Az új európai szankciók csak az orosz árnyékflotta mellé lőnek?

A megfigyelések szerint az Európai Unió (EU) által tavaly szankcionált tartályhajók közel fele továbbra is szállít orosz olajat. A Follow the Money tényfeltáró nyomozása szerint több tucat tartályhajó folytatja az orosz olaj szállítását annak ellenére, hogy az EU feketelistára tette őket, ami kérdéseket vet fel az unió szankcióinak hatékonyságával kapcsolatban.

Hétfőn az EU további 72 olajszállító tartályhajót szankcionált, így az EU, az Egyesült Államok vagy az Egyesült Királyság által szankcionált olajszállító tartályhajók száma több mint 300-ra nőtt.

De hogy az egyes tartályhajók szankcionálása – amelyet politikusok és szakértők az orosz árnyékflotta leállításának legjobb módjaként emlegetnek – valóban hatékony-e, az egyáltalán nem biztos.

Az EU tavaly év végéig 59 olajszállító tartályhajót szankcionált, de legalább 42 százalékuk – 25 tartályhajó – azóta járt orosz kikötőkben is.

A Sovkomflottól az Avebury Shipmanagementig

A múltban a szankcionálásuk ellenére továbbra is orosz olajat szállító tartályhajók több mint felét az orosz állami hajózási társaság, a Sovcomflot birtokolta. Ezen 13 hajóból tízet jelenleg a dubaji székhelyű Avebury Shipmanagement vállalat irányít. A hétfőn szankcionált tartályhajók több mint egyharmada szintén egykori Sovcomflot-hajó, amelyeket most Dubajban vagy Oroszországban bejegyzett cégek birtokolnak.

A Kijevi Közgazdasági Iskola Intézetének adatai szerint az Avebury Shipmanagement az összes tengeri úton szállított orosz olaj 5–10 százalékát továbbítja.

Ez azonban nem csak emirátusi probléma: két török tulajdonú tartályhajó, amely szankciók alá került, szintén folytatja az orosz olaj kereskedelmét. Továbbá, például a Kavya nevű hajó – amely egy Mauritiuson bejegyzett vállalat tulajdona, és amelyet az EU tavaly nyáron szankcionált – a szankcionálása óta három orosz kikötőben is járt, és olajat szállított Brazíliába.

Továbbra is nyereséges üzlet

A szankciók ellenére az olajüzlet továbbra is jövedelmező Oroszország számára. Bár kevesebb olajat exportált 2024-ben mint az előző évben, a Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint a teljes bevétele 2 százalékkal nőtt, elérve a megdöbbentő 192 milliárd dollárt.

Még az elmúlt hónapokban sem – amikor az EU és az Egyesült Államok egyaránt fokozta szankcióit az orosz árnyékflotta ellen – csökkent Oroszország olajexportból származó bevétele.

A CREA kutatóintézet szerint a tengeri úton szállított orosz nyersolaj exportja 13 százalékkal nőtt januárban az előző hónaphoz képest.

Ez arra utalhat, hogy az ársapka – amelyet a G7 még 2022 végén vezetett be azzal a céllal, hogy korlátozza Oroszország olajbevételeit azáltal, hogy megakadályozza a bizonyos ár felett történő értékesítést – csak korlátozott hatással van arra, hogy az ország mennyi pénzt keres az olajból.

Az EU az egyes tartályhajók szankcionálásával – megtiltva számukra az európai kikötőkbe való belépést, és az EU-ból származó pénzügyi szolgáltatások igénybevételét – azt reméli, hogy ezek a hajók kiszorulnak az üzletből, és nem tudják tovább szállítani az orosz olajat.

A Kreml nagymértékben támaszkodik az olaj- és gázértékesítésből származó bevételekre, amelyek az orosz költségvetés körülbelül egyharmadát teszik ki. Az árnyékflottaként ismert hajók százai szállítják az orosz olajat homályos tulajdonosi struktúra alatt, és legtöbb esetben nyugati olajszennyezési biztosítás nélkül.

Van-e rajta ársapka?

Mégis, láthatjuk első jeleit annak, hogy ez változhat: a Bloomberg szerint az orosz olaj ára nemrég hordónként 60 dollár alá csökkent.

Mivel egyre több tartályhajót érintenek a szankciók, az orosz kereskedők kénytelenek lehetnek betartani az ársapkát – mondta Benjamin Hilgenstock, az árnyékflotta szakértője a Center for European Policy Analysis számára.

Úgy tűnik, hogy egyes vállalatok számára túl magas lett az Oroszországgal folytatott üzletelés költsége: 34 tartályhajó leállt az orosz olaj szállításával a szankciók bevezetése után, és azóta nem kötött ki orosz kikötőben. Szinte mindegyikük heteken, sőt hónapokon át vesztegel a nyílt tengeren. Az elemzések szerint többségük a Földközi-tengeren, a Szuezi-csatorna bejárata közelében állomásozik. Más hajók az isztambuli török partok közelében vagy az orosz balti-tengeri kikötők környékén várakoznak.

EU szankciók versus nemzetközi egyezmények

Kínában, amely az orosz olaj egyik legfontosabb célállomása, a szankcionált tartályhajók nem léphetnek be a Shandong Port Group által üzemeltetett kikötőkbe (más kikötők azonban továbbra is fogadnak orosz olajat).

Indiában a kőolaj- és földgázügyi miniszter kijelentette, hogy a szankcionált tartályhajóknak nem szabadna megengedni, hogy rakományukat az országba hozzák.

Az EU eközben drágábbá akarja tenni az orosz olajkereskedelmet. Jelenleg azon munkálkodik, hogy egyszerűbbé tegye a gyanús tartályhajók ellenőrzését és kizárását – de hogy ez megvalósul-e, az még kérdéses, mivel a nemzetközi megállapodások garantálják a hajók szabad mozgását.

Meglepő helyekről is jön a legénység

A SourceMaterial becslése szerint a szankciók alá eső orosz olajat szállító árnyékflotta fedélzetén 10–13 ezer tengerész dolgozik. A tisztek többsége orosz vagy ukrán, míg a legénység körülbelül egyharmada a Fülöp-szigetekről származik –  teszi hozzá a Follow the Money.

A hajózási nyilvántartások, műholdfelvételek, vállalati dokumentumok, legénységi adatbázisok és tengerészek közösségi médiafiókjainak átvizsgálásával a SourceMaterial összesen 18 olyan Ukrajnában működő ügynökséget azonosított, amelyek az orosz árnyékflottát szolgálják ki.

Emellett további hat ügynökség működik Lettországban és Cipruson – olyan EU-tagállamokban, amelyek az Egyesült Államokhoz és az Egyesült Királysághoz hasonlóan szankciókat vezettek be az orosz hajózás ellen.

A Lloyd’s List hajózási hírszerző szolgáltató szerint az orosz olajat szállító árnyékflottában legalább 46 olyan tartályhajó van, amelyek legénységét olyan országok cégei biztosítják, amelyek szankciókat rendeltek el Oroszország ellen.