A Trump-merénylet nem az, mint aminek elsőre látszik

Továbbra sem tudni, hogy miért akarta meggyilkolni egy 20 éves, kisvárosi fiatal Donald Trump volt amerikai elnököt múlt szombaton a pennsylvaniai Butler városa közelében tartott kampányrendezvényén.

Centikre a haláltól 

A hatóságok közlése szerint az elkövető, Thomas Matthew Crooks egy közeli épület tetejéről összesen nyolc lövést adott le, amelyekből az egyik a fülén sebesítette meg a novemberi elnökválasztásra készülő republikánus politikust. Az élete néhány centin és pillanaton múlt – vagy ahogy ő fogalmazott:

„A leghihetetlenebb dolog az volt, hogy nem csak épp elfordítottam (a fejem), hanem pontosan a megfelelő pillanatban és mértékben tettem ezt”.

Az egyik golyó ugyanakkor halálosan megsebesítette az egyik nézőt, Corey Comperatorét, aki állítólag testével védte családját a lövésektől. További két ember súlyosan megsebesült. Crooksot a titkosszolgálat egyik fegyverese lelőtte.

Trump a történtek ellenére sem szakította meg kampánykörútját, és hétfőn bekötött füllel részt vett a republikánusok kongresszusán Milwaukee-ban, támogatói hangos ovációjától övezve. Ahol a mintegy 2500 küldött formálisan is őt választotta elnökjelöltnek.

Nincs jele a radikalizálódásnak 

Visszatérve az elkövetőre: bár motivációja nem ismert, egyfajta kép mégis kezd összeállni róla köszönhetően annak, hogy az elmúlt napokban számos médium (köztük az alábbiakban idézett CBS, CNN és BBC) a helyszínen beszélt az őt személyesen ismerőkkel – volt iskolatársakkal, munkatársakkal, intézményvezetőkkel.

Ezek alapján semmi nem jelzi azt, hogy Crooks egy elvakult Trump-gyűlölő lett volna, és politikai okból húzta volna meg a ravaszt. Személyes problémáira, különcségére, traumáira viszont annál több jel utal.

Az elkövető a közeli Pittsburgh egyik külvárosában, a relatív jómódú Bethel Parkban élt. 2022-ben végzett a helyi gimnáziumban, az intézmény közlése szerint kiváló tanuló volt, matematikában és egyéb tudományokban mutatott teljesítményéért külön elismerést is kapott. Fegyelmi vétsége nem volt, ismerősei egységesen okos, csendes fiúnak írták le. Az utóbbi időkben egy helyi szociális otthonban dolgozott konyhai kisegítőként.

Ami politikai nézeteit illeti, 18 éves korában republikánus szavazóként regisztrálták Pennsylvaniában, a Szövetségi Választási Bizottság feljegyzéseiből ugyanakkor az is kiderül, hogy korábban 15 dollárt adományozott egy demokratapárti csoportnak.

Aktívan érdeklődött a politika iránt, de – mint egyik iskolatársa fogalmazott – nem politizált túlságosan és semmilyen formában sem volt erőszakos. A Discord nevű közösségi platformon volt ugyan egy fiókja, de csak ritkán használta, és akkor sem politizálásra.

Ha politizált, akkor is konzervatív, azaz republikánus nézeteket hangoztatott egy másik osztálytársa szerint.

„Az osztály többsége a liberális oldalt pártolta, de Tom – bármi is történt – mindig a konzervatív oldalon maradt”, idézett fel osztálytársa egy vitát, amelyen mindketten részt vettek.

A különc, akit zaklattak 

Crooks személyes élettörténete bizonyos fokig párhuzamot mutat az iskolai lövöldözőkével. Sok ismerőse visszahúzódó, különc gyerekként írta le, és többen is beszámoltak az őt ért zaklatásokról.

„Egyedül szokott ebédelni. Kiközösítették. Tudja, milyenek manapság a gyerekek. Ha látnak egy hozzá hasonlót, egyből rászállnak, szórakoznak vele. Nem azt akarom mondani, hogy ez provokálta ki a tettét, de soha nem lehet tudni. Olyan sokat, olyan sokat zaklatták a kinézete és az öltözködése (katonai vagy vadászokhoz hasonlító ruhája) miatt”,  mondta például egy korábbi osztálytársa.

Egy másik volt iskolatársa szerint fura figura volt, a kinézete miatt „sugdolództak a háta mögött”, ugyanakkor voltak barátai, „meglehetősen konzervatívok”, akik közül többen Trump-sapkákat hordtak. A merénylet híre őt is sokkolta. „Nem tudtam elhinni, hogy ennyire meredek dolgot tett, hiszen annyira csendes, befelé forduló személy volt.”

Egy harmadik iskolatársa szintén nem hitte volna, hogy képes lenne ilyesmire. Bár Crooks szerinte sem volt népszerű gyerek, azért voltak barátai, és a tanárok is kedvelték. Egy másik osztálytárs szintén okos, barátságos diákként írta le, aki fura figura volt ugyan, de aktív volt az órákon, és nem tűnt olyannak, mint egy iskolai lövöldöző. „Olyannak tűnt, mint aki egy légynek sem tudna ártani.”

Egy kollégája a szociális otthonból a „legédesebb srácként”, egy „tényleg jó emberként” jellemezte, aki soha nem beszélt a politikáról, és nem volt radikális.

Egy iskolatársa pedig megemlítette, hogy a Covid-korlátozások súlyosan érintették a generációját, az online világ és az „extrém politikai környezet” pedig könnyen radikalizálhatja az embereket bármelyik irányba.

A merénylő tagja volt egy helyi lövészklubnak is, az iskola lövészcsapatába ugyanakkor próbálkozása ellenére nem válogatták be. Tettének elkövetésekor egy népszerű, fegyverekkel foglalkozó YouTube-csatornát hirdető pólót viselt. Az általa használt AR-15 az apjáé volt, aki azt fél évvel korábban vette legálisan.

Akkor miért?

Összegezve: a merénylő jellemzése nem teljesen egységes, ugyanakkor a megkérdezettek többsége okos, kedves, de visszahúzódó fiúként emlékszik rá, aki elütött az átlagtól. Emiatt rendszeresen zaklathatták a társai. Nem hangoztatott radikális politikai nézeteket, de ha politizált, akkor is inkább a konzervatív értékek mellett foglalt állást.

A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) vizsgálatai szerint valószínűleg nem volt segítője, motivációját eddig nem tudták azonosítani.

A jelenlegi információk alapján tehát semmi nem utal arra, hogy tettét politikai gyűlöletből követte el, és az – hiába sugallja ezt a jobboldal egy része külföldön és itthon – sehogy sem illik a politikai indíttatású merényletkísérletek sorába.

De akkor mi állhat tettének a hátterében? Kóros feltűnési vágy, patologikus kisebbségi komplexus, mentális összeomlás? És hogyan tudott egy ilyen félszeg, a tinédzserkoron koron alig túllépett fiú túljárni a biztonsági szolgálatok eszén? Fontos kérdések ezek, de egyelőre sajnos nincs rájuk válasz.

A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.