Az amerikai és az orosz elnök várva várt következő találkozóját jövő pénteken Alaszka szövetségi államban rendezik meg. Ezt Donald Trump jelentette be, anélkül, hogy további részleteket közölt volna.
A Bloomberg hírügynökség pénteken jelentette „az ügyet jól ismerő források” alapján, hogy a Trump és Putyin elnökök között formálódó megállapodás lényegében a háború befagyasztását, Putyin területi nyereségének megszilárdítását, valamint a tűzszünet és a végleges béke megállapításáról szóló technikai tárgyalások előkészítését célozza – közölték a hírügynökséggel.
A megállapodás feltételei szerint Oroszország leállítja offenzíváját Ukrajna Herszon és Zaporizzsja régióiban a jelenlegi harcvonalak mentén. Cserébe Putyin azt követeli, hogy Ukrajna adja át Oroszországnak a teljes Donbasz régiót, valamint a Krím-félszigetet, amihez az ukrán elnöknek el kell rendelnie a csapatok kivonását a Kijev által még ellenőrzött Luhanszk és Donyeck régiókból – közölte az ügynökség.
A Wall Street Journal szerint európai kormányképviselők több telefonbeszélgetés során ellentmondásos információkat kaptak Washingtonból Putyin céljairól. Witkoff pénteki telefonbeszélgetésében két fázisról beszélt. Az elsőben Ukrajna kivonná csapatait a Donbasszból, és Oroszország ígéretet tenne a konfliktus befagyasztására a jelenlegi frontvonal mentén. A következő fázisban Putyin és Trump végleges béketervet fogadna el, amelyet később az ukrán elnökkel is megtárgyalnának. Zelenszkij eddig azt az álláspontot képviselte, hogy nem akar az az elnök lenni, aki elveszíti Ukrajna területét Oroszország javára.
Trump bejelentése előtt Zelenszkij elnök egy videóüzenetben rámutatott, hogy Putyin figyelmen kívül hagyta Trump ultimátumát. Az amerikai elnök valóban augusztus 8-i ultimátumot adott orosz kollégájának a múlt héten, hogy fogadja el a fegyverszünetet. Ellenkező esetben Washington új, szigorú szankciókat fog bevezetni, amelyek minden orosz energiakereskedő ügyfelét érinteni fogják.
Pénteken azonban nem került sor erre, bár az ukrajnai háború továbbra is folytatódik. Putyin bizonyos elégedettséggel vette tudomásul, hogy India hajlandóságot mutatott arra, hogy továbbra is olajat vásároljon Oroszországtól, annak ellenére, hogy Trump szerdán további büntetővámokat vetett ki egykori szövetségesére, hogy megakadályozza az ilyen üzleteket.
Dráma lenne Ukrajnának
De miért is lenne az előzetes megállapodás katasztrofális Ukrajna és politikailag végzetes Zelenszkij elnök számára? Nos, a megállapodás rögzítené Oroszország területi nyereségét, és Moszkvának éveket adna arra, hogy felkészüljön egy jövőbeli invázióra, stabilizálja gazdaságát a szankciók megszűnésével, és újraindítsa a jövedelmező kereskedelmet a Nyugattal. Lehetővé tenné Oroszország számára, hogy megerősítse a megszállt területeket, megnehezítve azok visszaszerzését, és kényszerrel toborozzon katonákat ezekről a régiókról, megerősítve Putyin stratégiai előnyét. Mindeközben számos NATO-tagállam – köztük az Egyesült Államok –ellenzi Ukrajna NATO-tagságát, így Kijev nem rendelkezik garantált kollektív védelemmel.
Ugyanakkor Oroszország jelenleg gyorsabb ütemben gyárt fegyvereket, mint Ukrajna NATO-szövetségesei, ami azt jelenti, hogy
a harcok szünetelése lehetővé tenné Moszkva számára, hogy katonailag előnyt szerezzen, és ezzel még jobban a maga javára billentse a mérleg nyelvét. Noha Washington szerint a béke érdekében mindkét félnek „komoly engedményeket” kell tennie, Trump javaslata minden engedményt Ukrajna vállára rak, miközben Putyintól semmilyen jelentős áldozatot sem kér.
Sőt, a gyakorlatban ez Oroszország agresszióját jutalmazza, és jelzi, hogy az Egyesült Államok hajlandó nyomást gyakorolni Kijevre, hogy adja át a területeket anélkül, hogy cserébe bármilyen kötelező érvényű kötelezettségvállalást szerezne Moszkvától. Ez úgy tűnik, hogy Trump újabb TACO-pillanata, amikor Putyin mindent megkap, míg a Nyugat cserébe alig kap valamit.
Az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) szerint Putyin valószínűleg szándékosan tesz elfogadhatatlan ajánlatot Ukrajnának, hogy késleltesse a szankciókat és a jelentősebb tűzszüneti tárgyalásokat, és végül Ukrajnát tegye felelőssé a tárgyalások kudarcáért.
Nem lesz egy fáklyásmenet
Mindenesetre az ukrán elnök válaszolt Donald Trumpnak a lehetséges „területcsere” kapcsán elhangzott szavaira és leszögezte: „Az ukránok nem adják át földjüket a megszállóknak”. Zelenszkij hozzátette: „Igazságos és tartós békére van szükségünk. Az igazságtalan döntés nem hoz békét”.
Ukrajna, Európa és az Egyesült Államok képviselői sürgősségi csúcstalálkozót tartanak Londonban. Európa szintén elutasítja Putyin alaszkai tervét.
Fotó: Depositphotos
De nemcsak Kijev azonnali elutasítása jelenthet akadályt, hanem az is, hogy Alaszkában két nehéz karakter áll majd egymással szemben, jegyzi meg a vezető olasz La Repubblica:
„Trump és Putyin egyaránt kiszámíthatatlan vezetők, akik a pillanatnyi érdekeiknek megfelelően hajlítják a szabályokat, és nem haboznak veszélyes játékokat játszani. Ez megteremti a terepet egy olyan csúcstalálkozónak, amely látszólag Trump nyomásának eredménye, de ahol bármi megtörténhet, beleértve a rövidzárlatokat is. Mert mindkét főszereplő arra törekszik, hogy felülmúlja a másikat, és egyikük sem engedhet meg magának hibát: az amerikai elnöknek sikerekre van szüksége Ukrajnában, hogy betarthassa választási ígéreteit, míg a Kreml vezetőjének felemelt fővel kell kilépnie egy olyan konfliktusból, amelyet nem nyerhet meg.”
Az EU terített betlije
Az EU eközben újra és látványosan elbukik a „Trump-Putyin-teszten”. Az Unió geopolitikai hatalomra való igénye ismét nevetségesnek tűnik, amint a nagyok egyezkednek a feje fölött a kontinensünk biztonságpolitikai struktúráját alapjaiban meghatározó egyezményről.
Az Egyesült Államokban az év elején bekövetkezett hatalomváltás új kihívás elé állítja az európai hatalmakat. Donald Trump hivatalba lépésével eltűnt a korábbi stratégiai és értékrend, amely Joe Biden demokratikus kormányzása alatt érvényesült. A republikánusok jelenlegi politikája gyakran inkonzisztens és kiszámíthatatlan, erre jó példa Washington vámháborúja szinte az egész világ ellen, beleértve európai szövetségeseit is.
Még a NATO 2022-es stratégiai koncepciója is, amely egyértelműen Oroszországot fenyegetésként definiálja és felvázolja Ukrajna általános útját a NATO felé, legjobb esetben is homályos marad az Egyesült Államok hivatalos támogatásának hiányában.
Az EU-tagállamok, vagy az EU intézményeinek vezetői közötti versengő egyéni válaszok, valamint a külső sokkokra adott, olykor egymástól eltérő reakciók aligha kedveznek egy új európai pillanatnak, nemhogy egy közös projektnek.
Oroszországon és a kiegyensúlyozottabb szövetségre való áttérés célján túl Európa további főbb sebezhető pontjai közé tartozik a politikai megosztottság és a szélesebb értelemben vett geopolitikai marginalizálódás. Mindkettő részben az EU tagállamainak a szűk nemzeti érdekek leküzdéséért folytatott folyamatos küzdelmének eredménye.
