A vasárnap lezárult párizsi olimpia legmegosztóbb történése, hogy a női bokszmezőnyben aranyérmet nyert algériai Imane Helif milyen nemi identitással rendelkezik. Egyesek szerint az orosz titkosszolgálat fújta fel a dolgot, mások megvédték a csupán több tesztoszteronnal rendelkező sportolót. Annak apropóján, hogy talán a politika már a sportba is beleszólhat, megnéztük, hány orosz és fehérorosz állampolgár dolgozik a nemzetközi sport szakszövetségeknél. Elnököt, alelnököket és számtalan más tisztségviselőt is találtunk.
A nagy port kavart algériai bokszolónő, Imane Helif ügy kapcsán került napvilágra, hogy a Nemzetközi Ökölvívó Szövetség orosz elnöke remek kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyinnal. A nem iidentitástól is hangos párizsi olimpia arra is rávilágított, hogy lehet nem igaz már a mondás, miszerint a sport és a politika különválasztható.
Ennek apropóján megnéztük, vajon a többi nemzetközi sportszövetségben hány orosz és fehérorosz állampolgár vesz részt tevékenyen a mai napig. 2022-ben ugyan sok szövetség vált meg orosz és fehérorosz tisztségviselőitől és bíróitól az orosz-ukrán háború következményeként,
a mai napig nincs egységes protokoll, hogy milyen állampolgársággal nem lehet betölteni különböző pozíciókat.
Nem minden sportszövetségben érezteti a hatását az orosz-ukrán háború Fotó: Depositphotos
A férfinak látszó női bokszoló ügyét borzoló IBA esete merőben különbözik a többi szövetségtől, hiszen a NOB kizárta tagjai közül kétes ügyletei miatt. Másrészről nemcsak a Putyinnal jó kapcsolatot ápoló elnök személye miatt számítanak különcnek, de azért is, mert az igazgatóság első alelnöke épp egy ukrán tisztségviselő, Volodimir Prodivus (annak ellenére, hogy az IBA kizárta tagjai sorából Ukrajnát), a másik alelnök pedig egy szerb úriember, Abdulmutalim Abakarov.
Figyelemreméltó hármas ez az orosz-ukrán háború harmadik évében.
Hasonló a felállás a Nemzetközi Birkózó Szövetségben (UWW), ahol az elnök Nenad Lalovics szerb üzletember, akinek a munkáját két orosz alelnök is segíti, nevezetesen Mihail Mamiashvili és Natalia Jarigina. Noha az UWW leszögezte: amíg az orosz és a fehérorosz kormányt vagy állami tisztviselőket sújtó szankciók továbbra is fennállnak, az UWW égisze alatt semmilyen nemzetközi eseményt nem rendeznek a két érintett ország területén.
A Nemzetközi Sakk Szövetségnek (FIDE) a mai napig orosz elnöke van. Arkagyij Dvorkovics orosz politikus és közgazdász, Oroszország korábbi miniszterelnök-helyettese 2018 óta tölti be a pozíciót. Amikor 2022-ben újraválasztották, az ukrán sakknagymestert, Andrij Barispolec-et előzte meg, noha Barispolec még a választás előtti közgyűlésen aláhúzta, hogy riválisa sok szálon kötődik az orosz kormányhoz.
A Nemzetközi Öttusa Szövetség (UIPM) egyik alelnöke viszont még mindig Vjacseszlav Aminov üzletember, aki emellett nemcsak az Orosz Öttusa Szövetség elnöke, hanem az Opensanctions.org szerint szankcionált személy, egyben a TransService társtulajdonosa.
Hogy a többi sportszövetség pozícióiban mekkora az orosz jelenlét, arról a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Mfor cikkében olvashatnak.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Csehország számára abszolút elfogadhatatlan az Európai Unió 2028-tól tervezett, következő hétéves költségvetési tervezete – jelentette ki Andrej Babis cseh miniszterelnök Prágában csütörtökön, mielőtt elindult az EU-tagországok kormányfőinek informális találkozójára Ciprusra.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön azt mondta, hogy az országban tapasztalható internetkimaradásokat biztonsági okokból vezetik be. Csak nagyon enyhe önkritikát gyakorolt ezzel kapcsolatban.
Az Európai Unió Tanácsa csütörtökön elfogadta az Oroszországgal szembeni 20. szankciós csomagot. Ezt a testület soros ciprusi elnöksége közölte az X-en.
Miközben az Irán elleni háború napi kétmilliárd dollárba kerül az Egyesült Államoknak, a hadikiadások pedig szerte Nyugaton megugrottak, a nemzetközi segélyezésre jutó források radikálisan csökkennek, és – részben a háború miatt – egyre nő a rászorulók száma. Egy ENSZ-becslés szerint az iráni háború első két hetére költött pénzből 87 millió életet lehetett volna megmenteni.
Gyenge napot zár a forint. 
