugatra fekvő Haj faluban akit tanyáján támadott meg a medve. Megsérült a karja és a lába, de édesanyja, Micaela megmentette, akinek sikerült elüldöznie az állatot egy vasvillával.

Védelmező vadászok a vérmedve-simogatók ellen

Egyetérthetünk a Deutsche Welle megállapításával: a medvéket bűnbakként kezdték el használni Szlovákia összes többi problémáját ezzel helyettesítve. Választási kampánytémává is váltak, és szinte minden politikus beszélt a medvékkel kapcsolatos kérdésekről a tavaly őszi országos választások előtt.

Bár a tavalyi támadások közel sem voltak nagyon súlyosak, a Robert Fico Smer pártja által vezetett akkori szlovákiai ellenzék kampánytémává változtatta a közvéleményt élénken foglalkoztató eseteket. Az ember kontra vadállat kérdésként állították be a témát. A fenyegetett átlagpolgárok védelmezőiként léptek fel, és a medvék kilövését - azaz a kisemberek életét megnyomorítók elpusztítását szorgalmazták -, a megengedő, a medvéket simogató liberálisokkal szemben.

„A medvék jogi védelme elvesztette a kontrollt, a politikusoknak pedig végre elő kéne venniük józan észüket és változtatniuk kellene a szabályokon" - követelte a Smer alelnöke Richard Takáč, akkor ellenzéki politikusként egy videóban.

„Mindenhol medvéket látnak a szlovákiai Tátra hegység környéki falvakban. A tátrai medve lett az új menekült, LMBTQ-ember és maga Soros György is" - írta a témárol akkor a hazai Jelen. (Az állatoknál maradva, filológiai érdekességként megjegyezhetjük, hogy a jeleň szarvast jelent szlovákul). Valószínűleg a medvekampány is szerepet játszott abban, hogy a kisemberek védelmezőinek szerepét felvevő akkori ellenzék, Fico vezetésével nyerni tudott a 2023. szeptemberi szlovákiai országos választásokon.

Idei elnökválasztás: a vadászok medvét lőttek

A medvetámadások témája visszatért a idei szlovák elnökválasztási kampányban is - sajnos részben joggal - mivel Szlovákiában idén március végéig kilenc medvetámadást regisztráltak, köztük egy halálos kimenetelűt is. A medvekérdés újabb átpolitizálásáról a nemzetközi sajtó is beszámolt, írt erről még a Le Monde is. Az elnökválasztás hónapjában, márciusban egy hím barnamedve tévedt Liptószentmiklósra és megsebesített öt embert, akik közül kettő kórházi ápolásra szorult. A helyzet azonban részben megfordult, mivel most a „vadászok" voltak kormányon. A liptói eset után a kampány véghajrájában készült is egy kormányzati kilövési törvényjavaslat, amely lehetővé tenné a városokba és falvakba tévedő medvék megölését a településeken és 500 méteres körzetükben. A törvénytervezetről az Infostart pozsonyi tudósítója részletesen is írt.

„Az eddigiek alapján tudható, hogy ez az év lesz a legveszélyesebb a szlovák történelemben a medvék miatt” – nyilatkozta Tomáš Taraba szlovák környezetvédelmi miniszter és miniszterelnök-helyettes a voksolás előtt a Financial Timesnak.

Azt is hozzá tette, hogy a medvetámadások száma a 2016-os egyről 12-re nőtt a tavalyi évben. Taraba, aki a 2023-as választásokon az ultranacionalista Szlovák Nemzeti Párt listáján indult, a törvénytervezet bejelentésekor kijelentette, hogy

a szlovák kormány „elutasítja egyes álkonzervatívok és liberálisok azon elméletét, hogy a medvéknek több joguk van az élethez, mint az embereknek.

„Rövid időn belül lehetőséget adunk az ellenzéknek, hogy megmutassák, hogy az állampolgárok, egészségük, életük, vagy a különféle felelőtlen civil szervezetek oldalán állnak-e, akik szerint a medvék növényevők, az állampolgárok pedig nincsenek veszélyben” – tette hozzá az elnökválasztási kampányban.

Környezetvédelmi szervezetek szerint a szlovák kormány nagymértékben eltúlozta a kérdést, és a medvetámadások visszaszorításával politikai pontokat kívánt szerezni az országos elnökválasztás második fordulója előtt. Michal Wiezik, a Progresszív Szlovákia ellenzéki párt ökológusa és EP-képviselője szerint a Taraba által szorgalmazott törvénymódosítás „teljes őrültség” és csak egy trükk a támogatásuk növelésére. „Ez a kampány része” – állította. Jozef Ridron, a Birdlife civil szervezet szlovákiai képviselője szerint az új kormány „erősen természetellenes”, Taraba pedig „politikai pontokat” próbál szerezni.

A Liptószentmiklóson tomboló medvét később lelőtték, bár a környezetvédők megkérdőjelezik, hogy a fegyveres járőr a megfelelő medvét ölte-e meg, mert a lelőtt nőstény volt, nem hím. Ez egy „teljesen más medve” volt – mondta Wiezik.

A liptói medvetámadás után az „elkövető" ellen szabályos hajtóvadászat indult és a kormány mindenképpen eredményt kívánt felmutatni a közeledő végső voksolás előtt, de valószínű, hogy igyekezetében tévedett és nagyközönséget az „egyik medve olyan mint a másik" lehetőségének kihasználásával félrevezette - írja többek között a The Telegraph, és e feltételezésről a BBC is beszámol.

Robin Rigg, a Szlovák Vadásztársaság elnöke szerint a közelmúltban történt támadások „ritka és szerencsétlen balesetek voltak, amelyeket valószínűleg emberi tevékenység és -viselkedés váltott ki”, és amelyek valószínűleg akkor is megtörténtek volna, ha az új jogszabály érvényben lenne.

Szlovákia, Románia és Finnország európai kérdéssé tenné

Szlovákia nincs egyedül a medvék számának növekedésével és az emberek elleni támadásokkal kapcsolatos aggodalmaival - írta nemrég a Financial Times „A medvék és a farkasok betévednek az európai politikába” című cikkében. E vadállatok kilövésének terveit Szlovákiában és Romániában is napirendre vették, politikai haszonszerzés reményében is.

Romániában, amely Európa legnagyobb barnamedve-populációjának ad otthont, az állatok az elmúlt 20 évben 26 embert öltek meg, és körülbelül 300-at súlyosan megsebesítettek. Mircea Fechet román környezetvédelmi miniszter szerint a konfliktusok egyre szaporodnak. „Leginkább turisták, vagy a hegyekben munkájukat végző pásztorok érintettek” - tette hozzá. Szerinte bár a kérdést „tudományos adatok alapján" kell megvitatni, hetente kaptak képeket megölt haszonállatokról és medvék által „súlyosan megsebesült" emberekről, valamint leveleket aggódó szülőktől, akik attól tartanak, hogy a vadállatok megtámadhatják gyermekeiket, miközben iskolába járva a buszra várnak.

Szlovákia, Románia és Finnország az EU környezetvédelmi minisztereinek múlt havi tanácskozásán vetette fel azt a kérdést, hogy módosítsák az uniós jogszabályokat a szelektív gyérítés lehetővé tétele érdekében. A három tagállam sürgette az Európai Bizottságot, hogy működjön együtt szakértőkkel a barnamedve-populációk jobb nyomon követése és az EU biodiverzitás-politikájának egyik sarokköve, az élőhelyvédelmi irányelv szerinti védett státuszuk lehetőleg gyors leminősítése érdekében. „Nem akarjuk, hogy tragédia történjen” – mondta Fechet, hozzátéve, hogy az irányelv, amely szerint a problémás medvék végső megoldásként megölhetők, nem biztos, hogy megfelel a célnak.

„Talán nem kell addig várnunk, hogy kiderüljön, hogy agresszív-e egy medve” - javasolja a román környezetvédelmi miniszter.

Vlad Gheorghe független román EP-képviselő az EU környezetvédelmi minisztereinek címzett levelében bírálta a javaslatot, mondván, hogy a medvék védett státuszának visszaminősítése „veszélyezné a biodiverzitást és a természeti örökség megőrzését” az unió tagállamainak harmadában. Azt is megjegyezte, hogy a javaslatot politikai haszonszerzés céljából szorgalmazzák a júniusi európai parlamenti választások előtt, és „elengedhetetlen követelmény, hogy az EU környezetvédelmi politikája mentes legyen a választási megfontolásoktól”.

Az európai medvék a farkasok sorsára juthatnak

Az Európai Bizottság szerint a medvék konfliktusainak megelőzése magában foglalhatja a kérdéssel kapcsolatos ismeretek növelését a medvék által lakott területeken, a jobb hulladékgazdálkodást és a nem halálos módszereket, például a problémás medvék gumilövedékkel való elűzését vagy áthelyezését.

A medvék védelmével kapcsolatos megbeszélések a farkas védettségi státuszának leminősítésére tett erőfeszítést követik, amelyet decemberben javasolt Brüsszel. A diplomaták április elején találkoztak Brüsszelben, hogy megvitassák a farkas státuszának „szigorúan védettről” „védettre” történő megváltoztatását az 50 ország által aláírt Berni Egyezmény értelmében. A változtatás lehetővé tenné a faj vadászatát. A Berni Egyezmény bizottságának következő ülése decemberben lesz, ahol megállapodhatnak a vadon élő állatok védelmével kapcsolatos változtatásokról.