A nyersanyagüzlet, amelyet Trump Kijevvel akar kötni, egyre kiterjedtebbé válik. A Bloomberg szerint a legújabb amerikai „javaslat” szerint az USA gyakorlatilag „ellenőrizhetné az ukrajnai beruházásokat – beleértve a közúti és vasúti közlekedés, a kikötők, a bányászat, az olaj és a gáz, valamint a stratégiailag fontos ásványi anyagok kitermelése terén megvalósuló összes projektet”.
Ez az Egyesült Államok gazdasági befolyásának példátlan kiterjesztését jelentené Európa területét tekintve legnagyobb országában – éppen akkor, amikor Ukrajna megpróbál közelebb kerülni az EU-hoz. Ez bizony vétójogot adna Washingtonnak a többi kijevi szövetséges részvételével szemben, és alááshatná Ukrajna azon törekvését, hogy az Európai Unió tagjává váljon.
Röviden, az Egyesült Államok irányítaná az egész ukrán gazdaságot, és megszabhatná Ukrajnának, hogy kivel köthet szerződést, és kinek mit adhat el.
A megállapodás az Egyesült Államokat ruházná fel elsődleges joggal a nyereségre, amelyet egy speciális újjáépítési alapba irányítanának, amely szintén Washington ellenőrzése alá kerülne. A megállapodás tervezete döntő fontosságúan kimondja, hogy az Egyesült Államok az Ukrajnának a 2022 februári orosz invázió óta nyújtott „anyagi és pénzügyi támogatást” az alapba való hozzájárulásnak tekinti majd.
Fotó: MTI/EPA pool/Jim Lo Scalzo
Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy Trump kormánya arra szeretné kötelezni Ukrajnát, hogy kompenzálja az USA által a háború kezdete óta nyújtott összes katonai és gazdasági támogatást, mielőtt Kijev maga is részesülhetne a partnerségi alapból. Az a tény, hogy most az EU is bejelentette, hogy szintén igényt tart erre, igazán mérgezővé teheti a Nyugaton belül Ukrajna fennmaradó vagyonáról szóló potenciális vitát.
Mindennek tetejébe Trump nyilvánvalóan az európai energiapiac feletti ellenőrzésre is törekszik. Erről nemrég az Egyesült Államok és Oroszország között az Északi Áramlat 2 üzembe helyezéséről folytatott tárgyalások kapcsán szerezhettünk tudomást, mivel a Trump-kormányzat a jelek szerint szeretné előzetesen átvenni a vezeték tulajdonjogát, ami az USA kezébe adná a gázcsapot, és így befolyásolná a vezetéken keresztül Európába érkező orosz gáz szállítási mennyiségét és árát.
Trump ugyanezen okból az ukrajnai gázvezeték feletti ellenőrzést is akarja. És bizony a Bloomberg arról számol be, hogy a Kijevvel kötendő nyersanyagalku új tervezetében Trump az olaj- és gázágazat összes projektje felett is ellenőrzést akar, ami természetesen az ukrán vezetékrendszert is magában foglalja.
A két fél közötti tárgyalások még folynak, és a végleges tervezet tartalmazhat módosításokat a feltételekben. Ukrajna várhatóan a jövő héten reagál az amerikai tervezetre a saját kiigazításaival – mondta a Bloomberg Newsnak egy, az ügyet ismerő személy.
Zelenszkij elutasítja
Az Egyesült Államok által javasolt megállapodás egésze „részletes vizsgálatot” igényel, a feltételek pedig folyamatosan változnak a tárgyalások során – mondta Zelenszkij múlt csütörtökön Párizsban, ahol az európai állam- és kormányfőkkel tartott csúcstalálkozón vett részt. Bár még korai lenne megállapodásról beszélni, „támogatjuk az USA-val való együttműködést, és nem akarunk egyetlen olyan jelzést sem küldeni, amely miatt az USA leállítaná az Ukrajnának nyújtott segélyeket” – hangsúlyozta.
Az ukrán elnök aztán pénteken leszögezte, hogy Ukrajna nem ismeri el az amerikai katonai segélyt kölcsönnek. Elárulta, hogy Kijev megkapta az Egyesült Államoktól a kritikus ásványkincsekre vonatkozó új megállapodás tervezetét, amely „teljesen eltér a korábbi keretdokumentumtól”.
„Hálásak vagyunk a támogatásért, de ez nem hitel, és ezt nem fogjuk megengedni” – tette hozzá.
„Ukrajna alkotmánya világosan kimondja, hogy az EU felé tartunk” – mondta Zelenszkij újságíróknak. „Semmi olyan nem fogadható el számunkra, ami veszélyeztetné Ukrajna uniós csatlakozását”.
De Európa egyelőre papírtigris
De a nagy probléma az, hogy Trump segítsége nélkül az európai „tettrekészek koalíciója” nem több, mint egy papírtigris. A Stuttgarter Zeitung így érvel: „Macron nem zárkózna el a koalíció vezetésétől, de be kell látnia, hogy az impozáns szavakon kívül keveset tett Ukrajna védelméért. ..Számokban: Párizs, Madrid és Róma eddig kevesebbet fizetett Ukrajna támogatására, mint a kis Dánia. És ott van még a hatalmas Németország, amely a dolgok jelenlegi állása szerint elsősorban a saját ügyeivel van elfoglalva. Ráadásul nem csak az nem világos, hogyan fogják finanszírozni ezt a támogatást, hanem az sem, hogy egy esetleges tűzszünetet Ukrajna és Oroszország között hogyan lehetne ténylegesen katonailag biztosítani”.”
Az Egyesült Államok azonban eltökélt a megállapodás gyors véglegesítése és az ennek eredményeként mind Ukrajna, mind Oroszország számára biztosított tartós béke mellett – magyarázta megkeresésünkre az amerikai pénzügyminisztérium szóvivője. Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője, James Hewitt szintén nyilatkozott erről:
„Az ásványkincsekről szóló megállapodás lehetőséget kínál Ukrajnának arra, hogy tartós gazdasági kapcsolatot kössön az Egyesült Államokkal, amely a hosszú távú biztonság és béke alapjául szolgál. Ez erősíteni fogja a két nemzet közötti kapcsolatot, és mindkét fél számára előnyös lesz”.
Az EU is benyújtja igényeit
Az EU is már februárban nyíltan bejelentette az ukrán természeti erőforrásokra vonatkozó igényeit. Néhány nappal ezelőtt Stéphane Sejourné, az EU ipari biztosa pedig kijelentette, hogy az EU már 2021-ben egyetértési megállapodást kötött Ukrajnával a kritikus erőforrásokról, és az EU ragaszkodik annak végrehajtásához. Az EU-bizottság utánajárt, és bejelentette, hogy elvárja Kijevtől, hogy az összes ukrán lítiumot és ukrán grafitot szállítsa az EU-ba.
Ez azonban ellentmond annak a fent említett nyersanyagalkunak, amelyet Trump Ukrajnával akar kötni, és amelyben az USA de facto hozzáférést akar biztosítani az összes ukrán természeti erőforráshoz és a teljes ukrán infrastruktúrához, beleértve az energetikai infrastruktúrát is.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
