Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a berlini helyreállítási konferencia nyitóünnepségén tartott beszédében, június 11-én bejelentette, hogy Ukrajna a partnerei segítségével idén egy 1 gigawatt kapacitású gáztüzelésű rugalmas energiatermelést kíván kiépíteni, és további 4 gigawattosat a következő években – számol be róla a The New Voice of Ukraine. Az elnök azt is megemlítette, hogy Ukrajna kapacitásának 9 gigawattját már megsemmisítették az orosz rakéták és drónok, míg Ukrajnában a tavaly téli csúcsenergia-fogyasztás 18 gigawatt volt.
Ukrajna kapacitásának egy év alatt egy gigawatt elektromos árammal való növelése megvalósítható, de ehhez 500 millió dolláros beruházásra van szükség – írta június 11-én a Facebookon Volodimir Poperesnyuk, a NOVA cégcsoport (Nova Posta) társalapítója.
„Ha megszüntetjük a szabályozási akadályokat a villamos energia előállítása, értékesítése és közvetlenül a fogyasztókhoz történő eljuttatása elől (jelenleg az Oblenergonak van monopóliuma erre), ha egyszerűsítjük a csatlakozási tilalmat, és betartjuk a vámok és az áfa eltörlésére tett ígéretet, akkor az importált berendezésekkel a vállalkozók gyorsan feltöltik a piacot elegendő villamos energiával” – érvelt a vállalkozó.
Ukrajnának heteken belül több légvédelmi fegyverre van szüksége ahhoz, hogy energiainfrastruktúrájának az orosz támadásokban megsemmisült felét megjavítsák, különben nem lesz képes kielégíteni a keresletet a télen – mondta az ország energiaügyi minisztere múlt csütörtökön a Reutersnek. German Galuscsenko szerint Oroszország fokozza az energiarendszerek elleni támadásait, ami megnehezíti a javításokat és ellehetetleníti az ellátás fenntartását.
„Még van idejük újra és újra megtámadni minket a tél előtt" – tette hozzá. „Még ha megjavítunk is valamit, vagy újraindítunk néhány egységet légvédelem nélkül, az nem sokat segít, mert újra tönkreteszik" – ismerte el az energiaminiszter keserűen.
Oroszország megsemmisítette az áramtermelés több mint felét
A kezdeti invázió során körülbelül 18 gigawatt villamosenergia-termelő kapacitást foglaltak el a megszálló oroszok, beleértve Európa legnagyobb atomerőművét, a Zaporizzsja Atomerőművet. Ezenkívül a Kahovszka és Dnyiprovszka vízierőművek, valamint a Zmijivszka és Tripilszka hőerőművek teljesen megsemmisültek – foglalja össze a Kyiv School of Economics.
Oroszország kiütötte vagy elfoglalta Ukrajna áramtermelésének több mint felét, ami a legrosszabb folyamatos áramszünetet okozta az orosz invázió 2022-es kezdete óta – írta a Financial Times június elején.
Oroszország 2022-es inváziója előtt Ukrajna hazai energiatermelése körülbelül 55 gigawatt volt, ami a legnagyobbak közé tartozott Európában. Ukrán tisztviselők szerint ez az áramtermelési kapacitás jelenleg 20 gigawatt alá esett a bombázások vagy az orosz megszállás miatt.
Denisz Smihal miniszterelnök egy május végi kormányülésén kijelentette, hogy az ukrán energiaszektor elleni orosz támadások hatása „hosszú távú”, ami azt jelenti, hogy az energiatakarékosság „mindennapi életünk része lesz az elkövetkező években”.
A legutóbbi orosz csapások az európai uniós ügyfelek által használt föld alatti földgáztárolók szivattyúzó létesítményeit is célba vették. Bár ezek a szivattyúk könnyen cserélhetők, a támadás veszélyezteti a téli ellátás biztonságát – mind belföldön, mind az EU-ba irányuló exportra vonatkozóan.
Katarina Mathernova, az EU kijevi nagykövete kijelentette, hogy március óta Oroszország 9,2 gigawattnyi energiatermelést semmisített meg Ukrajnában.
Korábban a vezetékeket, most az erőműveket lőtték
Oroszország első rakétatámadásai 2022-23 telén Ukrajna villamosenergia-elosztó hálózatát célozták meg – amely szakértők szerint viszonylag könnyen megjavítható. A legújabb csapások azonban lenullázzák a hő- és vízerőműveket, amelyek javítása, újjáépítése sokkal nehezebb és drágább lesz.
Arra a kérdésre, hogy mit jelentenek a károk az elkövetkező hónapokban, az egyik tisztségviselő egyenesen így válaszolt: „Fel kell készülnünk a hidegben és a sötétben való életre.”
Ukrajna vezetése a közelmúltbeli pusztítás miatt a nyugati szövetségesek által biztosított elégtelen légvédelmet okolta. Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta, hogy az orosz rakéták azért tudták eltalálni Kijev legnagyobb hőerőművét áprilisban, mert az ukrán erők kifogytak a hadianyagból. Zelenszkij sürgette szövetségeseit, hogy küldjenek több elfogórakétát és légvédelmi üteget – de eddig csak Németország és Olaszország vállalta ezt.
Megduplázták az áram árát
Úgy tűnik, Oroszország célja az, hogy tarthatatlanná tegye az ukránok életét – mondta Olekszandr Litvinyenko, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára a Financial Timesnak. Elmondta, hogy egy „decentralizált energiarendszer” felállítását tervezik, amely több minierőműre támaszkodik, és amely kevésbé lenne kiszolgáltatva az orosz támadásoknak.
Borisz Dodonov, a Kijevi Iskola energia- és klímatanulmányok vezetője szerint amellett, hogy 1,7 gigawattról 2,4-re növeli az EU villamosenergia-importját, és több gáztüzelésű erőművet kapcsol be, Ukrajna vezetésének további népszerűtlen tarifaemeléseket kell elfogadnia.
„Ha nem tesznek intézkedéseket e modell megvalósítására, akkor januárban valószínűleg csak napi két-négy órányi elektromos áram lesz a lakosság számára” – mondta Dodonov.
Május utolsó napján az ukrán hatóságok megduplázták az energiaárakat az „újjáépítés finanszírozásának” érdekében.
Az atomerőműveket másképp iktathatják majd ki az oroszok
Nagy aggodalomra ad okot, hogy Oroszország, miután már megsemmisítette Ukrajna fő alapterhelésű villamosenergia-termelési forrásait, végül kiiktatja a hálózatból az energiatermelőnek megmaradt három atomerőművet is. Oroszország már a háború első napjaiban elfoglalta az ukrajnai Zaporizzsja atomerőművet, amely Európa legnagyobb nukleáris létesítménye és a termelését pedig leállította – foglalja össze a Foreign Policy.
Fotó: Statista, Privátbankár
„Őrültség lenne megtámadni magukat az atomerőműveket, de Oroszország szétbombázhatja az atomerőművek közelében lévő transzformátorokat, amelyek azokat a hálózathoz kapcsolják. Ha ezt megteszik, az energiarendszer elveszíti egységét, és az ország különböző energiaszigetekre szakad, némelyikben szűkös áramtermeléssel, másokban pedig semmiféle energiatermelés nélkül” – vázolta fel a sötét forgatókönyvet Andrian Prokip, a kijevi Wilson Center Kennan Intézetének energetikai szakértője.
A korábbi ukrán áramexport is leállt, behozatalra szorulnak
Korábba Ukrajna áramot exportált, amivel segítette a háborús gazdaságának finanszírozását. Március óta felerősödtek az orosz rakéta- és dróntámadások Ukrajna energiaszektora ellen, aminek következtében sok régióban áramszünet következett be, ezért Kijevnek meg kellett kezdenie az Európai Unióból származó nagyszabású áramimportot. Az állami energiavállalat az Ukrenergo múlt kedden közölte, hogy Romániából, Lengyelországból, Magyarországról és Moldovából hoz majd be áramot. A cég nem említette, de korábban az Ukrenergo Szlovákiából is importált áramot.
Fotó: ces.org.ua
Sötét felhők
A szisztematikus orosz támadás már eddig is nehézségek elé állította az áramtermelést, és ha a jövőben az elektromos hálózatokra sikeres csapást mér, amire a jelenlegi helyzetben minden esély megvan, akkor az nemcsak az ukrán hadiipar teljesítményét fogja vissza, de a lakosság kedélyállapotára is hatással lehet. Egy defetista légkör kialakulása alááshatja az ukrán harci lelkesedést, és akár a front összeomlásához is vezethet, ami az orosz csapatok gyors és mély előretörését vonhatja maga után. Az energiaszektor következetes megsemmisítésének orosz taktikája érzékeny pontot vett célba, amit csak az ukrán légvédelem tartós megerősítése védhet ki. Vajon mekkora erre az esély?
