• Ukrajna elfoglalt egy külföldi teherhajót Odesza közelében, és letartóztatta kapitányát, azzal vádolva, hogy a hajó illegálisan exportált ukrán gabonát az annektált Krím-félszigetről. Az ukrán ügyészek és a biztonsági szolgálat (SBU) közölték, hogy az azeri kapitányt az elfoglalt területre való belépés szabályainak megsértésével vádolják, és állítólag többször is kikötött a krími Szevasztopol tengeri kikötőjében mezőgazdasági termékek felvétele céljából 2023-24-ben. Az ügyészek szerint 2023 novemberében a kameruni zászló alatt közlekedő Usko Mfu több mint 3 ezer tonna mezőgazdasági terméket rakodott fel Szevasztopolban egy török cég számára. Igor Delanoe, a Francia-Orosz Megfigyelő Intézet igazgatóhelyettese szerint ez volt az első alkalom, hogy Ukrajna egy nemzetközi zászló alatt közlekedő hajót foglalt le ilyen szállítmányok feltételezése miatt. A hajót használó törökországi cég, az Iyem Asya képviselője szerint a hajó jelenlegi rakományát Moldovában töltötték fel. „A hajó, amíg a tulajdonunkban volt, nem szállított rakományokat az oroszok által megszállt ukrajnai területekről, és soha nem használta az ukrán kikötőket” – mondta a tisztviselő. „Az ukrán katonák a hajóra szálltak, miközben az a Dunán haladt egy román hajókalauz jelenlétében. A hajót erőszakot alkalmazva a folyó ukrán oldalán horgonyozták le. Jogi képviselőink most intézkednek az ügyben.”

• Az amerikai hírszerző szolgálatok meghiúsítottak egy orosz tervet Németország vezető fegyvergyártójának, a Rheinmetall vezérigazgatójának meggyilkolására, akit Ukrajna felfegyverzése miatti bosszúból kívántak megölni. A Rheinmetall az egyik legnagyobb fegyverszállító, amelyet Ukrajna használ az orosz invázió elleni védekezésben. A Rheinmetall vezérigazgatója, Armin Papperger elleni merénylet tervét az amerikai és nyugati tisztviselők közölték a CNN-nel. A német hatóságok még nem reagáltak a sajtónak. A terv már előrehaladott szakaszában volt, és ez volt a legkomolyabb a Moszkva által az invázió után Európa-szerte folytatott „árnyékháború” részeként.
• Oroszország állítólag szabotőröket toborzott, hogy különféle akciókat hajtsanak végre, a raktárak és bevásárlóközpontok gyújtogatásától kezdve kisebb cselekedetekig, mint a rongálás és graffiti, valamint információk gyűjtése. Egy magas rangú NATO-tisztviselő csütörtökön újságíróknak elmondta, hogy a szabotázskampány egyre intenzívebbé válik, és rendkívül komolyan kell venni. „Szabotázst látunk, merényletterveket látunk, gyújtogatást látunk. Olyan dolgokat látunk, amelyek emberéletekbe kerültek” – mondta.
• Ukrajna déli Herszon régiójának vezetője csütörtökön közölte, hogy az orosz erők több tucat hektár ukrán gabonaterületet gyújtottak fel. Az oroszok egy gabonaraktárt támadtak a régióban, majd az oltásra érkező tűzoltókat is megtámadták.
• Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij arra szólította fel a NATO-szövetségeseket, hogy szüntessék meg a hosszú távú fegyverek oroszországi célpontok elleni használatára vonatkozó korlátozásokat. Zelenszkij szerint ez „game changer” azaz döntő hatású lenne Moszkva elleni háborújukban, hozzátéve: „Ha nyerni akarunk, ha győzni akarunk, hogy megmentsük és megvédjük országunkat, akkor minden korlátozást meg kell szüntetnünk.”
• Zelenszkij szerint Ukrajna „nagyon közel van céljához”, hogy a NATO tagjává váljon, annak ellenére, hogy a washingtoni csúcstalálkozó nem eredményezett politikai meghívást a csatlakozásra. A következő lépés a tényleges meghívás lenne, amelyet végül a tagság követne – mondta.
• Volodimir Zelenszkij idén második békecsúcsot összehívására szólított fel, de Oroszország azonnal kijelentette, hogy azon nem vesz részt.

• A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg elmondta, hogy Ukrajnának joga van az önvédelemhez, beleértve a jogot, hogy legitim katonai célpontokat támadjon orosz területen. Stoltenberg megjegyezte, hogy a szövetségesek csökkentették az Ukrajnára vonatkozó ilyen korlátozásokat, de az egyes országok különböző mértékben korlátozzák őket.
• A washingtoni csúcstalálkozón részt vevő 32 NATO-tag zárónyilatkozatban felszólította Kínát, hogy „szüntesse meg az Oroszország háborús erőfeszítéseihez nyújtott minden anyagi és politikai támogatását”, hozzátéve, hogy Peking nagyszabású támogatója lett Oroszország „védelmi ipari bázisának”. Peking EU-missziója szerint a csúcstalálkozó „hidegháborús mentalitással és harcias retorikával” volt tele. „A Kínával kapcsolatos bekezdések provokatívak, nyilvánvaló hazugságokkal és rágalmakkal telítetek” – tették hozzá.
• Franciaország, Németország, Olaszország és Lengyelország szándéknyilatkozatot írtak alá földi indítású cirkálórakéták fejlesztéséről, amelyek hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Ezzel az orosz-ukrán háború által okozott raktárhiányt kívánják pótolni az európai arzenálokban. A NATO washingtoni csúcstalálkozójának aláírási ceremóniája után Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter elmondta, hogy az új rakéta elrettentő célt szolgál.
• Az ENSZ közgyűlése csütörtökön elfogadott határozatában követelte, hogy Oroszország sürgősen vonja ki katonai és egyéb engedély nélküli személyzetét Ukrajna Zaporizzsja atomerőművéből, és adja azt vissza az ukrán hatóságoknak, számukra teljes ellenőrzést biztosítva.

(The Guardian)