Tényleg lőttek Kubának? A CIA ellentmond Donald Trumpnak

„Úgy tűnik, Kuba bukása közeleg” – mondta Donald Trump vasárnap az Air Force One fedélzetén újságíróknak. „Nem tudom, hogy kitartanak-e, de Kubának most nincs bevétele. Minden bevételüket Venezuelából, a venezuelai olajból szerezték” – idézi a Reuters.

Venezuela Kuba legnagyobb olajszállítója. Nicolás Maduro venezuelai elnök elrablása és Amerikába szállítása óta az Egyesült Államok sikeres nyomást gyakorolt Venezuela ideiglenes elnökére, ​​Delcy Rodriguezre, hogy lényegében az összes venezuelai olajat az Egyesült Államokba küldje.

A kubai gazdaság energiatermelése még a venezuelai olajszállítások ellenére is lesújtó állapotban volt, így a caracasi kormány politikájának változása, az olaj hiánya súlyos hatással lehet független elemzők szerint. Kuba kommunista gazdasága évtizedek óta gyengén teljesít a merev állami tervezés és az amerikai embargó miatt. Az elmúlt évek számos tényezőjének együttes hatása – beleértve Venezuela leromló gazdaságát és a koronavírus-járvány kitörését követő visszaesést a sziget turizmusában – súlyosbította Kuba gondjait.

Mit mond a CIA?

Az amerikai hírszerzés komor képet festett Kuba gazdasági és politikai helyzetéről a legújabb jelentésében, de értékelései nem támasztják alá egyértelműen Donald Trump elnök azon jóslatát, miszerint a múlt hétvégi venezuelai katonai akció miatt a szigetország „bukása közeleg” – mondta három, a bizalmas értékeléseket ismerő személy.

A CIA véleménye szerint a kubai gazdaság kulcsfontosságú ágazatai, mint például a mezőgazdaság és a turizmus rossz állapotban vannak a gyakori áramkimaradások, kereskedelmi szankciók és egyéb problémák miatt, de egy tisztviselő szerint az értékelésekben leírt helyzet nem olyan katasztrofális, mint az 1990-es évek „különleges időszaka” alatt, amikor a Szovjetunió összeomlása után megszűnt a „nagy testvér” támogatása, elhúzódó gazdasági nehézségeket okozva a szigeten. Igaz, az egyik tisztviselő hozzátette, hogy az áramszünetek manapság átlagosan napi 20 órán át tartanak Havannán kívül, ami korábban nem fordult elő.

Az azonban, hogy a gazdasági szenvedés valóban kormányváltáshoz vezet-e, egyáltalán nem biztos – a CIA értékelése szerint.

Kivándorolt a forradalmi ifjúság

Az amerikai kormány becslése szerint az elmúlt években demográfiai összeomlás történt a szigeten, mivel nagyszámú 50 év alatti állampolgár vándorolt ​​ki Kubából. Ez tompíthatja a politikai reformok iránti törekvéseket, amelyek más országokban általában a fiatalokból merítik az energiájukat.

Kuba Statisztikai Hivatala (Onei) adatai szerint 2024 végén 9,75 millió lakost számlált, ami 300 ezerrel kevesebb a 2023-asnál.

Független amerikai demográfiai tanulmányok szerint Kuba a világ leggyorsabb népességcsökkenését éli át, és lakossága valószínűleg már 8 millió alá zuhant. Ez mindössze négy év alatt körülbelül 25 százalékos visszaesést jelent, ami arra utal, hogy a népesség évente átlagosan mintegy 820 ezer fővel csökkent – írja a The Guardian.

Az elvándorlásnak több alapvető oka van. Ám a legtöbb szakértő egyetért abban, hogy az amerikai blokád, az évtizedek óta tartó gazdasági válság, az összeomló közszolgáltatások, a politikai elnyomás és a kubai forradalomból való széles körű kiábrándulás együttesen egyfajta „válságcsokorrá” olvadt össze.

Az országban öt éve egymás után több halálesetet regisztráltak, mint születést, a termékenységi ráta pedig 1978 óta a népességpótlási szint alatt ragadt. Jelenleg minden negyedik kubai 60 év feletti, ami rontja a gazdasági és társadalmi kilátásokat. A fiatalok elvándorlása azonban a hanyatlás fő gyorsítója. A távozók többsége 15 és 59 év közötti; 57 százalékuk nő, akiknek 77 százaléka reproduktív korú.

Che Guevara és Fidel Castro ideáljai súlytalanok egy olyan új generáció számára, amely egy élesen megosztott gazdasággal néz szembe: a turisták élvezik a dolláros üzleteket és a jobb szolgáltatásokat, míg a helyiek hiányokkal és az egekbe szökő árakkal küzdenek.

Összeomlott gazdaság

A hivatalos adatok szerint Kuba GDP-je 10,9 százalékkal zuhant 2020-ban, főként a Covid-járvány és a nemzetközi turizmus leállása miatt. A gyenge fellendülés 2021-ben és 2022-ben kisebb pozitív növekedést hozott – 1,3 illetve 1,8 százaléknyit –, de a sziget 2023–2024-ben ismét recesszióba süllyedt. Az ENSZ Latin-amerikai és Karib-térségi Gazdasági Bizottsága további 1,5 százalékos visszaesést prognosztizált 2025-re, így Kuba Haiti mellett az egyetlen recesszióban lévő latin-amerikai és karibi ország lehet.

Kuba 15 fő gazdasági ágazata közül 11 hanyatlásban van: a cukoripar (-68 százalék a 2023-ig tartó öt évben), a halászat (-53 százalék) és a mezőgazdaság (-52 százalék) vezeti a listát, ezt követi a feldolgozóipar (-41 százalék), a bányászat, a kereskedelem, az áram- és gázipar, a közigazgatás és a társadalombiztosítás, a szociális szolgáltatások, a tudomány és innováció, valamint a pénzügyi szolgáltatások. A turizmus visszaesése azzal járt, hogy a devizabevételek is 60 százalékkal apadtak.

Egy névtelenül nyilatkozó magas rangú külföldi diplomata az ország gazdasági hanyatlására, a jóléti rendszer válságára és az energiahiányra mutatott rá, megjegyezve, hogy az ország a szükséges villamos energia kevesebb mint 50 százalékát termeli meg. „Az összeomlás már megtörtént” – összegzi.

Hatott a 68 év amerikai blokád

A kubai élettapasztalatokkal rendelkező Helen Yaffe, a Glasgow-i Egyetem docense szerint Kuba jelenlegi válságát csak az évtizedek óta tartó amerikai stratégia kontextusában lehet megérteni, amelynek célja a gazdasági nehézségek, valamint a „kiábrándultság és elhidegülés” előidézése volt.

A szankciók 68 éve – a modern történelem leghosszabb kereskedelmi embargójaként – megfosztotta Kubát a hitelektől, miközben a történelmi szövetségesek, mint Oroszország és Kína, már nem kínálnak korlátlan pénzügyi támogatást a sziget hatalmas, a GDP 108,6 százalékára rúgó államadóssága és a magas, csúcspontján körülbelül 17 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánya, valamint a fizetési csődök miatt.

„Szinte elképzelhetetlen, hogy Kubában ne legyenek ilyen válságok” – érvel Yaffe.

Összeomlott társadalom

Egy, a szociális szektorban dolgozó közgazdász szerint: „Számunkra az összeomlás épp folyamatban van, annak ellenére, hogy még mindig jobb szolgáltatásaink vannak, mint például Közép-Amerikában. A rendszer még mindig létezik, de már nincsenek erőforrások a működtetéséhez.”

„Az ország bármelyik pillanatban még mélyebb válságba kerülhet – figyelmeztet egy várostervező – egy új krízistől, például egy hurrikántól vagy valami mástól.”

Ricardo Zúñiga, aki Barack Obama amerikai főtanácsadója volt, azt mondja: „Amíg a havannai elit úgy gondolja, hogy a változás időszakában rosszabbul, nem pedig jobban fog járni, addig nem láthatunk semmiféle palotaforradalmat, alkalmazkodást vagy mozgalmat a részükről. És ilyennek eddig semmi jele sincs.”