Létfontosságú svéd repülőgépek figyelnek majd Ukrajna egén

• A Svédország által ajándékozott ASC 890-es térfigyelő repülőgépet Ukrajna védelmét igen jelentős mértékben emeli. Ez lesz az első alkalom, hogy Ukrajna ilyen képességre tesz szert a Szovjetunió bukása óta. Pal Jonson svéd védelmi miniszter szerint a repülőgép hasznos lesz Ukrajna légvédelmében, mivel lehetővé teszi „a bejövő cirkálórakéták és drónok azonosítását, valamint a célpontok meghatározását mind a földön, mind a tengeren”. Az ASC 890 képes észlelni a fenyegetéseket több száz kilométeres távolságból, és adatkapcsolaton keresztül elküldi az információkat az F-16-os vadászrepülőgépeknek, amelyeket Ukrajna kap a szövetségeseitől. Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy Svédország legújabb segélycsomagja „létfontosságú lesz Ukrajna védelme és ellenálló képessége szempontjából”.

• A Kijevbe szállított amerikai fegyverek segítettek stabilizálni az ukrajnai frontot az erősödő orosz támadások közepette – jelentette ki szerdán Antony Blinken. A Fehér Ház eddig elvette az ukránok kedvét attól, hogy amerikai fegyvereket használjanak Oroszország elleni közvetlen támadásokhoz, vetetteék fel az amerikai külügyminiszter moldovai útján, de ehhez Blinken a következőket fűzte: „Amit az elmúlt két év alatt láttunk, hogy a csatatér természete megváltozott, hogy változtak a helyszínek és az eszközök, amelyeket Oroszország alkalmaz, ahhoz mi is alkalmazkodtunk, és igazodtunk… Pontosan ezt fogjuk tenni a továbbiakban is.”
• Az amerikai hadsereg szerdán felavatta az új tüzérségi lőszergyárat a texasi Mesquite városában, ami jelentős lépést jelent a 155 mm-es lövedék gyártásának felfuttatásában. A General Dynamics új üzemének elindítása része a hadsereg széleskörű, a termelés modernizálására irányuló erőfeszítésének. Ez magában foglalja azt a célt, hogy havonta 100 ezer lövedéket állítsanak elő, ami elengedhetetlen az Ukrajna védelme érdekében kimerített amerikai készletek pótlásához.
• A NATO külügyminiszterei pénteken vitatják meg az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek hosszabb távú alapokra helyezését. A javaslatokról a NATO júliusi washingtoni csúcstalálkozóján tervezik a végleges döntést meghozni. Jens Stoltenberg NATO főtitkár azt javasolta, hogy a NATO vegye át az Ukrajnának nyújtott nemzetközi katonai segélyek koordinálását az Egyesült Államok vezette ukrajnai védelmi kapcsolattartó csoport, más néven Ramstein csoport irányításával. Stoltenberg azt is javasolta, hogy a szövetségesek tegyenek nagyvolumenű, több évre szóló pénzügyi ígéretet a katonai segítségnyújtásra. A szakértők 100 milliárd euró felhasználásáról beszélnek a következő öt évben, bár Stoltenberg nyilvánosan nem említett semmilyen számot.
• A NATO-vezetésnek le kell győznie a Putyin-barát magyar miniszterelnök, Orbán Viktor ellenállását, aki világossá tette, hogy nem vesz részt az új törekvésekben – jegyzi meg a The Guardian. A legkényesebb kérdés továbbra is Ukrajna teljes NATO tagságához vezető út, még azután is, hogy a szervezet vezetői a tavalyi vilniusi csúcstalálkozón kijelentették, hogy „Ukrajna jövője a NATO-ban van”. A tagországok eddig arra korlátozták együttműködésüket Ukrajnával, hogy kétoldalú megállapodásokat kötöttek, fegyvereket és egyéb támogatást nyújtottak addig is, amíg Ukrajna nem csatlakozik a NATO-hoz.
• Kína nagy hatótávolságú rakéta-, tüzérségi és drón-képességeivel, valamint a harctéri mozgások nyomon követésével segíti Oroszországot – mondta Kurt Campbell, az Egyesült Államok külügyminiszter-helyettese szerdán Brüsszelben. „Amit Kínából Oroszországba jutni látunk, az nem egyedi ügylet, vagy néhány vállalkozó kedvű cég tevékenysége” – érvelt Campbell. „Ez egy tartós, átfogó erőfeszítés, amelyet a kínai vezetés támogat, és célja, hogy minden támogatást megadjon Oroszországnak a színfalak mögött.” Kína ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy csak normális kereskedelmet folytat Oroszországgal a Kereskedelmi Világszervezet szabályaival és piaci elveivel összhangban.
• Campbell azt is kijelentette, hogy sürgősen szükség van arra, hogy az európai és a NATO-országok „közös üzenetet küldjenek aggodalmaik kifejezve Kínának a kínai akciókkal kapcsolatban, amelyekről úgy gondoljuk, hogy destabilizálják Európát… Ezt rendkívül sürgősnek tartjuk”. Az Egyesült Államok a múlt hónapban szankciókat vezetett be 20 kínai és hongkongi céggel szemben, többszöri figyelmeztetés után, mivel támogatták az orosz hadsereget. Wally Adeyemo amerikai pénzügyminiszter-helyettes pénteken Berlinben várhatóan további lépésekre szólít fel az orosz szankciók elkerülésének megállítása érdekében, és fel fogja hívni a figyelmet Kína szerepére.
• A Mediazona, a háború áldozatait nyílt források segítségével nyomon követő orosz csatorna közel 5 ezer olyan 24 év alatti orosz katonát azonosított, akik meghaltak a háborúban. Közülük 1400 pedig 20 évnél fiatalabb volt. A valós áldozatok száma valószínűleg sokkal magasabb, tették hozzá.
• Telegram csatornák és más közösségi oldalak robbanásokról számoltak be csütörtök reggel az Oroszországot a megszállt Krím-félszigettel összekötő Kercsi híd környékén. Az online videók robbanásokat mutattak, de kevés részlet áll rendelkezésre, és ezek alapján nehéz ellenőrizni a valóságtartalmukat.

(The Guradian)