A vasárnap lezárult párizsi olimpia legmegosztóbb történése, hogy a női bokszmezőnyben aranyérmet nyert algériai Imane Helif milyen nemi identitással rendelkezik. Egyesek szerint az orosz titkosszolgálat fújta fel a dolgot, mások megvédték a csupán több tesztoszteronnal rendelkező sportolót. Annak apropóján, hogy talán a politika már a sportba is beleszólhat, megnéztük, hány orosz és fehérorosz állampolgár dolgozik a nemzetközi sport szakszövetségeknél. Elnököt, alelnököket és számtalan más tisztségviselőt is találtunk.
A nagy port kavart algériai bokszolónő, Imane Helif ügy kapcsán került napvilágra, hogy a Nemzetközi Ökölvívó Szövetség orosz elnöke remek kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyinnal. A nem iidentitástól is hangos párizsi olimpia arra is rávilágított, hogy lehet nem igaz már a mondás, miszerint a sport és a politika különválasztható.
Ennek apropóján megnéztük, vajon a többi nemzetközi sportszövetségben hány orosz és fehérorosz állampolgár vesz részt tevékenyen a mai napig. 2022-ben ugyan sok szövetség vált meg orosz és fehérorosz tisztségviselőitől és bíróitól az orosz-ukrán háború következményeként,
a mai napig nincs egységes protokoll, hogy milyen állampolgársággal nem lehet betölteni különböző pozíciókat.
Nem minden sportszövetségben érezteti a hatását az orosz-ukrán háború Fotó: Depositphotos
A férfinak látszó női bokszoló ügyét borzoló IBA esete merőben különbözik a többi szövetségtől, hiszen a NOB kizárta tagjai közül kétes ügyletei miatt. Másrészről nemcsak a Putyinnal jó kapcsolatot ápoló elnök személye miatt számítanak különcnek, de azért is, mert az igazgatóság első alelnöke épp egy ukrán tisztségviselő, Volodimir Prodivus (annak ellenére, hogy az IBA kizárta tagjai sorából Ukrajnát), a másik alelnök pedig egy szerb úriember, Abdulmutalim Abakarov.
Figyelemreméltó hármas ez az orosz-ukrán háború harmadik évében.
Hasonló a felállás a Nemzetközi Birkózó Szövetségben (UWW), ahol az elnök Nenad Lalovics szerb üzletember, akinek a munkáját két orosz alelnök is segíti, nevezetesen Mihail Mamiashvili és Natalia Jarigina. Noha az UWW leszögezte: amíg az orosz és a fehérorosz kormányt vagy állami tisztviselőket sújtó szankciók továbbra is fennállnak, az UWW égisze alatt semmilyen nemzetközi eseményt nem rendeznek a két érintett ország területén.
A Nemzetközi Sakk Szövetségnek (FIDE) a mai napig orosz elnöke van. Arkagyij Dvorkovics orosz politikus és közgazdász, Oroszország korábbi miniszterelnök-helyettese 2018 óta tölti be a pozíciót. Amikor 2022-ben újraválasztották, az ukrán sakknagymestert, Andrij Barispolec-et előzte meg, noha Barispolec még a választás előtti közgyűlésen aláhúzta, hogy riválisa sok szálon kötődik az orosz kormányhoz.
A Nemzetközi Öttusa Szövetség (UIPM) egyik alelnöke viszont még mindig Vjacseszlav Aminov üzletember, aki emellett nemcsak az Orosz Öttusa Szövetség elnöke, hanem az Opensanctions.org szerint szankcionált személy, egyben a TransService társtulajdonosa.
Hogy a többi sportszövetség pozícióiban mekkora az orosz jelenlét, arról a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Mfor cikkében olvashatnak.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A román hatóságok múlt héten átvették Románia első, kínai cég által épített útját, a zilahi körgyűrű keleti szakaszát. Az átadás azonban enyhén szólva sem zajlott felhőtlenül. A kínai vállalatot csigalassú munkavégzéssel vádolják, ugyanakkor az állami szervek is hibáztathatók. Mindenesetre nem ez az első probléma a távol-keleti céggel.
A Szerb Kőolajipari Vállalat orosz részvénycsomagját már holnapig eladná Aleksandar Vučić elnök, de bonyolíthatja a folyamatot, ha a jelentkezőnek oroszországi kapcsolatai vannak. A Molra ez igaz, és egy másik lehetséges vevőjelöltre, az Egyesült Arab Emírségek állami olajcégére is.
Az Ukrajna-eszköz hatodik részlete, 2,3 milliárd euró érkezett Kijevbe. A bővítését felelős uniós biztos szerint Ukrajna rendkívüli gyorsasággal hajt végre érdemi reformokat.
Az elektromos autókra kivetett vámok után megérkezett Kína válaszlépése: az Európai Unióból érkező tejtermékek után akár 40 százalék feletti vámot is fizethetnek a termelők.
